Ebben a tabáni házban született és itt nyugszik „az anyák megmentője”
A saját korát meghaladó felfedezésével világhíresé vált egykori magyar orvosról Koltai Lajos készített nemrégiben filmet, amit november 30-án fognak a hazai mozik bemutatni. Ennek apropóján mutatjuk be a házat, ahol nem csak világra jött „az anyák megmentője”, de örök álmát is itt alussza.
Az egyemeletes ház a nagy tabáni tűzvész után nyerte el mai letisztult, a késő barokkra oly jellemző copf stílusát. Itt a tulajdonosáról, Meindl Józsefről elnevezett úgynevezett Meidl-házban házban nyitotta meg 1806-ban Fehér Elefánt néven vegyeskereskedését a Burgerlandból ide települt, frissen budai polgárjogot nyert Semmelweis József.
De jól tudjuk, hogy az egykori nyüzsgő Tabánban álló ház nem ettől vált híressé, hanem elsősorban azért, mert itt született 1818. július elsején a tíz gyermekes Müller Terézia és Semmelweis József házaspár ötödik gyermekeként Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865). A 205 éve született Semmelweis életútja olyannyira volt viszontagságos, hogy egy kis túlzással azt mondhatnánk, szinte egyenes út vezetett a hírhedt döblingi klinikáik. Egyes nagyhatalmú kortársai és kollégái, mondhatnánk irigyei ahol tudták gáncsolták, egzisztenciálisan ellehetetlenítették, ármánykodtak ellene. A második világháborúban szinte megsemmisült házat 1962–64 között állították helyre immáron azzal a céllal, hogy egykori híres szülöttének állítsanak méltó emléket. Ekkor döntöttek úgy, hogy a Kerepesi temetőben álló díszsírhelyről átszállítják földi maradványait szülőházába, így 1964. október 15-én helyezték itt végső nyugalomra az épület Vár felé eső támfalába. Itt avatták fel 1965-ben ünnepélyesen Borsos Miklós Anyaság című bronzszobrát, amely gyakorlatilag Semmelweis Ignác síremlékeként szolgál. A következő évben jelent meg a felújítási munkálatokat vezető Ybl-díjas építész, Pfannl Egon (1911-1973) és a neves történész, múzeumigazgató, későbbi miniszterelnök, Antall József tollából a Semmelweis Ignác szülőháza című könyv, amelyből most idézünk néhány a tabáni városkép miatt aggódó sort:
Kevés emléke, csak néhány hírmondója maradt a régi Tabánnak. Egyik ezek közül az Apród utca 1-3. szám alatti műemlék: Semmelweis Ignác szülőháza. Festői környezetben, a budai Várhegy déli lábánál, a középkori palota és várfal megmaradt és helyre állított maradványai alatt húzódik meg. Egyelőre még befejezetlen városképi együttes tárul elénk, de jelentősége már így is lemérhető. Jóvátehetetlen hibát jelent és jelentene minden elhamarkodott döntés, meggondolatlan és elsietett építkezés. Egy önmagában véve esetleg megnyerő vonalú épület nemcsak a szomszédos műemléket, hanem saját modernségét és sikerét semmisítheti meg, ha nincs megnyugtató harmóniában a szomszédsággal.
Az egykor nagy múltú budavári gyógyszertárat, az Arany Sas Patikát 1966-ban költöztették a múzeum falai közé a mi legnagyobb szerencsénkre, így ugyanis megmaradt nekünk, az utókornak. A múzeum megtekintését pedig mindenkinek – nem csak orvosoknak, hanem laikusoknak is – ajánljuk, aki egy izgalmas utazást, kirándulást szeretne tenni az emberi orvoslás történetében. A novemberi premier előtt álló film előzetesét pedig itt tekinthetik meg, a Nagyon Vár nagyon várja már a filmet:
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
