A Magyar Festészet Napja alkalmából: a Budavári Palota festményeken

A Magyar Festészet Napja alkalmából: a Budavári Palota festményeken

Október 18-át, a festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a névnapján, immáron több, mint húsz éve, 2002 óta A magyar festészet napjaként ünnepeljük.

Az alábbi cikkben pedig - a teljesség igénye nélkül, csupán példálózó jelleggel - szeretnénk bemutatni néhány fontosabb metszetet, illetve festményt az elmúlt évszázadokból, amelyen a Budavári Palota különböző korokban különböző ábrázolással látható. A Magyar Festészet Napja alkalmából pedig arra buzdítjuk a kedves olvasóinkat, hogy menjenek és nézzék meg a Magyar Nemzeti Galériában a kiállított magyar festményeket, az itt felsoroltak között is van jó néhány, ami az MNG falain eredetiben, teljes nagyságában látható.

Michael Wolgemuth fametszete a Nürnbergi Krónikában(1493)

Buda Georg Houfnagel holland festő színezett rézmetszetén (1617)

Frans Geffels: Buda 1686-os ostroma, olajfestmény

A Budai Vár Pichler-Mansfeld rézmetszete (1780 körül)

Benczúr Gyula: Mátyás bevonulása Budára

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban

A mostani Barabás Miklósról szóló kiállítás egyik képén a Budavári Palota
Szintén Barabás festményén, de egy másik perspektívából
És egy harmadik Barabás-kép háttérben a Gellért-heggyel

Vaszary János Pesti korzó című festményén a Budai Vár

A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!
A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!

A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!

Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei
Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei

Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.

„Megjött a fagy, siklik a ház falán…” – így írt Radnóti a novemberről
„Megjött a fagy, siklik a ház falán…” – így írt Radnóti a novemberről

A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.