A likőrgyárosok, akik az Úri utcában laktak
A történet szerint 1790-ben Bécsben II. József császár így kiáltott fel: „Dr. Zwack, das ist ein Unicum!” ... miután megkóstolta udvari orvosa, Dr. Zwack által előállított gyógyító elixírt. Nem csoda, hogy is nevezték el a mintegy negyven gyógynövényből álló titkos receptúra alapján készült gyomorkeserűt. De hogyan került a likőrgyáros család a budavári Úri utcába? Cikkünkből ez is kiderül.
Az alapító, Zwack József 1847-ben „eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására engedelmet adatni” kért, azonban csak négy évtizeddel később, 1883-ban vették lajstromba az Unicum néven forgalmazott keserű likőrt.
Az Úri utca 45 alatti ház, egy nem hivalkodó egyemeletes késő barokk épület, az udvaron és a homlokzaton középkori falmaradványok láthatók, a homlokzaton az 1699 dátum. Thallóczy Lajos (1857-1916), történész, politikus, titkos tanácsos, a Magyar Történelmi Társulat egykori elnöke, a Bécsi Levéltár igazgatója is lakott itt 1879-1884 között. Thallóczy volt az, aki Thaly Kálmánnal együtt megszervezte 1906-ban II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak hazahozatalát és újratemetését. Thalloczy - Ferenc József halálakor -, a magyar gyászküldöttséggel Bécsből hazafelé tartó vonat vasúti szerencsétlenségének egyik áldozata lett Herceghalomnál. A baleset a XX. századi történelem egyik legnagyobb vasúti szerencsétlensége volt, amely 72 áldozatot követelt.
A következő híres lakó Palkovics Ede (1858-1929), aki 1929-ben bekövetkezett haláláig élt a házban feleségével együtt. A híres magyar szakácsművész, szállodás és vendéglős volt, a magyar történelem egyik leghíresebb szállodájának, az Angol királynő Szállónak utolsó bérlője volt.
Az Úri utcai ház következő ura a likőrgyártulajdonos család harmadik generációját képviselte, Zwack János (1893-1958) személyében. A ház 1929 és 1948 között állt a család tulajdonában. Zwack János az Unicumot készítő Zwack-gyár társtulajdonosa és Wahl Vera (1901-1976) voltak. Zwack Péter szinte már ide született 1927. május 21-én. Érdekes adalék, hogy itt egyébként „szomszédjuk” volt a híres ékszerész família, a Cartier-család is. Ugyanis Almásy Jacqueline (1895-1952) az 1920-as évek elején Párizsban megismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a híres francia ékszerésszel, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak és 1928-ban megvásárolták maguknak a budavári Tárnok utca 5. szám alatti Fáy-palotát. A Zwack-család részére Szepessy Sándor a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb építésze alakította át a palotát.
Itt nevelkedett a kisgyermek Zwack Péter. Atyjáé, Zwack János likőrgyárosé volt ez a jókora ház, amely ma egyszerű barokk mintázatú homlokzattal néz a járókelőkre. A Szent Imre Ciszter Gimnázium első osztályába felvett tízéves fiúcska ímmel-ámmal biflázta a tankönyveket, jobban szeretett teniszezni. E sportágban azután az ifjúsági bajnoki címig vitte. Bennlakó házitanítót fogadtak mellé Tarján Jenő személyében, aki később jeles nyelvész lett, doktorrá avatásán Zwack Jánostól kölcsönzött frakkban jelent meg. Az 1944-es zsidóüldözés idején elvették a palotát a likőrgyárostól, a családnak bujkálnia kellett. Egy ideig a török követség honolt itt, míg Zwack Péter 1947 után külföldön próbált szerencsét. Amerikában a kezdet kezdetén néhány napra porszívóügynöknek állt, de a porszívó mindig épp akkor mondta be az unalmast, amikor be akarta mutatni egy-egy érdeklődő háziasszonynak. Zwack így visszatért a szesziparba, később az Unicum gyártásához is. 1988-ban, hazajövetele után, a régi palotába nem költözhetett be második feleségével és két gyermekével. Három házzal arrébb vásárolt lakást.
- írja az idén 87. életévét töltő Sárközi Mátyás, Kossuth-díjas magyar író a Vérbeli várbeliek című könyvében.
A hetvenes években jártam Magyarországon. Az első utam ide vezetett a Soroksári útra. Az épület homlokzatán egy hatalmas vörös csillag. Szemben megálltam, próbáltam benézni az udvarba, ahol gyerek voltam. Még a Szent Imre herceg útra mentem el: oda jártam iskolába a ciszterekhez, és az Úri utcába, ott volt a házunk. Aztán másnap el is utaztam, annyira meg voltam rémülve attól a nagy vörös csillagtól. Utána 1987-ben jöttem vissza, 1989-ben alakítottuk meg a vegyes vállalatot.
- emlékezett vissza Zwack Péter a Beszélő című lapban közölt interjúban 1994-ben.
Zwack Péter tizenkét évvel ezelőtt éppen ezen a napon, augusztus 5-én halt meg. Egykori házukban napjainkban a zenetörténeti intézet, a Haydneum működik.
Éppen 80 éve 1944. december végén lendültek támadásba a Magyarországot elfoglaló szovjet csapatok a főváros bekerítésére, 23-án elfoglalták Bicskét, majd másnap Budakeszit, amellyel szabaddá vált az útjuk Budapest irányába, így még Szenteste ostrom alá vették a magyar fővárost. Miközben a főpolgármester, a nyilasok és családtagjaik egy része, valamint a Gestapo tagjai elhagyták a várost, addig a férfiak zsúfolásig telt légópincékbe menekítették le szeretteiket, ahol az emberek rettegve, nélkülözve, éhen-szomjan, egymásba kapaszkodva próbálták túlélni a kegyetlen és kíméletlen ostromot.
A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.
Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára éppen ezen a napon született és mintegy másfél évtizede hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.