Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja majd végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol élt a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el szombaton és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

A budai várhegy királyi palotája mindig is közbeszéd tárgya volt, szakmai disputák középpontjában állt. Különböző korok különböző megjelenését kutatók próbálták elképzelni és közvetíteni a közönség felé. Ilyen volt Lux Kálmán építész is, aki A budai várpalota Mátyás király korában című díszes kötetével élvezetes és esztétikus módon tárta fel a 15. századi palota képét.

Sokszor észre sem vesszük a múlt darabjainak egyes emlékeit, észrevétlenül bújnak meg, simulnak bele a hétköznapok szürkeségébe, mi pedig rájuk sem hederítve sétálunk el mellettük. Pedig őseink, nagyapáink azért tették ide, hogy emlékezzünk rájuk, saját múltunkra, az egykor élt magyarokra. Egy kis utcán heverő történelem.

A budavári sikló öreg és csigalassú, ahova pedig fel lehet vele jutni, az egy focipálya nagyságú földdarab – többek között ezekkel a kritikákkal illette az Euronews cikke a Budai Várat, amelyet a szerző többek között az Eiffel-toronnyal együtt az egyik legtúlértékeltebb európai turistalátványosságnak tart. De miért baj, hogy a sikló lassú, és vajon tényleg egy focipályányi földdarabra jut fel vele az ember?

A budavári Haydneum által meghirdetett rendezvénysorozat Mária Terézia (1717-1780) kétszázötven évvel ezelőtti, fertődi látogatásának állít méltó emléket. Az Esterházy-kastélyban vendégeskedő királynőt itt ejtette ámulatba az aktív alkotói korszakát Eszterházy Miklós herceg szolgálatában álló világhírű zeneszerző, Joseph Haydn (1732-1809) zsenije.
Május elsejéről általában mindenkinek a Városliget ugrik be először, pedig... Pedig a budai oldal sincs lemaradva programok terén, már csak azért sem, mert a Várnegyed kanyargós, macskaköves utcái a tavaszi napsütésben még inkább csalogatják a látogatókat. A Savoyai teraszon péládul az ilyenkor tradicionális sör-virsli kombóval is lazíthatunk.

Bécsi kapu tér; Bécsi kapu téri evangélikus templom; Akkora a szája, mint a bécsi kapu – közszájon forgó kifejezések, elnevezések. De vajon mikor, és hol épült az első Bécsi kapu, és hogyan hívták akkor? Az évszázadok alatt milyen tervek születtek, mi az, ami megvalósult, mi az ami nem, vagy máshogy. Történeti áttekintés korabeli és mai fotókkal egy építményről, amely nemcsak arra alkalmas, hogy áthaladjunk alatta, hiszen a tetejéről csodálatos panoráma nyílik.

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétány, (korábbi néven gróf Bethlen István bástyasétány, Bástya sétány) nem csak a külföldi turisták számára közkedvelt hely, a fővárosból, de vidékről is sokan látogatnak el ide az idilli környezet, a kilátás, no és persze a közelben lévő sok látnivaló miatt, különösen áprilisban, amikor a cseresznyefavirágzás páratlan látványt nyújt.
A turisták még ébredeznek, talán éppen a reggelijüket fogyasztják a szállásukon, vagy valamelyik kávézóban ülve indítják a napot. A Tóth Árpád sétány és az Anjou bástya környéke embertömeg-mentes, van lehetőség nyugodtan, szinte csendben nézelődni, felfedezni, látni, és persze fotókat készíteni. A Várban és a Várból. Amit ott látunk, és amit onnan láthatunk.

Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) negyedik, legkisebb gyermeke 1868. április 22-én született Budán, alig néhány hónappal a kiegyezés után. A bécsi udvar szigorától, s annak érzelmi hűvösségétől sokszor Budára, az őt önzetlenül szerető magyarokhoz menekülő királyné szervezte úgy, hogy lánya végül itt nálunk, a Budavári Palotában lássa meg a napvilágot.

Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja majd végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol élt a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el szombaton és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

A BTM Vármúzeum tavaly indította útjára a Múzeum a város című sétahétvégét, amelyet idén újabb sétákkal bővített. Az érdeklődök múzeumi sétavezetőkkel, kutatókkal fedezhetik fel Budapest különböző részeit a 2025. április 12–13-i hétvégén.

A Magyar Nemzeti Galéria Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) címmel rendezett legújabb kiállítása április 2-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A kor legkiválóbb művészeinek plakátjain keresztül ismerhetjük meg a századforduló Monarchiájának sajátos hangulatát, olykor ma is köztünk lévő, s napjainkban is megvásárolható termékeit, reklámüzeneteit. Egy fantasztikus kiállítás előtt állunk, s mi már Nagyon Várjuk, hogy megtekinthessük!

Szeretnéd megtudni, hogy ki volt a valóságban Ulpius Éva és Tamás? Ki fizette Tóth Árpád esküvői számláját? Hol élt a Várnegyedben a két világháború közötti magyar irodalom legnagyobb mecénása? Érdekel, hogy Babits felesége és nevelt lánya miért váltak halálos ellenségekké? Mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán? Hol állt pontosan Kosztolányiék háza? Ki volt Kozmutza Flóra szeretője és a férfit milyen kapcsolat fűzte a nő férjéhez, Illyés Gyulához? Kivel élt Szabó Dezső a budai Várhegyen egy albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei? Nos, ezekre a kérdésekre mind választ fogsz kapni, ha velünk tartasz az első Nagyon Vár kultúrtörténeti sétánkon! Gyere el és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

A „Közelről” címmel szervezett budavári beszélgető estek soron következő vendége Eperjes Károly, színművész, a Magyar Színház művészeti vezetője lesz. Turi Bálint, az est házigazdája április másodikán este hét órától beszélget a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésszel a szokásos helyen, a Budavári Palotanegyedben, a Lovarda mellett található Pasha Caféban.

Az Élőhely Természet- és tájkonstrukciók című időszakos tárlat hatvan műtárgyat felvonultatva mutatja be egészen a XIX. századtól napjainkig a különböző képzőművészeti ágak természethez kötődő látásmódjait. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ a klímaváltozás és a globális fenntarthatósági kérdések válságának idején, hogy hogyan lehet újraírni természet és kultúra viszonyát az előző századok természetfogásása és napjaink jóval urbánusabb világlátásának tükrében. A kiállítást 2025. március 21. – július 27. között nézhetik meg a téma iránt érdeklődök a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában.
A Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Cafe a Nemzeti Hauszmann Program célkitűzéseit szem előtt tartva, valamint kihasználva a Budavári Palotanegyed nyugati oldalának közvetlen kapcsolódását a város lakóövezetéhez, a hazai közönség számára is elérhető, vonzó célponttá kíván válni. Erről is szó esett szerdán, a Vár új ékkövének sajtóeseményén.

A Savoyai Terasz Facebook-oldalán találtunk rá az eseményre, amely a Balatoni Borászok Budán című ingyenes rendezvénysorozatot népszerűsítette. A program izgalmasnak ígérkezett, hiszen a Balatonfüred–Csopaki Történelmi Borvidék borászatai közül a nemzetközi díjaival valóban kiemelkedik Söptei Zsolt, a csopaki Söptei Pincészet vezetője. Elmentünk és nem csalódtunk.
Itt a jó idő, a Czakó kert is kinyitott, ami azt is jelenti, hogy ismét rendszeresen várják termelői piaccal a látogatókat a Tigris utca 62-ben. Azt nem is kell hosszan ecsetelni, hogy az efféle tevékenységeknek milyen haszna van az inflációval és rossz minőségű élelmiszerekkel terhelt világban.
A szörpből sose lehet kinőni - állítja Varga Dávid és Marton Bálint, akik szinte pillanatok alatt lepték el az országot ötletükkel, az alkoholos szörppel. Terméküket egyre többen ismerik, de hogy a lendület ne lankadjon, a Budai Várban mutatták meg, mitől is olyan cseles a Cseles.

A királyi család tagjai, grófok és főhercegek jártak ide. Naponta vásároltak az üzletben reggelit Erzsébet királynénak, aki útravalóul is a Ruszwurm készítményeit vitte magával, ha elutazott Budáról. Az előző évszázadban viszontagságos időket is túlélt a Vár legendás cukrászdája, így nekünk is alkalmunk nyílt rá, hogy kipróbáljuk. Élményeinket történeti áttekintésbe ágyazva tálaljuk.

Ha az embereknek hirtelen fel kell sorolniuk 5 ételt a világkonyhából - amelyek elsőre eszükbe jutnak - akkor a megkérdezettek egy jelentős részénél a felsorolt ételek között szerepel az itáliai konyha remeke, a pizza. Azt nem tudjuk, hogy mikor sütötték az első pizzát a Budai Várban, az viszont biztos, hogy már a középkorban éltek itt aránylag nagy számban olaszok, valamint a törököknek is van egy - az olasz pizzához hasonlító - ételük, amit pidének, illetve lahmacunnak hívnak. Gasztromán-sorozatunk legújabb cikkében megtaláltuk az I.kerület legfinomabb pizzáját.
Novemberben is sokszínű programkínálattal készül a Magyar Nemzeti Galéria: egy összművészeti előadássorozaton beköltözik a színház a múzeumba, a frissen nyílt TechnoCool-kiállításon menő kortárs témákkal ismerkedhetnek az érdeklődők, valamint a Barabás Miklós grafikai tárlathoz kapcsolódóan is több izgalmas tárlatvezetés közül válogathatnak. November közepétől egy különleges, Budapestet középpontba állító fotóválogatás is láthat lesz és ezúttal is elmaradhatatlan a hosszított esti nyitvatartású Múzeum+ program.

A mi kis „hullócsillagunkat” elvált édesanyja nevelte és a Medve Utcai Általános Iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos-szakmunkás ipari tanuló. 1956. októberében tagja lett a legendás Szabó bácsi (1897-1957) vezette Széna téri ellenállócsoportnak, ahol ifjú kora ellenére sofőrként szolgált a felkelők mellett.

... vagyis Hatvany Lajos (1880-1961), aki ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Több budavári ingatlan is a tulajdonában állt, de elsősorban itt is élt a Várnegyedben, először a Tárnok utcában, majd a Bécsi kapu téren álló palotában. Testvére pedig, a híres műgyűjtő Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.

Október 18-át, a festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a névnapján, immáron több, mint húsz éve, 2002 óta A magyar festészet napjaként ünnepeljük.

Egy letűnt korszakot, s talán egy jóval emberibb világot varázsolnak elénk egyedi stílusával megfestett, a tabáni életképeket ábrázoló akvarelljei. A „Precíz Bohém” 1911. október 16-án született Balassagyarmaton.

A saját korát meghaladó felfedezésével világhíresé vált egykori magyar orvosról Koltai Lajos készített nemrégiben filmet, amit november 30-án fognak a hazai mozik bemutatni. Ennek apropóján mutatjuk be a házat, ahol nem csak világra jött „az anyák megmentője”, de örök álmát is itt alussza.

A Szent István-terem előterében megtekinthető kiállítás államalapító királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmeit jeleníti meg a kortárs művészet segítségével ragaszkodva a tradíciókhoz, mégis a legmodernebb eszközökkel.

Barabás Miklós az erdélyi Kézdimárkosfalván született 1810-ben egy szegény székely család sokadik gyermekeként. A nélkülöző kisfiú hamar rájött, hogy az autodidakta módon, kedvtelésből készített rajzai kvázi megélhetést jelentenek számára.

Talán nem véletlen, hogy a legnagyobb képzőművészeti közgyűjtemény is itt a Budavári Palotában kapott helyet. És ha már itt van, akkor érdemes fellelni a benne található felbecsülhetetlen értékű műkincseket.

Ezúttal a Balatonfüred-Csopaki Történelmi Borvidék borászai közül a nemzetközi díjaival kiemelkedő Söptei Zsolt mutatja be borsorát a borbarát közönségnek. A március 28-ra, tehát péntek estére szervezett borkóstoló után egy kis bulival folytatódik a program, amelyen Blatti, a budapesti klubélet meghatározó alakjának zenéje színesíti tovább a tavaszi éjszakát. Ráadásul az after party első részében igazi kuriózumnak ígérkezik, hogy a Onczay Zoltán, csellóművész is játszik pár dalt elektronikus alapokra. Szóval, mi biztosan ott leszünk. És Te? Olvasd el kedvcsináló cikkünk!

Még nincs készen, de ma este ottjártunkkor már részben állt a műjégpálya a Savoyai Teraszon. Az biztos, hogy korcsolyapálya még sosem volt itt, a Budavári Palota városra nyíló, lenyűgöző panorámájú teraszán. Legalább egyszer minden korcsolyázni szerető embernek érdemes lesz ezt a felejthetetlen élményt kipróbálni! Ha már ott voltunk, lőttünk néhány képet a telefonunkkal a készülő koripályáról. Számunkra még így amatőr fotókkal és félkészen is lélegzetelállító a látvány!

A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!

Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.

Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.

Már korábban beszámoltunk arról, hogy az idei nyár némiképp eltért az eddigiektől abban, hogy olyan kulturális programokat hirdettek meg a Budavári Palotanegyedben, amelyek végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között az Oroszlános Udvarba szervezett Budavári Kertmozi, ami egy valódi sikertörténet lett és ami holnaptól már biztosan folytatódni fog.

Június 17-én indult útjára a foci Eb alatt nagy sikert arató Oroszlános terasz, ahol hatalmas ledfal előtt élvezhette Budapest a futballmámort. A futballmámor is tart még, de a sport nyújtotta szórakozás mellett szó szerint is bejön a képbe a mozizás élménye.

Nagy Csukás-rajongó vagyok, az egyik kedvencem az a képeskönyv, amikor Oriza Triznyákot keresve egész Budapestet végig nyomozza és egy külön fejezetben kapunk macskás perspektívát a Budai Várról, Mirr-Murr onnan számolja meg a hidakat, és próbálja ki a siklót, amit először mozgó szekrénynek lát. Nekem az valamiért gyerekként nagyon megmaradt. Elképzeltem, hogy én leszek a cica a Várban, és most lassan 30 évvel később tényleg én vagyok a „cica” a Várban – mesélte portálunknak György Flóra, azaz dj Mirmur, aki a Savoyai Terasz berobbanó rendezvénysorozatának már az első alkalommal meghatározó alakja lett. A borszakértőként is tevékenykedő lemezlovas szerint valami elkezdődött itt, ami nagyon hiányzott már a budapesti életből, és ezzel végre a magyar fiatalok is visszatérhetnek a Budai Várba.

A Budai Várban kap helyet az első Salvatorfest, ami nem más, mint egy rendhagyó és hagyományteremtő nyárköszöntő sörfesztivál történelmi környezetben, igazi Oktoberfest hangulattal. Nem véletlenül, hiszen az esemény az Oktoberfest Budapest és a Savoyai terasz közös projektje.