Ezen a napon született a Tabán festőkrónikása, Zórád Ernő

Ezen a napon született a Tabán festőkrónikása, Zórád Ernő

Egy letűnt korszakot, s talán egy jóval emberibb világot varázsolnak elénk egyedi stílusával megfestett, a tabáni életképeket ábrázoló akvarelljei. A „Precíz Bohém” 1911. október 16-án született Balassagyarmaton.

A felvidéki köznemesi Zórád-család a trianoni békediktátum után hagyta el Dacsókeszit és költözött a magyar fővárosba. Nagybátyja, Zórád Géza (1890-1969) ismert tájképfestő volt.

Zórád Ernő (1911-2004)

Zórád Ernő a legendás, sokak mestereként ismert iparművészetis tanár, Harangy Jenő (1894-1951) grafikus, festőművész tanítványaként végzett az egykori Iparművészeti Iskolában. A második világháború után kezdett el egyedi stílusú irodalmi és történelmi képregényeket rajzolni, amelyekkel magának a műfajnak is úttörőjévé vált.

Akvarelljein pedig a lebontott, bohém városrészt örökítette meg, amelyek visszavarázsolják a Tabán egykori hangulatos utcáit, házait és típusos, mondhatni krúdys karaktereit.

Budavár díszpolgára 2004. április 8-án halt meg, egykori lakóházának falán, a Csap utca-Aladár utca sarkán tábla őrzi emlékét.

Az alábbi videóválogatás - a teljesség igénye nélkül - mutatja meg egy letűnt világ, a Tabán festőkrónikásának festményeinek egyedi hangulatát:

„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk
„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk

Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára több mint másfél évtizede éppen ezen a napon hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.

130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja
130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja

1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.

80 éve indult el Budapestről a nemzeti kincseinkkel megrakott „Aranyvonat”
80 éve indult el Budapestről a nemzeti kincseinkkel megrakott „Aranyvonat”

A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.