Ebben a tabáni házban született és itt nyugszik „az anyák megmentője”
A saját korát meghaladó felfedezésével világhíresé vált egykori magyar orvosról Koltai Lajos készített nemrégiben filmet, amit november 30-án fognak a hazai mozik bemutatni. Ennek apropóján mutatjuk be a házat, ahol nem csak világra jött „az anyák megmentője”, de örök álmát is itt alussza.
Az egyemeletes ház a nagy tabáni tűzvész után nyerte el mai letisztult, a késő barokkra oly jellemző copf stílusát. Itt a tulajdonosáról, Meindl Józsefről elnevezett úgynevezett Meidl-házban házban nyitotta meg 1806-ban Fehér Elefánt néven vegyeskereskedését a Burgerlandból ide települt, frissen budai polgárjogot nyert Semmelweis József.
De jól tudjuk, hogy az egykori nyüzsgő Tabánban álló ház nem ettől vált híressé, hanem elsősorban azért, mert itt született 1818. július elsején a tíz gyermekes Müller Terézia és Semmelweis József házaspár ötödik gyermekeként Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865). A 205 éve született Semmelweis életútja olyannyira volt viszontagságos, hogy egy kis túlzással azt mondhatnánk, szinte egyenes út vezetett a hírhedt döblingi klinikáik. Egyes nagyhatalmú kortársai és kollégái, mondhatnánk irigyei ahol tudták gáncsolták, egzisztenciálisan ellehetetlenítették, ármánykodtak ellene. A második világháborúban szinte megsemmisült házat 1962–64 között állították helyre immáron azzal a céllal, hogy egykori híres szülöttének állítsanak méltó emléket. Ekkor döntöttek úgy, hogy a Kerepesi temetőben álló díszsírhelyről átszállítják földi maradványait szülőházába, így 1964. október 15-én helyezték itt végső nyugalomra az épület Vár felé eső támfalába. Itt avatták fel 1965-ben ünnepélyesen Borsos Miklós Anyaság című bronzszobrát, amely gyakorlatilag Semmelweis Ignác síremlékeként szolgál. A következő évben jelent meg a felújítási munkálatokat vezető Ybl-díjas építész, Pfannl Egon (1911-1973) és a neves történész, múzeumigazgató, későbbi miniszterelnök, Antall József tollából a Semmelweis Ignác szülőháza című könyv, amelyből most idézünk néhány a tabáni városkép miatt aggódó sort:
Kevés emléke, csak néhány hírmondója maradt a régi Tabánnak. Egyik ezek közül az Apród utca 1-3. szám alatti műemlék: Semmelweis Ignác szülőháza. Festői környezetben, a budai Várhegy déli lábánál, a középkori palota és várfal megmaradt és helyre állított maradványai alatt húzódik meg. Egyelőre még befejezetlen városképi együttes tárul elénk, de jelentősége már így is lemérhető. Jóvátehetetlen hibát jelent és jelentene minden elhamarkodott döntés, meggondolatlan és elsietett építkezés. Egy önmagában véve esetleg megnyerő vonalú épület nemcsak a szomszédos műemléket, hanem saját modernségét és sikerét semmisítheti meg, ha nincs megnyugtató harmóniában a szomszédsággal.
Az egykor nagy múltú budavári gyógyszertárat, az Arany Sas Patikát 1966-ban költöztették a múzeum falai közé a mi legnagyobb szerencsénkre, így ugyanis megmaradt nekünk, az utókornak. A múzeum megtekintését pedig mindenkinek – nem csak orvosoknak, hanem laikusoknak is – ajánljuk, aki egy izgalmas utazást, kirándulást szeretne tenni az emberi orvoslás történetében. A novemberi premier előtt álló film előzetesét pedig itt tekinthetik meg, a Nagyon Vár nagyon várja már a filmet:
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Kosztolányi Dezső (1885-1936) éppen ma 140 évvel ezelőtt, virágvasárnapon született Szabadkán. A XX. század egyik legnagyobb magyar lírikusa és egyben prózai írója egykor itt - a háborúban sajnos bombatalálatot kapott - családi házukban élt feleségével, Harmos Ilonával (1885-1967), írói álnevén Görög Ilonával, illetve fiúkkal, Ádámmal (1915-1980). A zöld kerítéses földszintes ház a Tábor utca és a Logodi utca sarkán állt, egy kőhajításra Márai Sándortól, két kőhajításra Schöpflin Aladártól, s három kőhajításnyira Babits Mihálytól.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
