155 éve ezen a napon született a Budavári Palotában Mária Valéria főhercegnő
Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) negyedik, legkisebb gyermeke 1868. április 22-én született Budán, alig néhány hónappal a kiegyezés után. A bécsi udvar szigorától, s annak érzelmi hűvösségétől sokszor Budára, az őt önzetlenül szerető magyarokhoz menekülő királyné szervezte úgy, hogy lánya végül itt nálunk, a Budavári Palotában lássa meg a napvilágot.
Az egykori történetek szerint Sisi próbálta a magyarok szeretetére nevelni lányát. Magyarországi tartózkodásaik alatt például úgy erőltette a kislány számára a magyar nyelv tanulását, hogy nem engedte a személyzetnek, hogy németül szóljanak a gyermekhez. Első nevelője is magyar volt, Rónay Jácint (1814–1889) bencés tanár, pozsonyi nagyprépost, címzetes szkodári püspök volt. Már Rónay is meglehetősen különleges figurája volt a kornak, hiszen a szabadságharc leverése után – 1850 és 1866 között - londoni emigrációba kényszerülő polihisztor többek között Kossuth Lajos (1802-1894) gyermekeinek tanára is volt, akiknek magyart és latint tanított. Külön érdekesség, hogy Louis Bonapartét is tanította magyar nyelvre, Victor Hugóval (1802-1885) pedig szoros barátságot ápolt. Egy újabb csavar életrajzában, hogy természettudósként elkötelezett híve lett Charles Darwin (1809-1882) tanainak, amely egy idő után nyilvánvalóan összeegyeztetetlenné vált bencés mivoltával, így 1871-ben kilépett a rendből. Ennek ellenére, hatalmas tudása miatt – gróf Andrássy Gyula (1823-1890) javaslatára - 1871. június 3-án az országgyűlés Rónayt ajánlotta Habsburg Rudolf (1858-1889) trónörökös tanárának. Andrássy közbenjárására Erzsébet harcolta ki a tudós tanár udvari alkalmazását. Az élet végül őket igazolta, hiszen a magyar szellemben nevelt Rudolf egy évvel később már olyan briliáns tudásról tett tanúságot a legnagyobb hazai tudósok előtt tett vizsgán, amiért Rónayt a Szent-István-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Ezután 1875-1883 között Mária Valéria főhercegnő magyar nyelvű neveléséért és oktatásáért felelt, amelyért az Osztrák Császári Vaskorona-rend nagykeresztjét kapta kitüntetésül.
A kis kedvenc Mária Valéria rengeteg időt töltött édesanyjával, Erzsébet királynéval annak gödöllői kastélyában. Az anyai erőltetés azonban nem érte el a célját, a később bécsi nevelőhöz került főhercegnő a német mellett franciául, angolul és olaszul is megtanult és egyre inkább elfordult a magyarokhoz. Mária Valéria főhercegnő 1890. július 31-én Bad Ischlben feleségül ment Ferenc Szalvátor (1866–1939) osztrák főherceghez, így házassága révén címzetes toszkánai hercegnővé is vált. A házaspár az alsó-ausztriai wallsee-i kastélyba (Schloss Wallsee) költözött, házasságukból tíz gyermek született. Az első világháború idején a kastély egyik szárnyában katonai kórházat rendezett be, majd szegényeket és betegeket segítő jótékonysági alapítványt hozott létre.
1915-ben ő alapította az egykori legelő és szeméttelep területén a budapesti Mária Valéria-telepet is szükségkórházként. Először 120 ideiglenes barakk várta a fronton megsérült, sokszor hadirokkanttá vált katonákat, majd egy katonai kórháztábort is fejlesztettek, később pedig téglából készült barakkokat építettek a területen. A mai József Attila-lakótelep helyén álló szükséglakótelep a háború utáni lakáshiány miatt kvázi nyomornegyeddé vált. Mária Valéria egészen 1924. szeptember 6-ánbekövetkezett haláláig jelentős adományokkal segítette az elesetteket.
Emlékét őrzi az Esztergomot Párkánnyal összekötő, eredetileg 1895-ben átadott, majd 2001-ben újjáépített Mária Valéria híd.
Nekünk pedig Mária Valéria többek között azért is fontos, mert itt a Budavári Palotában látta meg a napvilágot.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
