A császárnő látogatása - Mária Terézia 250
A budavári Haydneum által meghirdetett rendezvénysorozat Mária Terézia (1717-1780) kétszázötven évvel ezelőtti, fertődi látogatásának állít méltó emléket. Az Esterházy-kastélyban vendégeskedő királynőt itt ejtette ámulatba az aktív alkotói korszakát Eszterházy Miklós herceg szolgálatában álló világhírű zeneszerző, Joseph Haydn (1732-1809) zsenije.
A fertődi Esterházy-kastély ma is Magyarország egyik fő turisztikai látnivalója. Mária Terézia 1773. szeptember eleji látogatása olyan jelentőséggel bírt, hogy hálószobája és annak az eredetivel szinte megegyező rokokó enteriőrje ma is az egyik fő attrakció. A közelmúltban alapított budavári székhelyű Haydneum a régizene értékeinek magyarországi támogatását, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) népszerűsítését tűzte ki céljául.
A Haydneum több rendezvénnyel is megemlékezik arról, hogy Mária Terézia 1773 szeptemberében – kétszázötven éve – Eszterházára utazott. Nevezetes látogatás volt ez, mely lázba hozta a hercegi rezidencia szolgálatában állókat, feladatot adva Joseph Haydnnak is, aki művészi rangjához méltón állt helyt, nem véletlenül kapcsolódik ehhez az eseményhez a mondás: „ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek”. A császárné fejezte ki így elégedettségét afölött, amit az Esterházyak zenés színházában látott-hallott. Haydn kétfelvonásos vígoperája, a L’infedeltà delusa azon művek közé tartozik, amelyek a látogatás alkalmából hangzottak el. A Haydneum hangversenyén a darab nyitánya szólal meg.
- írják a Haydneum honlapján.
A legközelebbi, 2023. május 13-án 19:30 bemutatásra kerülő műsor repertoárja Haydn és Mozart releváns műveit tartalmazza.
A koncerten Vashegyi György vezényletével közreműködik a kiváló szoprán Szutrély Katalin, valamint Somlai Petra és Berecz Mihály fortepiano.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Az igaz ugyan, hogy a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklós (1909-1944), sosem élt a Budai Várban, azonban rengeteg szabadidőt töltött kedvesével, Fannival Budán és a budai Hegyvidéken. Így Fif és Mik - ahogyan egymást, illetve magukat becézték - számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A 80 éve meggyilkolt, magát következetesen „magyar költőnek” nevező Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel Március címmel megjelent költeményével hívogatjuk a tavaszt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
