
Budavári beszélgetés Eperjes Károly, színművésszel
A „Közelről” címmel szervezett budavári beszélgető estek soron következő vendége Eperjes Károly, színművész, a Magyar Színház művészeti vezetője lesz. Turi Bálint, az est házigazdája április másodikán este hét órától beszélget a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésszel a szokásos helyen, a Budavári Palotanegyedben, a Lovarda mellett található Pasha Caféban.
„Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot” - írta József Attila (1905-1937) 1937 őszén fájóan szép versében. Az istenkeresés a magyar irodalom legnagyobb alakjainak egyik fontos témája volt Adytól József Attilán át egészen Pilinszky Jánosig. A költészet napjának, illetve a húsvétnak aközeledtével Eperjes Károly saját élete kapcsán beszélt erről a fontos kérdésről színész kollegájával, Turi Bálinttal.
A színművész 1954-ben Hegykőn született, szülei eredetileg papnak szánták, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett. A főiskola elvégzése után, 1980-tól a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, s már ebben az évben - Bereményi Gézának Gothár Péter által rendezett Halmijában, illetve Johnnak Arden Ascher Tamás Gyöngyéletében nyújtott alakításáért - a Színikritikusok „A legjobb férfi epizódalakítással” jutalmazták.
Ezen a fiatal színészen szinte az egész előadás egyensúlya múlik. Célja vagány, de olyan torz bájjal, hogy egy társadalmiréteg elviselhetetlenségét és tragikumát egyaránt képes ábrázolni, tökéletes színészi eszközökkel és áradó játékossággal
- írta meg 1980. október elsejei számában a Színház című folyóirat.

Aztán jöttek az újabb és újabb színházi főszerepek és filmsikerek. A filmszemlék díjai 1984-ben, 1985-ben és 1989-ben. Többek között a Szamárköhögés, az Eldorádó, a Legényanya, a Csapd le csacsi!, a 6:3, a Hippolyt, a Hídember, a Rokonok című magyar filmeket az ő színészi játéka tette felejthetetlenné.
Isten keresése nemcsak József Attila életében töltött be fontos szerepet. Húsvét közeledtével felerősödik sokunkban a kérdés, hogyan, s miként lehet 21. századi világunk mindennapjaiban megélni hitünket, nem beszélve arról, mindez hogyan jelenik meg a modern kori művészet különböző ágazataiban. A művészetek mindig is feszegették a hit és létezést kérdését, amely egy soha el nem múló, mindenkit érintő téma. Vajon a mai színházi élet aktualitásaiba hogyan illeszthető be mindez? Milyen új kihívásokat rejt napjainkban a színjátszás, rendezés és az új generáció tanítása? Az est folyamán vendégünkkel ezekre a kérdésekre keressük majd a választ. Tartsanak velünk!
írják a szervezők a Facebook-esemény beharangozójában.
A XVII. században épült, majd a XIX. század végén részben elbontott török ágyútorony nemrégiben felújított és átadott Karakas pasa tornyában található Pasha Café ad otthont az estének. Jegyeket pedig ITT tudnak vásárolni!

Szeretnéd megtudni, hogy ki volt a valóságban Ulpius Éva és Tamás? Ki fizette Tóth Árpád esküvői számláját? Hol élt a Várnegyedben a két világháború közötti magyar irodalom legnagyobb mecénása? Érdekel, hogy Babits felesége és nevelt lánya miért váltak halálos ellenségekké? Mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán? Hol állt pontosan Kosztolányiék háza? Ki volt Kozmutza Flóra szeretője és a férfit milyen kapcsolat fűzte a nő férjéhez, Illyés Gyulához? Kivel élt Szabó Dezső a budai Várhegyen egy albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei? Nos, ezekre a kérdésekre mind választ fogsz kapni, ha velünk tartasz az első Nagyon Vár kultúrtörténeti sétánkon! Gyere el és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

A „Közelről” címmel szervezett budavári beszélgető estek soron következő vendége Eperjes Károly, színművész, a Magyar Színház művészeti vezetője lesz. Turi Bálint, az est házigazdája április másodikán este hét órától beszélget a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésszel a szokásos helyen, a Budavári Palotanegyedben, a Lovarda mellett található Pasha Caféban.

Az Élőhely Természet- és tájkonstrukciók című időszakos tárlat hatvan műtárgyat felvonultatva mutatja be egészen a XIX. századtól napjainkig a különböző képzőművészeti ágak természethez kötődő látásmódjait. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ a klímaváltozás és a globális fenntarthatósági kérdések válságának idején, hogy hogyan lehet újraírni természet és kultúra viszonyát az előző századok természetfogásása és napjaink jóval urbánusabb világlátásának tükrében. A kiállítást 2025. március 21. – július 27. között nézhetik meg a téma iránt érdeklődök a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában.