Hullócsillag a Budai Vár támfalán
A mi kis „hullócsillagunkat” elvált édesanyja nevelte és a Medve Utcai Általános Iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos-szakmunkás ipari tanuló. 1956. októberében tagja lett a legendás Szabó bácsi (1897-1957) vezette Széna téri ellenállócsoportnak, ahol ifjú kora ellenére sofőrként szolgált a felkelők mellett.
A forradalom napjai alatt megpróbáljuk számba venni 1956 I. kerületi emlékhelyeit. A legszebb és legkülönlegesebb '56-hoz kapcsolódó I. kerületi emlékmű, a Hunyadi-szobortól lefelé, a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található Mansfeld-szobor. Mansfeld Péternek (1941. március 10. - 1959. március 21.) az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások legfiatalabb áldozatának állít emléket, akit a megtorlásokért felelős népbíróság Mátsik György (1925-2017) ügyész indítványára halálra ítélte. Így utólag elmondhatjuk, hogy a valamikori élet-halál ura Mátsik a kommunista diktatúrát morális kérdőjelek nélkül, korlátlanul kiszolgáló, vérszomjas gyilkos volt, aki bizonyítottan minimum 27 fogvatartottra kért végül halálos ítéletet. Embertelenségéről mindent elárul, hogy a Mansfeld Péter és társai elleni népbírósági perben amellett érvelt, hogy államellenes bűncselekményeknél nem számít, hogy az elkövető felnőtt-e vagy kiskorú, az „osztályárulóknak” nem jár kegyelem,
politikai síkon nincs fiatal vagy idősebb korú vádlott. Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni a büntetés kiszabásánál.
- mondta el a perben.
A Guidi Béla (1924-1983) vezette elsőfokú bíróság „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte e két fiatal vádlottat. Az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, amelynek következtében a másodfokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát vezető szabósegéd, Vágó Tibor (1923-1990) - aki egykori illegális kommunistaként mindösszesen egyetlen év alatt végezte el a bírói képzést – kíméletlenül halálra ítélte Mansfeld Pétert, akit röviddel tizennyolcadik születésnapja után, 1959. március 21-én, jelképes módon a Tanácsköztársaság negyvenéves évfordulóján kivégeztek. Reggel 9 óra 22 perckor a Gyűjtőfogház melletti épületben akasztották fel, Dr. Fáber Viktor (1904-1969) bírósági vizsgálóorvos, igazságügyi orvosszakértő 9 óra 35 perckor állapította meg, hogy:
a szíve megszűnt dobogni. Felmerülő orvosi költség, 100 Ft.
Nem véletlen, hogy a Melocco Miklós (1935-) által készített Hullócsillag című szobor avatására 2007. március 21-én került sor.
A művészről, Melocco Miklósról érdemes tudni, hogy édesapját, Melocco János (1909-1951) újságírót a budapesti katonai törvényszék, tehát a könyörtelen kommunista hatalom egy koncepciós terrorperben hűtlenség vádjával – Mansfeldhez hasonlóan - ugyancsak bitófára ítélte. Mansfeld Péter 18 éves testét aztán a 301-es parcellába vitték, ahol jeltelen sírba temették. Ha a Széna térnél járunk ilyenkor halottak napja környékén, jusson eszünkbe az alábbi vers:
Illyés Gyula: Ne feledd a tért
Ne feledd a tért, ahol elestek ők,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld
szent ügy hős-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám temiattad –
érted is hulltak el ők:
terül az bárhol a föld,
rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.
Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledőlt!
Míg nem feleded:
nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.
Új hont érlel a föld.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
