A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkostőló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Szinte alig van olyan hely, amely még képes megidézni a Tabán egykori legendás hangulatát. Ahol újra magad előtt láthatod a hajdani utcákat és azok lakóit, ahol megelevenednek a régi fotók, a fényképekről ránk mosolygó karakterek mai alteregói: járnak, beszélgetnek, nevetnek. Pontosan úgy, ahogyan az egykori tabániak, azok az emberek, akik már nincsennek itt. Kevés ilyen időutazásos hely létezik a Tabánban, de az Asztalka pont ilyen. Gasztromán sorozatunk új cikke róluk szól.
A Várnegyed neves gimnáziumait bemutató filmsorozatunk legújabb, befejező részében a hazai középfokú oktatás élvonalába tartozó Toldy Ferenc Gimnáziumba kalauzoljuk el a nézőket. Az oktatók és az itt végzett diákok névsora is patinás, de a gazdag múlt és kulturális örökség mellett tekintélyt parancsol magának az iskola épülete is, amelyet a pincétől a Huszár-toronyig bejártunk.
Nos, a válasz egy fiatal házaspárhoz és egy nagy zeneszerzőhöz vezet bennünket és persze hova máshova, mint a Budavári Palotába. De hogy a csudába kapcsolódnak a fenti szereplők Buda egyik legforgalmasabb útjához? Erre a talányra adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, ami egy gyors és kényelmes időutazás.
Ha az ember egy álmosabb, hűvösebb hétvégén rácsavarodik picit a magyar filmtörténet két világháború közötti, akkoriban egyébként Európában is jegyzett és bemutatott alkotásaira, biztosan találkozni fog az egykori színészóriással, ma úgy mondanánk filmsztárral, Csortos Gyulával (1883-1945), aki éppen 140 évvel ezelőtt született és itt, a Budai Vár alján, az Attila úton élt.
A Budai Várnegyed alatti 10 kilométeres barlangrendszer legalább annyi történelmi érdekességet, izgalmat és látványosságot rejt, mint a felszín. Ezeket az alagutakat már a középkorban is használtak bortermelésre, de ostromkor szintén hasznos volt. A Sziklakórháznak itt fontos szerepe volt sürgősségi létesítményként a második világháborúban és az 1956-os forradalom során is. A hidegháború alatt atombunkerré fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Megmutatjuk, hogy néz ki most.
A hatvani születésű színésznő, Pokorny Lia a mai magyar színjátszás kiemelkedő alakja. Zenés estjén pedig nem kisebb énekesek, zenészek szellemét idézi meg, mint Ella Fitzgerald, Gershwin, Edith Piaf, Nat King Cole, G. Dénes György vagy éppen Cserháti Zsuzsa. Mindezt 2023. március 29-én, szerdán a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban.
A szörpből sose lehet kinőni - állítja Varga Dávid és Marton Bálint, az a két fiatal srác, akik szinte pillanatok alatt lepték el az országot ötletükkel, az alkoholos szörppel. A Cseles egy könnyed, gyümölcsös frissítő, de azért nem árt vele vigyázni, ugyanis 24 százalékos alkoholtartalommal bír. Azaz, igen cseles.
Ma 200 éve, 1823. március 3-án született gróf Andrássy Gyula, arisztokrata politikus, a dualista államberendezkedés egyik szellemi atyja, akinek miniszterelnökké történő kinevezésével jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia. A korábban halálra ítélt, ezért emigrációba kényszerült magyar politikus a legjelentősebb államférfinak bizonyult saját korában, ezt bizonyítja, hogy a „szép akasztott”-nak is nevezett politikus lett a Monarchia közös külügyminisztere.
A Budavári Önkormányzat testvértelepüléseit bemutató sorozatunk második részében azt mutatjuk meg, hogy a szlovéniai magyarság szellemi, kulturális központja, a muravidéki Lendva milyen történelmi érdekesség mentén kapcsolódik Budavárhoz.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkostőló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Idén, a magyar költészet napján két jubileumot is ünneplünk majd, az egyik a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének, József Attila születésének 120 évfordulója lesz, a másik pedig a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulója, ugyanis mindkét géniuszunk, öt év eltéréssel ugyan, de április 11-én született. Április 8-án, 18 órától egy különleges irodalmi programra invitáljuk olvasóinkat, ahol fiatal művészek fogják kedvenc Márai-idézeteiket előadni 125 percen keresztül a Budavári Palotanegyedben található Pasha Caféban. A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Érdemes most biztosítanod a helyed!
Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja majd végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol élt a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el szombaton és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
A BTM Vármúzeum tavaly indította útjára a Múzeum a város című sétahétvégét, amelyet idén újabb sétákkal bővített. Az érdeklődök múzeumi sétavezetőkkel, kutatókkal fedezhetik fel Budapest különböző részeit a 2025. április 12–13-i hétvégén.
A Magyar Nemzeti Galéria Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) címmel rendezett legújabb kiállítása április 2-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A kor legkiválóbb művészeinek plakátjain keresztül ismerhetjük meg a századforduló Monarchiájának sajátos hangulatát, olykor ma is köztünk lévő, s napjainkban is megvásárolható termékeit, reklámüzeneteit. Egy fantasztikus kiállítás előtt állunk, s mi már Nagyon Várjuk, hogy megtekinthessük!
Szeretnéd megtudni, hogy ki volt a valóságban Ulpius Éva és Tamás? Ki fizette Tóth Árpád esküvői számláját? Hol élt a Várnegyedben a két világháború közötti magyar irodalom legnagyobb mecénása? Érdekel, hogy Babits felesége és nevelt lánya miért váltak halálos ellenségekké? Mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán? Hol állt pontosan Kosztolányiék háza? Ki volt Kozmutza Flóra szeretője és a férfit milyen kapcsolat fűzte a nő férjéhez, Illyés Gyulához? Kivel élt Szabó Dezső a budai Várhegyen egy albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei? Nos, ezekre a kérdésekre mind választ fogsz kapni, ha velünk tartasz az első Nagyon Vár kultúrtörténeti sétánkon! Gyere el és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
A Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Cafe a Nemzeti Hauszmann Program célkitűzéseit szem előtt tartva, valamint kihasználva a Budavári Palotanegyed nyugati oldalának közvetlen kapcsolódását a város lakóövezetéhez, a hazai közönség számára is elérhető, vonzó célponttá kíván válni. Erről is szó esett szerdán, a Vár új ékkövének sajtóeseményén.
A Savoyai Terasz Facebook-oldalán találtunk rá az eseményre, amely a Balatoni Borászok Budán című ingyenes rendezvénysorozatot népszerűsítette. A program izgalmasnak ígérkezett, hiszen a Balatonfüred–Csopaki Történelmi Borvidék borászatai közül a nemzetközi díjaival valóban kiemelkedik Söptei Zsolt, a csopaki Söptei Pincészet vezetője. Elmentünk és nem csalódtunk.
Itt a jó idő, a Czakó kert is kinyitott, ami azt is jelenti, hogy ismét rendszeresen várják termelői piaccal a látogatókat a Tigris utca 62-ben. Azt nem is kell hosszan ecsetelni, hogy az efféle tevékenységeknek milyen haszna van az inflációval és rossz minőségű élelmiszerekkel terhelt világban.
A szörpből sose lehet kinőni - állítja Varga Dávid és Marton Bálint, akik szinte pillanatok alatt lepték el az országot ötletükkel, az alkoholos szörppel. Terméküket egyre többen ismerik, de hogy a lendület ne lankadjon, a Budai Várban mutatták meg, mitől is olyan cseles a Cseles.
A királyi család tagjai, grófok és főhercegek jártak ide. Naponta vásároltak az üzletben reggelit Erzsébet királynénak, aki útravalóul is a Ruszwurm készítményeit vitte magával, ha elutazott Budáról. Az előző évszázadban viszontagságos időket is túlélt a Vár legendás cukrászdája, így nekünk is alkalmunk nyílt rá, hogy kipróbáljuk. Élményeinket történeti áttekintésbe ágyazva tálaljuk.
Ha az embereknek hirtelen fel kell sorolniuk 5 ételt a világkonyhából - amelyek elsőre eszükbe jutnak - akkor a megkérdezettek egy jelentős részénél a felsorolt ételek között szerepel az itáliai konyha remeke, a pizza. Azt nem tudjuk, hogy mikor sütötték az első pizzát a Budai Várban, az viszont biztos, hogy már a középkorban éltek itt aránylag nagy számban olaszok, valamint a törököknek is van egy - az olasz pizzához hasonlító - ételük, amit pidének, illetve lahmacunnak hívnak. Gasztromán-sorozatunk legújabb cikkében megtaláltuk az I.kerület legfinomabb pizzáját.
A Fortuna utca 4. szám alatt álló, copfstílusú épület ma is Várnegyed egyik éke. A sokak által egykori Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Múzeumként ismert épület története régi korokba repít bennünket vissza. A Fortuna utcát a különböző történelmi időkben sokféleképpen hívták: volt Középső utca, aztán Szent Pál utca, majd a török korban Janicsár aga utcája nevet kapta, a visszafoglalás után pedig - talán birodalmi revansként - Bécsi utca lett. Névváltoztatás ide vagy oda, az utca mindig fontos szerepet töltött be a város történetében. De miért is lett Fortuna utca? Cikkünkből ez is kiderül!
Kosztolányi Dezső (1885-1936) néhány év pesti élet után költözött át a Duna bal partjára, Budára. Itt három helyen is lakott. Ebből két lakása – köztük a család végleges otthona – a Krisztinavárosban volt. Itt a vár alatti földszintes házukban készült a cikkben szereplő korabeli felvétel.
A magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott Szent István emlékezete. Szent István emlékezetében pedig mindig fontos szerep jutott a Budai Várnak. Már csak azért is, mert a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneteket valójában mindig itt a Várnegyedben tartották. De mióta és hogyan is ünneplik a magyarok Szent Istvánt? És miért pont augusztus 20-án van Szent Istvánt napja? Hogyan változott az ünnep az évszázadok alatt? Mióta van tűzijáték? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni az alábbi cikkben!
Tóth Árpád itt élt a Várban az egykor Werbőczyről elnevezett, napjainkban Táncsics Mihály nevét viselő utca 13. számú házában feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányukkal, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig. Nem véletlen, hogy a Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő sétány róla kapta a nevét.
1938 -ban a Nyugatban jelent meg a Száz éves dolgok című sorozat, amelynek egyik része a Pest-Buda alcímet kapta, s amelyben Szerb Antal arról ábrándozott – visszaálmodva magát a reformkorba, egész pontosan 1838-ba – egy költő szemével, hogy milyen lesz Pest-Buda 100 év múlva, tehát 1938-ban.
Márai Sándor itt élt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán álló házban, amely sajnos az 1946-ös szovjet katonai ostrom martalékává vált. "Budán könnyebben lélegeztem" – írta bizonyítékául annak, hogy igazából mindig is a Krisztinaváros maradt az otthona. Az író a kommunizmus miatti önkéntes kényszeremigrációban sem tudta elfelejteni a Mikó utcát és a gesztenyefáit. És ez az oximoron talán jól mutatja szabadságának kényszerűségét és üldöztetettségét.
„A városi levegő szabaddá tesz” – idézte sokszor a középkori szólást. A katedráról szinte sugárzott belőle az a fajta finom polgári intellektus, ami csak belülről fakadhat. Franciás műveltsége, szerteágazó tudása, szellemi öröksége szinte predesztinálta arra, hogy egy meglehetősen összetett tudományterületnek legyen a legjobb, legrangosabb hazai ismerője: a várostörténetnek. Granasztói György 2016. augusztus 9-én hunyt el.
Az köztudott, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, kritikusa és szervezője itt a Krisztinavárosban élt. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az Attila úton két házban is lakott, majd élete legvégén a Logodi utcában talált otthonra feleségével, Tanner Ilonával (1895-1955) vagyis Török Sophieval, illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).
A történet szerint 1790-ben Bécsben II. József császár így kiáltott fel: „Dr. Zwack, das ist ein Unicum!” ... miután megkóstolta udvari orvosa, Dr. Zwack által előállított gyógyító elixírt. Nem csoda, hogy is nevezték el a mintegy negyven gyógynövényből álló titkos receptúra alapján készült gyomorkeserűt. De hogyan került a likőrgyáros család a budavári Úri utcába? Cikkünkből ez is kiderül.
Ezúttal a Balatonfüred-Csopaki Történelmi Borvidék borászai közül a nemzetközi díjaival kiemelkedő Söptei Zsolt mutatja be borsorát a borbarát közönségnek. A március 28-ra, tehát péntek estére szervezett borkóstoló után egy kis bulival folytatódik a program, amelyen Blatti, a budapesti klubélet meghatározó alakjának zenéje színesíti tovább a tavaszi éjszakát. Ráadásul az after party első részében igazi kuriózumnak ígérkezik, hogy a Onczay Zoltán, csellóművész is játszik pár dalt elektronikus alapokra. Szóval, mi biztosan ott leszünk. És Te? Olvasd el kedvcsináló cikkünk!
Még nincs készen, de ma este ottjártunkkor már részben állt a műjégpálya a Savoyai Teraszon. Az biztos, hogy korcsolyapálya még sosem volt itt, a Budavári Palota városra nyíló, lenyűgöző panorámájú teraszán. Legalább egyszer minden korcsolyázni szerető embernek érdemes lesz ezt a felejthetetlen élményt kipróbálni! Ha már ott voltunk, lőttünk néhány képet a telefonunkkal a készülő koripályáról. Számunkra még így amatőr fotókkal és félkészen is lélegzetelállító a látvány!
A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!
Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.
Már korábban beszámoltunk arról, hogy az idei nyár némiképp eltért az eddigiektől abban, hogy olyan kulturális programokat hirdettek meg a Budavári Palotanegyedben, amelyek végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között az Oroszlános Udvarba szervezett Budavári Kertmozi, ami egy valódi sikertörténet lett és ami holnaptól már biztosan folytatódni fog.
Június 17-én indult útjára a foci Eb alatt nagy sikert arató Oroszlános terasz, ahol hatalmas ledfal előtt élvezhette Budapest a futballmámort. A futballmámor is tart még, de a sport nyújtotta szórakozás mellett szó szerint is bejön a képbe a mozizás élménye.
Nagy Csukás-rajongó vagyok, az egyik kedvencem az a képeskönyv, amikor Oriza Triznyákot keresve egész Budapestet végig nyomozza és egy külön fejezetben kapunk macskás perspektívát a Budai Várról, Mirr-Murr onnan számolja meg a hidakat, és próbálja ki a siklót, amit először mozgó szekrénynek lát. Nekem az valamiért gyerekként nagyon megmaradt. Elképzeltem, hogy én leszek a cica a Várban, és most lassan 30 évvel később tényleg én vagyok a „cica” a Várban – mesélte portálunknak György Flóra, azaz dj Mirmur, aki a Savoyai Terasz berobbanó rendezvénysorozatának már az első alkalommal meghatározó alakja lett. A borszakértőként is tevékenykedő lemezlovas szerint valami elkezdődött itt, ami nagyon hiányzott már a budapesti életből, és ezzel végre a magyar fiatalok is visszatérhetnek a Budai Várba.
A Budai Várban kap helyet az első Salvatorfest, ami nem más, mint egy rendhagyó és hagyományteremtő nyárköszöntő sörfesztivál történelmi környezetben, igazi Oktoberfest hangulattal. Nem véletlenül, hiszen az esemény az Oktoberfest Budapest és a Savoyai terasz közös projektje.
