Észrevétlen történelem: Mátyás király palotájának egy darabja

Észrevétlen történelem: Mátyás király palotájának egy darabja

Sokszor észre sem vesszük a múlt darabjainak egyes emlékeit, észrevétlenül bújnak meg, simulnak bele a hétköznapok szürkeségébe, mi pedig rájuk sem hederítve sétálunk el mellettük. Pedig őseink, nagyapáink azért tették ide, hogy emlékezzünk rájuk, saját múltunkra, az egykor élt magyarokra. Egy kis utcán heverő történelem.

A mindenkori politikai hatalom – akár a háború előtti, akár az azutáni Magyarországra gondolunk - mindig kiemelt feladatának tekintette a közterek politikai-eszmei tartalommal való megtöltését. Azonban vannak olyan történelmi személyek, amelyek mindig példaként szolgáltak, ilyen volt például Mátyás király (1443-1490, akit minden korban tisztelünk. Az idén éppen 580 éve született Mátyás, az igazságos 1458-1490 között uralkodott magyar királyként. Ezer szállal kötődik Budához, hiszen miután a Hunyadi-család hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot V. László (1440-1457) király büntetlenséget ígérve és békességet színlelve éppen ide a Budai Várba csalta Hunyadi Lászlót és öccsét, a 14 éves Mátyást, majd börtönbe vetette őket. Lászlót végül halálra ítéltette felségárulásért és 1457. március 16-án itt, a budavári Szent György téren fejezték le, majd először itt, a Várban is temették el. Talán van abban valami sorsszerűség, hogy mind Benczúr Gyula (1844-1920) Hunyadi László búcsúja, mind Madarász Viktor (1830-1917) Hunyadi László a ravatalon című festménye is éppen itt, a hírhedt és nevezetes kivégzés egykori helyszínén, a Szent György téren, a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg napjainkban. Mátyást jó messzire vitték, Prágában raboskodott

Szilágyi Örzsébet /Levelét megirta;/Szerelmes/Könnyével/Azt is telesirta. – írta Mátyás anyja című balladájában Arany János (1817-1882).

Csak megválasztása után indult a magyar küldöttség Mátyás kiszabadítására, akik csak 1458. február 14-én érkeztek vissza Budára. Az biztos, hogy ekkor Mátyás valóságos diadalmenetet tartott, kiváltásotokat erősített meg, amnesztiát hirdetett és a Budavári Palota trónját elfoglalva az ország törvényes uralkodója lett. Mátyás palotája – követve a kialakult várszerkezetet - a Várhegy déli oldalán helyezkedett el. Buda hatalmas, soha nem látott fejlődésnek indult, a kereskedelem felvirágzott, az itt élő polgárság pedig gazdagodott, miközben kiépült a királyi udvar és az ahhoz szükséges állami hivatalnokréteg. Itáliai mesteremberek, reneszánsz művészek, építészek, zenészek, humanista történetírók jelentek meg Budán. Az egykori Vár a virágzó kereskedelem és pezsgő kulturális élet hatására igazi európai színvonalú reneszánsz udvarrá vált, ahol a páratlan Corvinákat az itt alapított könyvtár díszes polcaira készítették. Ebből a korból származik a Dózsa György téren található oszlop is, amelyet 1926-ban állítottak emlékül az akkori ásatások egyik látványos régészeti leleteként. A korabeli sajtó így számolt be az 1925. decemberi régészeti felfedezésről:

Mátyás király palotájának pompás maradványaira bukkantak Budán. A Váralja utcai szenzációs leletek — Az Aula marmorea és a híres szökőkút részei — Vörös és fehér márványalkotások épületkövek gyanánt a falban — Mátyás Király Emlékmúzeum a királyi várpalotában. Engedélyt kérnek a kormányzótól, hogy ásatásokat végezhessenek a Várkertben. A Szarvas tér közelében levő Váralja utcában vízvezetéki munkálatok új csőhálózat elhelyezését tették szükségessé. Két-három méter mélységben váratlanul nagy akadályba ütközött a munkások csákánya. Nyolcvan centiméter átmérőjű, csiszolt és fényezett óriási gránitkőoszloptörzs került napvilágra, mire a további munkálatokat beszüntették mindaddig, míg dr. Lux Kálmán, Mátyás király Budavárának legalaposabb ismerője, Budapest régiségeinek leglelkesebb kutatója ki nem szállt a helyszínre. Dr. Lux helyszíni mérései nyomban megállapították, hogy az oszlop eredeti magassága igen tekintélyes volt. Szerinte kétségkívül töredéke a Bonfini által fellengős szavakkal megénekelt Aula marmoreanak, Mátyás király várkertje híres márványpalotájának, amelynek négy jellegzetes sarokoszlopa még a török időkből való budai városképeken is megvan: a Várhegynek nyugati lábánál, nem messze a mostani lelet helyétől, ahova a feltalált rész kétségkívül építőanyag gyanánt került a törökök várbástyát erősítő munkálatai alkalmával. Igen valószínűnek tartom, hogy e márványpalotának megalkotója Chimenti Camiccio volt. Róla jegyezte fel Vasari hogy Hollós Mátyás király szolgálatában épített számára palotákat, kerteket, kutakat, kerti mulatóházakat díszítményekkel vésésekkel, szobrászati erkélyekkel s hasonló dolgokkal, melyeket nagy szorgalommal végzett Baccio Cellini, aki munkatársa volt Budán. Az ásatás most már dr. Lux személyes felügyelete mellett folyt tovább. (…) Dr. Lux Kálmán jelentést terjesztett a kormányzóhoz, amelyben engedélyt kér az ásatások folytatására a Várkertben. A 35 méter mázsányi oszloptörzs kivételével a többi leletek immár a Székesfővárosi Múzeumban vannak. Dr Luxnak azonban az a terve, hogy a királyi vár egyik szép termébe összegyűjtse mindazon ma elszórtan levő kőemlékeket, amelyeknek Mátyás király palotájából való eredete kétségtelen. A felvetett eszmét oly szépnek tartom, hogy e téren továbbmegyek. Úgy vélem, hogy a nagy magyar renaissance királynak emlékét a királyi Várpalotában egy nagyszabású »Mátyás Király Emlékmúzeummal kellene megörökíteni. Benne összegyűjteni mindent, ami Hollós Mátyás királyra emlékeztet: összes birtokunkban levő Korvináit, képmásait, érmeit, fenkölt egyéniségét dicsőítő újabbkori szobrászati és festői alkotásokat, egyszóval mindent, ami az ő szelleme és nagy lelke ma is ható varázsának köszöni létét.

A korabeli Pesti Napló, 1925. december 3-i számában megjelent fotó a Lux-családról és a leletről

Mátyás király emlékét őrzi a Budavári Palota Hunyadi-udvarában Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész alkotása, a Mátyás kútja, amely mellett nyilván eltörpül a Dózsa György tér fölötti füves területre helyezett történelmi emlék, amely persze szintén a dicső múltra próbálta felhívni az utókor figyelmét.

Az oszlop ma (Fotó: nagyonvar.hu)

Pedig, ha közelebb megyünk hozzá, akkor egyértelmű az üzenet. Mi pedig azért vagyunk, hogy közelebb menjünk hozzá és megmutassuk olvasóinknak az alig észrevehető csodát.

Az üzenet 1926-ból (Fotó: nagyonvar.hu)

Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?
Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?

Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.

Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról
Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról

A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.

Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály
Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály

Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.