Hamarosan: Füst - Pokorny Lia különleges zenés estje a MáraiKultban!
A hatvani születésű színésznő, Pokorny Lia a mai magyar színjátszás kiemelkedő alakja. Zenés estjén pedig nem kisebb énekesek, zenészek szellemét idézi meg, mint Ella Fitzgerald, Gershwin, Edith Piaf, Nat King Cole, G. Dénes György vagy éppen Cserháti Zsuzsa. Mindezt 2023. március 29-én, szerdán a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban.
A füst
Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként. Beborít, betakar, az érzékeinkre hat, majd eloszlik. Látszólag nyomtalanul, de mégis ott marad a pórusainkban, szinte csiklandozza a bőrt, és hosszú ideig érezzük még magunkon. Egyszerre hozhat mámort, elsöprő érzelmeket, érzékiséget és meghitten békés intimitást. Ahogyan a zene is...
- írják a zenés est lírai beharangozójában.
A szervezők szerint Pokorny Lia előadását is ez az ambivalencia inspirálta.
Közismert, izgalmas-érzéki hangulatú dalok légies zongorakíséretre, eredeti és humoros prózai átkötésekre és az ezzel dalról dalra együtt élő füstös hangra építve. Hangra, amely hol karcol, hol finoman simogatva vezeti át hallgatóit az előadás akkordjain.
A művésznőt Grósz Zsuzsanna kíséri majd zongorán, aki az SZFE hangképzés és korrepetíció tanáraként vallotta, vallja, hogy
Ebben a szakmában fontos, hogy a mester tanítványának ne csak szakmai tudást adjon át, hanem a lelki nevelésről is gondoskodjon. Én is erre törekszem az óráimon, hiszen a színészek testüket-lelküket viszik fel a színpadra.
A Facebook-eseményt ITT érhetik el.
Éppen holnap ünnepeljük a XX. század legtehetségesebb magyar költőnőjének, Nemes Nagy Ágnesnek a születésnapját, aki 1922. január 3-án született Budapesten. Januárról szóló verse is bizonyíték arra, hogy méltatlanul keveset hallunk és beszélünk róla, pedig versei a modern magyar irodalom legnagyobbjainak arcképcsarnokába predesztinálják. A magyar irodalom egyik legnagyobb ismerője és művelője, Szerb Antal írta a verseit számára véleményezésre megküldő fiatal költőnőnek válaszlevelében: "arra biztatom, hogy folytassa!"
Ez volt az első magyarul szerkesztett újság, amelyben a napi eseményeken kívül tudományos cikkek is megjelentek, így nem „csak” az első magyar nyelvű hírlap volt, hanem a magyar tudományos irodalom és a nemzeti művelődéstörténet egyik legfontosabb mérföldköve is. Cikkünkben a magyar sajtótörténet kezdőpontjára emlékezünk.
Noha Radnóti Miklós (1909-1944), a tragikus sorsú magyar költőzseni sosem élt a Várban, azt viszont Gyarmati Fanni (1912-2014) tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. Radnóti 1935-ben megjelent költeménye az óév utolsó napjának búcsúztatója és az új év lírai köszöntése.