Ajtók Szent István intelmeihez - videó
A Szent István-terem előterében megtekinthető kiállítás államalapító királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmeit jeleníti meg a kortárs művészet segítségével ragaszkodva a tradíciókhoz, mégis a legmodernebb eszközökkel.
Havadtőy Sámuel, vagy ahogyan a világ művészvilágában ismerik Sam Havadtoy 1952-ben született Londonba emigrált magyar szülők gyermekeként az angol fővárosban, azonban 1956-ban őszén szüleivel Magyarországon ragadtak és csak 1971-ben sikerült újra disszidálnia.
Havadtőy végül New Yorkban telepedett le, ahol az 1980-as évektől a legkiválóbb művészekkel dolgozott együtt, illetve került barátságba, így például a pop-art császárával, Andy Warhollal vagy éppen George Condóval, Yoko Onóval pedig két évtizeden keresztül éltek élettársi kapcsolatban. A rendszerváltás után, 1992-ben alapította meg a Galéria 56-ot a magyar fővárosban.
A Szent István-teremhez tartozó Havadtőy-kiállítás átfogó módon jeleníti meg Szent István életművét, benne az Intelmeket. Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja a Szent István-terem előtt egy komplex, a kiállításra született munka, amely tíz kapun jeleníti meg a tíz intelmet, amelyeket a művész fontosnak tartott kiemelni a Szent Imre hercegnek írt atyai és uralkodói jó tanácsokból. A Havadtőy Sámuel munkájához készült kisfilmben tíz kiemelkedő személyiség szerepel. És hogy kik azok az az alábbi werkfilmből kiderül:
Azt viszont, hogy mit mondtak, csak a tárlat megtekintésével tudhatja meg a nagyérdemű. A kiállításról az alkotó gondolatait itt pedig tekinthetjük meg:
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
