Egy cikk szerint a Vár túlértékelt látványosság – Itt a véleményünk

Egy cikk szerint a Vár túlértékelt látványosság – Itt a véleményünk

A budavári sikló öreg és csigalassú, ahova pedig fel lehet vele jutni, az egy focipálya nagyságú földdarab – többek között ezekkel a kritikákkal illette az Euronews cikke a Budai Várat, amelyet a szerző többek között az Eiffel-toronnyal együtt az egyik legtúlértékeltebb európai turistalátványosságnak tart. De miért baj, hogy a sikló lassú, és vajon tényleg egy focipályányi földdarabra jut fel vele az ember?

Az legtúlértékeltebb európai turistalátványosságokról közölt összeállítást a Euronews utazási magazinja. Az RTL által szemlézett cikkből kiderül, hogy a szerző ilyennek tartja az

Párizsban az Eiffel-tornyot,

Rómában a Spanyol lépcsőt,

Koppenhágában A kis hableány szobrát,

Berlinben a Checkpoint Charlie-t.

Az összeállításban Budapest is helyet kapott. A szerző csalódáskeltőnek tartja a Budai Várat, cikkében azt írja, hogy

„aki azt hallja, hogy vár, az középkori tróntermekre, pompás báltermekre számít, ehhez képest aki megmássza a meredek Várdombot, vagy befizet a csigalassú öreg siklóra, egy focipálya nagyságú földdarabon találja magát.”
(Fotó: nagyonvar.hu)

Hozzáteszi, hogy van fent egy sivár történelmi múzeum, de a legjobb, amit tehet a látogató, hogy sétálgat a falak között, és nézegeti a Duna túlpartján fekvő Pestet, de erre szerintük nem éri meg elvesztegetni egy délutánt.

Természetesen ahogyan ízléseken nem lehet és nem is érdemes vitatkozni, úgy azt is tudomásul kell venni, hogy valakinek nem jön be egy látványosság, amit egyébként nagyon szeretnek a turisták. Mint amilyen a Budai Vár is. Ezzel tényleg nincsen semmi gond, az viszont megér néhány mondatot, hogy miért érezhetjük úgy, hogy a szerző a kákán kereste a csomót, amikor lehúzta a Várat. Azt a helyet, amely a TripAdvisoron, a világ legnagyobb online turisztikai oldalán található mintegy 8000 értékelés alapján 4,5-es „osztályzatot” kapott a turistáktól az 1-5-ig terjedő skálán.

Kicsit olyan ez, mint ha egy éttermi kritikus keményen leértékel egy olyan éttermet, amelyet nagyon szeretnek az emberek. Az azért mégiscsak lényegesebb, hogy a közönség hogyan viszonyul egy helyhez (legyen az étterem vagy városrész), mint hogy egy ember mit gondol róla.

De elemezzük kicsit pontokba szedve a kritizált részeket:

A csigalassú öreg sikló

Vajon miért baj, ha egy sikló öreg, miért baj, ha egy olyan különleges közlekedési eszközzel megyünk fel a Várba, amelyik már régóta szállítja utasait? Miért olyan nagy gond, ha a világ egyik legszebb városi panorámája nem szupergyorsan, hanem lassan tárul fel előttünk? Egy napokat Budapesten töltő turista számára valóban olyan fontos, hogy hány másodperc alatt jut fel a Várba a siklóval?

Megmászni a meredek Várdombot

Segítünk: aki nem akarja, annak nem kell megmászni a Várdombot. Több irányból fel lehet jutni buszokkal, liftekkel, sőt, még mozgólépcsővel is.

Focipálya nagyságú földdarab

Ha egy turista azt gondolja, hogy a Vár annyi, mint amennyit a siklóból kilépve egy focipályányi területen lát, az meg is érdemli. Más kérdés, hogy ilyen turista egyszerűen nem létezik. Olyan már sokkal inkább, aki bejárja (legalább egy részét) a Vár várfalon belüli részét, ami hozzávetőlegesen 42 focipályányi területen fekszik.

Nézegetni a Duna túlpartján fekvő Pestet

Ez kicsit úgy hangzik, mint ha a Várnak, mint ahonnan a panoráma nyílik, nem lenne semmi köze ahhoz, hogy – amint arról be is számoltunk – Budapest lett Európa legkedveltebb UNESCO-világörökségi helyszíne a Duna-parttal, és Várnegyeddel.

Kilátás a Várból (Fotó: nagyonvar.hu)

Báltermek, lovagi termek

Értjük, hogy a vár szó hallatán élhet emberekben valamilyen történelemkönyvekből, filmekből származó kép, amit hiányolhatnak a Budai Várban, de ezért talán nem a Vár a felelős. Aki indulás előtt rászán néhány percet arra, hogy mi várhat rá a Várban, azt nem éri ilyen jellegű csalódás.

(Fotó: nagyonvar.hu)

A Várnegyed ugyanis nem egy középkori díszletekkel habosított operett-helyszín, hanem egy metropolisz kerületének nagyon is élő, az emberek mindennapjainak otthont és munkát adó része. Érdemes ezzel a tudattal járni az utcákat, tereket, sikátorokat, és mondjuk egy jó italt kikérve örülni annak, hogy van honnan letekinteni a Dunára, a hidakra, a pesti oldalra. Ezt meg lehet tenni minden nap a Savoyai Teraszon, és különösen is érdemes lesz május 1-én.

Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?
Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?

Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.

Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról
Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról

A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.

Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály
Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály

Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.