Honnan kapta nevét az Alkotás út? És mi köze van március 8-hoz?
Nos, a válasz egy fiatal házaspárhoz és egy nagy zeneszerzőhöz vezet bennünket és persze hova máshova, mint a Budavári Palotába. De hogy a csudába kapcsolódnak a fenti szereplők Buda egyik legforgalmasabb útjához? Erre a talányra adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, ami egy gyors és kényelmes időutazás.
Az ifjú pár a 16 éves Alekszandra Pavlovna Romanova (1783-1801) és újdonsült férje, a fiatal József Antal főherceg vagy másnéven József nádor (1776-1847) volt. A főherceg vagy ahogyan később a magyarok elnevezték, „a legmagyarabb Habsburg” I. Ferenc (1768-1835) osztrák császár, magyar király öccse volt, így került Magyarország nádori székébe még 1796-ban. Aztán három évre rá feleségül vette Nagy Katalin (1729-1796) unokáját, I. Pál orosz cár lányát (1754–1801), a már említett Alekszandrát. A Szentpéterváron tartott esküvő után a fiatalok először Bécsbe mentek, majd 1800 februárjában végül megérkeztek új közös otthonukba, Budára. A budaiak hatalmas szeretettel és ünnepségsorozattal fogadták őket. Ők tehát az ifjú házaspár.
A zeneszerző pedig nem más, mint a híres osztrák karmester, Franz Joseph Haydn (1732-1809). A bécsi klasszicizmus mestere. A nádori házaspár igazi zenerajongó volt, így a nádorné még Bécsben felkérte Haydnt, hogy márciusban jöjjön a Budavári Palotába és férje születésnapi meglepetéseként vezényelje el új, nagy művét, a Teremtés (németül Die Schöpfung) című oratóriumát. A 68 éves Haydn - az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó tudósítása szerint - február közepén indult Bécsből Budára.
Budán mártzius 8-iki estvéjét, mely t. i. a’ Főhertzeg Nádor Ispány’ születése napját megelőző estve vala, jelesen meg-innepette a Császári Hertzegasszony, bé vezetvén kedves Férjét a’ lakó Palotáink szálájába, mellybe már a’ Budai és Pesti Nemesség nagy számmal fel volt gyülekezve ’s a’ melynek több kellemetes kivitágositása közt két oldalról hosszas kerekdedségű formában illy rövid, de kettős értelem nyilatkoztatására is alkalmatos Felírást tüntettek ragyogó betűk a’ fényes gyülekezet szemeiben: Tökéletes Harmónia. (…) Haydnt egész este nagy hódolattal ünnepelték s még egy hetet Budán kellett töltenie, hogy valamennyi meghívásnak eleget tehessen.
- írta meg a Magyar Hírmondó 1800. március 18-i számában.
A Teremtés budavári előadása meglehetősen jelentős zenei esemény volt, Budának és a zeneszerzőnek egyaránt. De még mindig nem világos, hogy hogyan jön ide az Alkotás út?
Nos, egészen 1936-ig itt állt egy elegáns ház a mai Alkotás út és Kék Golyó utca találkozásánál (a mai Magyar Jakobinusok tér 5-7. szám alatti bauhaus ház helyén), amelynek új emeleti homlokzatára, pontosabban annak timpanonjába a tulajdonos egy furcsa domborművet rendelt, melyet a Teremtés ihletett. A relief a bolygók, csillagok közt álló Istent ábrázolja, aki éppen a világ megalkotását (!), más néven teremtését vezényli le.
Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. (1Mózes 1:7 RÚF)
Az épületet a budai polgárok annak domborműjéről Alkotás-háznak nevezték el, amely aztán az utcára is ráragadt, így lett belőle Alkotás utca. Sajnos a fiatal pár házassága nem tarthatott sokáig, ugyanis éppen egy évre rá, 1801- március 8-án a nádorné egy leánygyermeket hozott a világra, aki azonban születése után néhány órára meghalt, édesanyja pedig gyermekágyi lázba esett, majd március 16-án itt hagyta a földi világot.
Március 8-án reggel 3 órakor hosszú vajúdás után napvilágot látott a kis Alexandra főhercegnő, aki azonban olyan gyenge volt, hogy még aznap meghalt. A fiatal anyát ez a csapás mélyen lesújtotta. Már két nappal korábban is lázas tünetei voltak. A következő napok alatt sem szűnt meg rosszulléte. 10-én konzíliumot tartottak, amely gasztrikus ideglázat állapított meg. A beteg állapota azonban a következő napok alatt rohamosan romlott, úgyhogy 12-től tífusz ellen kezelték. 14-től 15-re virradó éjszaka a főhercegnő deliriumba esett. Ez az állapot egész napon át tartott, mígnem 16-án reggel csöndesen kilehelte lelkét. Örömhír helyett gyászhír ment Pétervárra. Nyolc napon belül kettő is. De leányának halálhíre már nem találta életben a zsarnok apát.
- írta a neves történész, Domanovszky Sándor József nádor élete, című 1944-ben megjelent monográfiájában.
Szóval, így lett Buda egyik legforgalmasabb útja Alkotás utca.
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
