Egy cikk szerint a Vár túlértékelt látványosság – Itt a véleményünk

Egy cikk szerint a Vár túlértékelt látványosság – Itt a véleményünk

A budavári sikló öreg és csigalassú, ahova pedig fel lehet vele jutni, az egy focipálya nagyságú földdarab – többek között ezekkel a kritikákkal illette az Euronews cikke a Budai Várat, amelyet a szerző többek között az Eiffel-toronnyal együtt az egyik legtúlértékeltebb európai turistalátványosságnak tart. De miért baj, hogy a sikló lassú, és vajon tényleg egy focipályányi földdarabra jut fel vele az ember?

Az legtúlértékeltebb európai turistalátványosságokról közölt összeállítást a Euronews utazási magazinja. Az RTL által szemlézett cikkből kiderül, hogy a szerző ilyennek tartja az

Párizsban az Eiffel-tornyot,

Rómában a Spanyol lépcsőt,

Koppenhágában A kis hableány szobrát,

Berlinben a Checkpoint Charlie-t.

Az összeállításban Budapest is helyet kapott. A szerző csalódáskeltőnek tartja a Budai Várat, cikkében azt írja, hogy

„aki azt hallja, hogy vár, az középkori tróntermekre, pompás báltermekre számít, ehhez képest aki megmássza a meredek Várdombot, vagy befizet a csigalassú öreg siklóra, egy focipálya nagyságú földdarabon találja magát.”
(Fotó: nagyonvar.hu)

Hozzáteszi, hogy van fent egy sivár történelmi múzeum, de a legjobb, amit tehet a látogató, hogy sétálgat a falak között, és nézegeti a Duna túlpartján fekvő Pestet, de erre szerintük nem éri meg elvesztegetni egy délutánt.

Természetesen ahogyan ízléseken nem lehet és nem is érdemes vitatkozni, úgy azt is tudomásul kell venni, hogy valakinek nem jön be egy látványosság, amit egyébként nagyon szeretnek a turisták. Mint amilyen a Budai Vár is. Ezzel tényleg nincsen semmi gond, az viszont megér néhány mondatot, hogy miért érezhetjük úgy, hogy a szerző a kákán kereste a csomót, amikor lehúzta a Várat. Azt a helyet, amely a TripAdvisoron, a világ legnagyobb online turisztikai oldalán található mintegy 8000 értékelés alapján 4,5-es „osztályzatot” kapott a turistáktól az 1-5-ig terjedő skálán.

Kicsit olyan ez, mint ha egy éttermi kritikus keményen leértékel egy olyan éttermet, amelyet nagyon szeretnek az emberek. Az azért mégiscsak lényegesebb, hogy a közönség hogyan viszonyul egy helyhez (legyen az étterem vagy városrész), mint hogy egy ember mit gondol róla.

De elemezzük kicsit pontokba szedve a kritizált részeket:

A csigalassú öreg sikló

Vajon miért baj, ha egy sikló öreg, miért baj, ha egy olyan különleges közlekedési eszközzel megyünk fel a Várba, amelyik már régóta szállítja utasait? Miért olyan nagy gond, ha a világ egyik legszebb városi panorámája nem szupergyorsan, hanem lassan tárul fel előttünk? Egy napokat Budapesten töltő turista számára valóban olyan fontos, hogy hány másodperc alatt jut fel a Várba a siklóval?

Megmászni a meredek Várdombot

Segítünk: aki nem akarja, annak nem kell megmászni a Várdombot. Több irányból fel lehet jutni buszokkal, liftekkel, sőt, még mozgólépcsővel is.

Focipálya nagyságú földdarab

Ha egy turista azt gondolja, hogy a Vár annyi, mint amennyit a siklóból kilépve egy focipályányi területen lát, az meg is érdemli. Más kérdés, hogy ilyen turista egyszerűen nem létezik. Olyan már sokkal inkább, aki bejárja (legalább egy részét) a Vár várfalon belüli részét, ami hozzávetőlegesen 42 focipályányi területen fekszik.

Nézegetni a Duna túlpartján fekvő Pestet

Ez kicsit úgy hangzik, mint ha a Várnak, mint ahonnan a panoráma nyílik, nem lenne semmi köze ahhoz, hogy – amint arról be is számoltunk – Budapest lett Európa legkedveltebb UNESCO-világörökségi helyszíne a Duna-parttal, és Várnegyeddel.

Kilátás a Várból (Fotó: nagyonvar.hu)

Báltermek, lovagi termek

Értjük, hogy a vár szó hallatán élhet emberekben valamilyen történelemkönyvekből, filmekből származó kép, amit hiányolhatnak a Budai Várban, de ezért talán nem a Vár a felelős. Aki indulás előtt rászán néhány percet arra, hogy mi várhat rá a Várban, azt nem éri ilyen jellegű csalódás.

(Fotó: nagyonvar.hu)

A Várnegyed ugyanis nem egy középkori díszletekkel habosított operett-helyszín, hanem egy metropolisz kerületének nagyon is élő, az emberek mindennapjainak otthont és munkát adó része. Érdemes ezzel a tudattal járni az utcákat, tereket, sikátorokat, és mondjuk egy jó italt kikérve örülni annak, hogy van honnan letekinteni a Dunára, a hidakra, a pesti oldalra. Ezt meg lehet tenni minden nap a Savoyai Teraszon, és különösen is érdemes lesz május 1-én.

A Budai Vár régi plakátokon
A Budai Vár régi plakátokon

A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.

"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával
"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával

Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.

Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz
Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.