A császárnő látogatása - Mária Terézia 250
A budavári Haydneum által meghirdetett rendezvénysorozat Mária Terézia (1717-1780) kétszázötven évvel ezelőtti, fertődi látogatásának állít méltó emléket. Az Esterházy-kastélyban vendégeskedő királynőt itt ejtette ámulatba az aktív alkotói korszakát Eszterházy Miklós herceg szolgálatában álló világhírű zeneszerző, Joseph Haydn (1732-1809) zsenije.
A fertődi Esterházy-kastély ma is Magyarország egyik fő turisztikai látnivalója. Mária Terézia 1773. szeptember eleji látogatása olyan jelentőséggel bírt, hogy hálószobája és annak az eredetivel szinte megegyező rokokó enteriőrje ma is az egyik fő attrakció. A közelmúltban alapított budavári székhelyű Haydneum a régizene értékeinek magyarországi támogatását, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) népszerűsítését tűzte ki céljául.
A Haydneum több rendezvénnyel is megemlékezik arról, hogy Mária Terézia 1773 szeptemberében – kétszázötven éve – Eszterházára utazott. Nevezetes látogatás volt ez, mely lázba hozta a hercegi rezidencia szolgálatában állókat, feladatot adva Joseph Haydnnak is, aki művészi rangjához méltón állt helyt, nem véletlenül kapcsolódik ehhez az eseményhez a mondás: „ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek”. A császárné fejezte ki így elégedettségét afölött, amit az Esterházyak zenés színházában látott-hallott. Haydn kétfelvonásos vígoperája, a L’infedeltà delusa azon művek közé tartozik, amelyek a látogatás alkalmából hangzottak el. A Haydneum hangversenyén a darab nyitánya szólal meg.
- írják a Haydneum honlapján.
A legközelebbi, 2023. május 13-án 19:30 bemutatásra kerülő műsor repertoárja Haydn és Mozart releváns műveit tartalmazza.
A koncerten Vashegyi György vezényletével közreműködik a kiváló szoprán Szutrély Katalin, valamint Somlai Petra és Berecz Mihály fortepiano.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Kosztolányi Dezső (1885-1936) éppen ma 140 évvel ezelőtt, virágvasárnapon született Szabadkán. A XX. század egyik legnagyobb magyar lírikusa és egyben prózai írója egykor itt - a háborúban sajnos bombatalálatot kapott - családi házukban élt feleségével, Harmos Ilonával (1885-1967), írói álnevén Görög Ilonával, illetve fiúkkal, Ádámmal (1915-1980). A zöld kerítéses földszintes ház a Tábor utca és a Logodi utca sarkán állt, egy kőhajításra Márai Sándortól, két kőhajításra Schöpflin Aladártól, s három kőhajításnyira Babits Mihálytól.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
