Ajtók Szent István intelmeihez - videó
A Szent István-terem előterében megtekinthető kiállítás államalapító királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmeit jeleníti meg a kortárs művészet segítségével ragaszkodva a tradíciókhoz, mégis a legmodernebb eszközökkel.
Havadtőy Sámuel, vagy ahogyan a világ művészvilágában ismerik Sam Havadtoy 1952-ben született Londonba emigrált magyar szülők gyermekeként az angol fővárosban, azonban 1956-ban őszén szüleivel Magyarországon ragadtak és csak 1971-ben sikerült újra disszidálnia.
Havadtőy végül New Yorkban telepedett le, ahol az 1980-as évektől a legkiválóbb művészekkel dolgozott együtt, illetve került barátságba, így például a pop-art császárával, Andy Warhollal vagy éppen George Condóval, Yoko Onóval pedig két évtizeden keresztül éltek élettársi kapcsolatban. A rendszerváltás után, 1992-ben alapította meg a Galéria 56-ot a magyar fővárosban.
A Szent István-teremhez tartozó Havadtőy-kiállítás átfogó módon jeleníti meg Szent István életművét, benne az Intelmeket. Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja a Szent István-terem előtt egy komplex, a kiállításra született munka, amely tíz kapun jeleníti meg a tíz intelmet, amelyeket a művész fontosnak tartott kiemelni a Szent Imre hercegnek írt atyai és uralkodói jó tanácsokból. A Havadtőy Sámuel munkájához készült kisfilmben tíz kiemelkedő személyiség szerepel. És hogy kik azok az az alábbi werkfilmből kiderül:
Azt viszont, hogy mit mondtak, csak a tárlat megtekintésével tudhatja meg a nagyérdemű. A kiállításról az alkotó gondolatait itt pedig tekinthetjük meg:
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.