Honnan kapta nevét az Alkotás út? És mi köze van március 8-hoz?
Nos, a válasz egy fiatal házaspárhoz és egy nagy zeneszerzőhöz vezet bennünket és persze hova máshova, mint a Budavári Palotába. De hogy a csudába kapcsolódnak a fenti szereplők Buda egyik legforgalmasabb útjához? Erre a talányra adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, ami egy gyors és kényelmes időutazás.
Az ifjú pár a 16 éves Alekszandra Pavlovna Romanova (1783-1801) és újdonsült férje, a fiatal József Antal főherceg vagy másnéven József nádor (1776-1847) volt. A főherceg vagy ahogyan később a magyarok elnevezték, „a legmagyarabb Habsburg” I. Ferenc (1768-1835) osztrák császár, magyar király öccse volt, így került Magyarország nádori székébe még 1796-ban. Aztán három évre rá feleségül vette Nagy Katalin (1729-1796) unokáját, I. Pál orosz cár lányát (1754–1801), a már említett Alekszandrát. A Szentpéterváron tartott esküvő után a fiatalok először Bécsbe mentek, majd 1800 februárjában végül megérkeztek új közös otthonukba, Budára. A budaiak hatalmas szeretettel és ünnepségsorozattal fogadták őket. Ők tehát az ifjú házaspár.
A zeneszerző pedig nem más, mint a híres osztrák karmester, Franz Joseph Haydn (1732-1809). A bécsi klasszicizmus mestere. A nádori házaspár igazi zenerajongó volt, így a nádorné még Bécsben felkérte Haydnt, hogy márciusban jöjjön a Budavári Palotába és férje születésnapi meglepetéseként vezényelje el új, nagy művét, a Teremtés (németül Die Schöpfung) című oratóriumát. A 68 éves Haydn - az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó tudósítása szerint - február közepén indult Bécsből Budára.
Budán mártzius 8-iki estvéjét, mely t. i. a’ Főhertzeg Nádor Ispány’ születése napját megelőző estve vala, jelesen meg-innepette a Császári Hertzegasszony, bé vezetvén kedves Férjét a’ lakó Palotáink szálájába, mellybe már a’ Budai és Pesti Nemesség nagy számmal fel volt gyülekezve ’s a’ melynek több kellemetes kivitágositása közt két oldalról hosszas kerekdedségű formában illy rövid, de kettős értelem nyilatkoztatására is alkalmatos Felírást tüntettek ragyogó betűk a’ fényes gyülekezet szemeiben: Tökéletes Harmónia. (…) Haydnt egész este nagy hódolattal ünnepelték s még egy hetet Budán kellett töltenie, hogy valamennyi meghívásnak eleget tehessen.
- írta meg a Magyar Hírmondó 1800. március 18-i számában.
A Teremtés budavári előadása meglehetősen jelentős zenei esemény volt, Budának és a zeneszerzőnek egyaránt. De még mindig nem világos, hogy hogyan jön ide az Alkotás út?
Nos, egészen 1936-ig itt állt egy elegáns ház a mai Alkotás út és Kék Golyó utca találkozásánál (a mai Magyar Jakobinusok tér 5-7. szám alatti bauhaus ház helyén), amelynek új emeleti homlokzatára, pontosabban annak timpanonjába a tulajdonos egy furcsa domborművet rendelt, melyet a Teremtés ihletett. A relief a bolygók, csillagok közt álló Istent ábrázolja, aki éppen a világ megalkotását (!), más néven teremtését vezényli le.
Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. (1Mózes 1:7 RÚF)
Az épületet a budai polgárok annak domborműjéről Alkotás-háznak nevezték el, amely aztán az utcára is ráragadt, így lett belőle Alkotás utca. Sajnos a fiatal pár házassága nem tarthatott sokáig, ugyanis éppen egy évre rá, 1801- március 8-án a nádorné egy leánygyermeket hozott a világra, aki azonban születése után néhány órára meghalt, édesanyja pedig gyermekágyi lázba esett, majd március 16-án itt hagyta a földi világot.
Március 8-án reggel 3 órakor hosszú vajúdás után napvilágot látott a kis Alexandra főhercegnő, aki azonban olyan gyenge volt, hogy még aznap meghalt. A fiatal anyát ez a csapás mélyen lesújtotta. Már két nappal korábban is lázas tünetei voltak. A következő napok alatt sem szűnt meg rosszulléte. 10-én konzíliumot tartottak, amely gasztrikus ideglázat állapított meg. A beteg állapota azonban a következő napok alatt rohamosan romlott, úgyhogy 12-től tífusz ellen kezelték. 14-től 15-re virradó éjszaka a főhercegnő deliriumba esett. Ez az állapot egész napon át tartott, mígnem 16-án reggel csöndesen kilehelte lelkét. Örömhír helyett gyászhír ment Pétervárra. Nyolc napon belül kettő is. De leányának halálhíre már nem találta életben a zsarnok apát.
- írta a neves történész, Domanovszky Sándor József nádor élete, című 1944-ben megjelent monográfiájában.
Szóval, így lett Buda egyik legforgalmasabb útja Alkotás utca.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
