Hamarosan: Füst - Pokorny Lia különleges zenés estje a MáraiKultban!
A hatvani születésű színésznő, Pokorny Lia a mai magyar színjátszás kiemelkedő alakja. Zenés estjén pedig nem kisebb énekesek, zenészek szellemét idézi meg, mint Ella Fitzgerald, Gershwin, Edith Piaf, Nat King Cole, G. Dénes György vagy éppen Cserháti Zsuzsa. Mindezt 2023. március 29-én, szerdán a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban.
A füst
Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként. Beborít, betakar, az érzékeinkre hat, majd eloszlik. Látszólag nyomtalanul, de mégis ott marad a pórusainkban, szinte csiklandozza a bőrt, és hosszú ideig érezzük még magunkon. Egyszerre hozhat mámort, elsöprő érzelmeket, érzékiséget és meghitten békés intimitást. Ahogyan a zene is...
- írják a zenés est lírai beharangozójában.
A szervezők szerint Pokorny Lia előadását is ez az ambivalencia inspirálta.
Közismert, izgalmas-érzéki hangulatú dalok légies zongorakíséretre, eredeti és humoros prózai átkötésekre és az ezzel dalról dalra együtt élő füstös hangra építve. Hangra, amely hol karcol, hol finoman simogatva vezeti át hallgatóit az előadás akkordjain.
A művésznőt Grósz Zsuzsanna kíséri majd zongorán, aki az SZFE hangképzés és korrepetíció tanáraként vallotta, vallja, hogy
Ebben a szakmában fontos, hogy a mester tanítványának ne csak szakmai tudást adjon át, hanem a lelki nevelésről is gondoskodjon. Én is erre törekszem az óráimon, hiszen a színészek testüket-lelküket viszik fel a színpadra.
A Facebook-eseményt ITT érhetik el.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.