Hullócsillag a Budai Vár támfalán
A mi kis „hullócsillagunkat” elvált édesanyja nevelte és a Medve Utcai Általános Iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos-szakmunkás ipari tanuló. 1956. októberében tagja lett a legendás Szabó bácsi (1897-1957) vezette Széna téri ellenállócsoportnak, ahol ifjú kora ellenére sofőrként szolgált a felkelők mellett.
A forradalom napjai alatt megpróbáljuk számba venni 1956 I. kerületi emlékhelyeit. A legszebb és legkülönlegesebb '56-hoz kapcsolódó I. kerületi emlékmű, a Hunyadi-szobortól lefelé, a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található Mansfeld-szobor. Mansfeld Péternek (1941. március 10. - 1959. március 21.) az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások legfiatalabb áldozatának állít emléket, akit a megtorlásokért felelős népbíróság Mátsik György (1925-2017) ügyész indítványára halálra ítélte. Így utólag elmondhatjuk, hogy a valamikori élet-halál ura Mátsik a kommunista diktatúrát morális kérdőjelek nélkül, korlátlanul kiszolgáló, vérszomjas gyilkos volt, aki bizonyítottan minimum 27 fogvatartottra kért végül halálos ítéletet. Embertelenségéről mindent elárul, hogy a Mansfeld Péter és társai elleni népbírósági perben amellett érvelt, hogy államellenes bűncselekményeknél nem számít, hogy az elkövető felnőtt-e vagy kiskorú, az „osztályárulóknak” nem jár kegyelem,
politikai síkon nincs fiatal vagy idősebb korú vádlott. Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni a büntetés kiszabásánál.
- mondta el a perben.
A Guidi Béla (1924-1983) vezette elsőfokú bíróság „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte e két fiatal vádlottat. Az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, amelynek következtében a másodfokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát vezető szabósegéd, Vágó Tibor (1923-1990) - aki egykori illegális kommunistaként mindösszesen egyetlen év alatt végezte el a bírói képzést – kíméletlenül halálra ítélte Mansfeld Pétert, akit röviddel tizennyolcadik születésnapja után, 1959. március 21-én, jelképes módon a Tanácsköztársaság negyvenéves évfordulóján kivégeztek. Reggel 9 óra 22 perckor a Gyűjtőfogház melletti épületben akasztották fel, Dr. Fáber Viktor (1904-1969) bírósági vizsgálóorvos, igazságügyi orvosszakértő 9 óra 35 perckor állapította meg, hogy:
a szíve megszűnt dobogni. Felmerülő orvosi költség, 100 Ft.
Nem véletlen, hogy a Melocco Miklós (1935-) által készített Hullócsillag című szobor avatására 2007. március 21-én került sor.
A művészről, Melocco Miklósról érdemes tudni, hogy édesapját, Melocco János (1909-1951) újságírót a budapesti katonai törvényszék, tehát a könyörtelen kommunista hatalom egy koncepciós terrorperben hűtlenség vádjával – Mansfeldhez hasonlóan - ugyancsak bitófára ítélte. Mansfeld Péter 18 éves testét aztán a 301-es parcellába vitték, ahol jeltelen sírba temették. Ha a Széna térnél járunk ilyenkor halottak napja környékén, jusson eszünkbe az alábbi vers:
Illyés Gyula: Ne feledd a tért
Ne feledd a tért, ahol elestek ők,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld
szent ügy hős-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám temiattad –
érted is hulltak el ők:
terül az bárhol a föld,
rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.
Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledőlt!
Míg nem feleded:
nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.
Új hont érlel a föld.
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.
1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.
Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
