Honnan kapta nevét az Alkotás út? És mi köze van március 8-hoz?
Nos, a válasz egy fiatal házaspárhoz és egy nagy zeneszerzőhöz vezet bennünket és persze hova máshova, mint a Budavári Palotába. De hogy a csudába kapcsolódnak a fenti szereplők Buda egyik legforgalmasabb útjához? Erre a talányra adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, ami egy gyors és kényelmes időutazás.
Az ifjú pár a 16 éves Alekszandra Pavlovna Romanova (1783-1801) és újdonsült férje, a fiatal József Antal főherceg vagy másnéven József nádor (1776-1847) volt. A főherceg vagy ahogyan később a magyarok elnevezték, „a legmagyarabb Habsburg” I. Ferenc (1768-1835) osztrák császár, magyar király öccse volt, így került Magyarország nádori székébe még 1796-ban. Aztán három évre rá feleségül vette Nagy Katalin (1729-1796) unokáját, I. Pál orosz cár lányát (1754–1801), a már említett Alekszandrát. A Szentpéterváron tartott esküvő után a fiatalok először Bécsbe mentek, majd 1800 februárjában végül megérkeztek új közös otthonukba, Budára. A budaiak hatalmas szeretettel és ünnepségsorozattal fogadták őket. Ők tehát az ifjú házaspár.
A zeneszerző pedig nem más, mint a híres osztrák karmester, Franz Joseph Haydn (1732-1809). A bécsi klasszicizmus mestere. A nádori házaspár igazi zenerajongó volt, így a nádorné még Bécsben felkérte Haydnt, hogy márciusban jöjjön a Budavári Palotába és férje születésnapi meglepetéseként vezényelje el új, nagy művét, a Teremtés (németül Die Schöpfung) című oratóriumát. A 68 éves Haydn - az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó tudósítása szerint - február közepén indult Bécsből Budára.
Budán mártzius 8-iki estvéjét, mely t. i. a’ Főhertzeg Nádor Ispány’ születése napját megelőző estve vala, jelesen meg-innepette a Császári Hertzegasszony, bé vezetvén kedves Férjét a’ lakó Palotáink szálájába, mellybe már a’ Budai és Pesti Nemesség nagy számmal fel volt gyülekezve ’s a’ melynek több kellemetes kivitágositása közt két oldalról hosszas kerekdedségű formában illy rövid, de kettős értelem nyilatkoztatására is alkalmatos Felírást tüntettek ragyogó betűk a’ fényes gyülekezet szemeiben: Tökéletes Harmónia. (…) Haydnt egész este nagy hódolattal ünnepelték s még egy hetet Budán kellett töltenie, hogy valamennyi meghívásnak eleget tehessen.
- írta meg a Magyar Hírmondó 1800. március 18-i számában.
A Teremtés budavári előadása meglehetősen jelentős zenei esemény volt, Budának és a zeneszerzőnek egyaránt. De még mindig nem világos, hogy hogyan jön ide az Alkotás út?
Nos, egészen 1936-ig itt állt egy elegáns ház a mai Alkotás út és Kék Golyó utca találkozásánál (a mai Magyar Jakobinusok tér 5-7. szám alatti bauhaus ház helyén), amelynek új emeleti homlokzatára, pontosabban annak timpanonjába a tulajdonos egy furcsa domborművet rendelt, melyet a Teremtés ihletett. A relief a bolygók, csillagok közt álló Istent ábrázolja, aki éppen a világ megalkotását (!), más néven teremtését vezényli le.
Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. (1Mózes 1:7 RÚF)
Az épületet a budai polgárok annak domborműjéről Alkotás-háznak nevezték el, amely aztán az utcára is ráragadt, így lett belőle Alkotás utca. Sajnos a fiatal pár házassága nem tarthatott sokáig, ugyanis éppen egy évre rá, 1801- március 8-án a nádorné egy leánygyermeket hozott a világra, aki azonban születése után néhány órára meghalt, édesanyja pedig gyermekágyi lázba esett, majd március 16-án itt hagyta a földi világot.
Március 8-án reggel 3 órakor hosszú vajúdás után napvilágot látott a kis Alexandra főhercegnő, aki azonban olyan gyenge volt, hogy még aznap meghalt. A fiatal anyát ez a csapás mélyen lesújtotta. Már két nappal korábban is lázas tünetei voltak. A következő napok alatt sem szűnt meg rosszulléte. 10-én konzíliumot tartottak, amely gasztrikus ideglázat állapított meg. A beteg állapota azonban a következő napok alatt rohamosan romlott, úgyhogy 12-től tífusz ellen kezelték. 14-től 15-re virradó éjszaka a főhercegnő deliriumba esett. Ez az állapot egész napon át tartott, mígnem 16-án reggel csöndesen kilehelte lelkét. Örömhír helyett gyászhír ment Pétervárra. Nyolc napon belül kettő is. De leányának halálhíre már nem találta életben a zsarnok apát.
- írta a neves történész, Domanovszky Sándor József nádor élete, című 1944-ben megjelent monográfiájában.
Szóval, így lett Buda egyik legforgalmasabb útja Alkotás utca.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
