
Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.

A filmhíradót Fehéri Tamás (1927-2002) magyar rendező-operatőr rendezte, aki ezernél is több filmriportot készített a Magyar Filmhíradó munkatársaként.
Vár, Krisztinaváros, Tabán. A vár és környéke a budapesti idegenforgalom központja. A műemlékek egész sora újjávarázsolt köntösben várja látogatóit. Legtöbben a vár központi helyét, a Szentháromság teret keresik fel. Itt a Mátyás-templom mellett új szálloda építését tervezik, a Hotel Matthias Rex-et. Az új szállodához tartozik majd a Mátyás királyt ábrázoló domborművel együtt a 700 éves Miklós-torony is. Az ősrégi Domonkos-rendi kolostor a II. világháborúban kiégett. Az új szálloda megőrzi majd az újjáépített műemlék falakat. Szobáit egyedi tervezésű stílbútorokkal teszik hangulatossá. A régi Mátyás-templom, amelyet a múlt század végén mai formájára építettek át. A századforduló idején készült fotók bizonyítják, hogy a Vár már akkor is vendégváró hely volt. A régi kocsmák helyén többnyire ma is hangulatos vendéglőket találunk, felfrissülve, újjászületve és különleges idegenforgalmi meglepetéssel tetézve. Úgy látszik, az útépítés irányítói éppen a legnagyobb turistaidényre összpontosították a vár úttesteinek felszedését, hogy így megkíméljék évszázados műemlékeinket a sok külföldi kíváncsi tekintetétől. Az idősebbek még emlékeznek a siklóra. Nos, néhány év múlva újból működni fog. Az I. kerület másik része a sűrűn lakott Krisztinaváros, impozáns új lakóházaival. (Honthy Hanna énekel): "Legyen a Horváth-kertben Budán!" A régi sláger nyomán kerestük meg a Horváth-kertet, de szerelmespárok helyett sakkozókat találtunk. A Gellérthegy meredek oldala, egykor szőlőbirtokok és kocsmák tömegével - ez a Tabán. Íme, néhány hangulatkép a múlt századból és a legfrissebb felvétel a rövidesen megnyíló új szórakozóhelyről, amely persze modern lesz, és hogy minél több vendéget vonzzon, olasz cégért visel. Itt is építik az utat, szélesítik a Hegyalja utat, sajnos elég lassan. A tabáni templom elé épített új ház nem túl szerencsés, bár ezt a hibát már a múlt században is elkövették. Befejezésül egy villantás az egyik újjávarázsolt műemlékre, a Semmelweis házra, amely a kerület oly sok műemlék épületével együtt harmonikusan illeszkedik a városrész modern arculatához.
- mesélik a film narrátorai.

A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.

Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!