Hullócsillag a Budai Vár támfalán
A mi kis „hullócsillagunkat” elvált édesanyja nevelte és a Medve Utcai Általános Iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos-szakmunkás ipari tanuló. 1956. októberében tagja lett a legendás Szabó bácsi (1897-1957) vezette Széna téri ellenállócsoportnak, ahol ifjú kora ellenére sofőrként szolgált a felkelők mellett.
A forradalom napjai alatt megpróbáljuk számba venni 1956 I. kerületi emlékhelyeit. A legszebb és legkülönlegesebb '56-hoz kapcsolódó I. kerületi emlékmű, a Hunyadi-szobortól lefelé, a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található Mansfeld-szobor. Mansfeld Péternek (1941. március 10. - 1959. március 21.) az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások legfiatalabb áldozatának állít emléket, akit a megtorlásokért felelős népbíróság Mátsik György (1925-2017) ügyész indítványára halálra ítélte. Így utólag elmondhatjuk, hogy a valamikori élet-halál ura Mátsik a kommunista diktatúrát morális kérdőjelek nélkül, korlátlanul kiszolgáló, vérszomjas gyilkos volt, aki bizonyítottan minimum 27 fogvatartottra kért végül halálos ítéletet. Embertelenségéről mindent elárul, hogy a Mansfeld Péter és társai elleni népbírósági perben amellett érvelt, hogy államellenes bűncselekményeknél nem számít, hogy az elkövető felnőtt-e vagy kiskorú, az „osztályárulóknak” nem jár kegyelem,
politikai síkon nincs fiatal vagy idősebb korú vádlott. Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni a büntetés kiszabásánál.
- mondta el a perben.
A Guidi Béla (1924-1983) vezette elsőfokú bíróság „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte e két fiatal vádlottat. Az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, amelynek következtében a másodfokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát vezető szabósegéd, Vágó Tibor (1923-1990) - aki egykori illegális kommunistaként mindösszesen egyetlen év alatt végezte el a bírói képzést – kíméletlenül halálra ítélte Mansfeld Pétert, akit röviddel tizennyolcadik születésnapja után, 1959. március 21-én, jelképes módon a Tanácsköztársaság negyvenéves évfordulóján kivégeztek. Reggel 9 óra 22 perckor a Gyűjtőfogház melletti épületben akasztották fel, Dr. Fáber Viktor (1904-1969) bírósági vizsgálóorvos, igazságügyi orvosszakértő 9 óra 35 perckor állapította meg, hogy:
a szíve megszűnt dobogni. Felmerülő orvosi költség, 100 Ft.
Nem véletlen, hogy a Melocco Miklós (1935-) által készített Hullócsillag című szobor avatására 2007. március 21-én került sor.
A művészről, Melocco Miklósról érdemes tudni, hogy édesapját, Melocco János (1909-1951) újságírót a budapesti katonai törvényszék, tehát a könyörtelen kommunista hatalom egy koncepciós terrorperben hűtlenség vádjával – Mansfeldhez hasonlóan - ugyancsak bitófára ítélte. Mansfeld Péter 18 éves testét aztán a 301-es parcellába vitték, ahol jeltelen sírba temették. Ha a Széna térnél járunk ilyenkor halottak napja környékén, jusson eszünkbe az alábbi vers:
Illyés Gyula: Ne feledd a tért
Ne feledd a tért, ahol elestek ők,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld
szent ügy hős-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám temiattad –
érted is hulltak el ők:
terül az bárhol a föld,
rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.
Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledőlt!
Míg nem feleded:
nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.
Új hont érlel a föld.
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
