A likőrgyárosok, akik az Úri utcában laktak
A történet szerint 1790-ben Bécsben II. József császár így kiáltott fel: „Dr. Zwack, das ist ein Unicum!” ... miután megkóstolta udvari orvosa, Dr. Zwack által előállított gyógyító elixírt. Nem csoda, hogy is nevezték el a mintegy negyven gyógynövényből álló titkos receptúra alapján készült gyomorkeserűt. De hogyan került a likőrgyáros család a budavári Úri utcába? Cikkünkből ez is kiderül.
Az alapító, Zwack József 1847-ben „eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására engedelmet adatni” kért, azonban csak négy évtizeddel később, 1883-ban vették lajstromba az Unicum néven forgalmazott keserű likőrt.
.jpeg)
Az Úri utca 45 alatti ház, egy nem hivalkodó egyemeletes késő barokk épület, az udvaron és a homlokzaton középkori falmaradványok láthatók, a homlokzaton az 1699 dátum. Thallóczy Lajos (1857-1916), történész, politikus, titkos tanácsos, a Magyar Történelmi Társulat egykori elnöke, a Bécsi Levéltár igazgatója is lakott itt 1879-1884 között. Thallóczy volt az, aki Thaly Kálmánnal együtt megszervezte 1906-ban II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak hazahozatalát és újratemetését. Thalloczy - Ferenc József halálakor -, a magyar gyászküldöttséggel Bécsből hazafelé tartó vonat vasúti szerencsétlenségének egyik áldozata lett Herceghalomnál. A baleset a XX. századi történelem egyik legnagyobb vasúti szerencsétlensége volt, amely 72 áldozatot követelt.
A következő híres lakó Palkovics Ede (1858-1929), aki 1929-ben bekövetkezett haláláig élt a házban feleségével együtt. A híres magyar szakácsművész, szállodás és vendéglős volt, a magyar történelem egyik leghíresebb szállodájának, az Angol királynő Szállónak utolsó bérlője volt.
Az Úri utcai ház következő ura a likőrgyártulajdonos család harmadik generációját képviselte, Zwack János (1893-1958) személyében. A ház 1929 és 1948 között állt a család tulajdonában. Zwack János az Unicumot készítő Zwack-gyár társtulajdonosa és Wahl Vera (1901-1976) voltak. Zwack Péter szinte már ide született 1927. május 21-én. Érdekes adalék, hogy itt egyébként „szomszédjuk” volt a híres ékszerész família, a Cartier-család is. Ugyanis Almásy Jacqueline (1895-1952) az 1920-as évek elején Párizsban megismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a híres francia ékszerésszel, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak és 1928-ban megvásárolták maguknak a budavári Tárnok utca 5. szám alatti Fáy-palotát. A Zwack-család részére Szepessy Sándor a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb építésze alakította át a palotát.
.jpeg)
Itt nevelkedett a kisgyermek Zwack Péter. Atyjáé, Zwack János likőrgyárosé volt ez a jókora ház, amely ma egyszerű barokk mintázatú homlokzattal néz a járókelőkre. A Szent Imre Ciszter Gimnázium első osztályába felvett tízéves fiúcska ímmel-ámmal biflázta a tankönyveket, jobban szeretett teniszezni. E sportágban azután az ifjúsági bajnoki címig vitte. Bennlakó házitanítót fogadtak mellé Tarján Jenő személyében, aki később jeles nyelvész lett, doktorrá avatásán Zwack Jánostól kölcsönzött frakkban jelent meg. Az 1944-es zsidóüldözés idején elvették a palotát a likőrgyárostól, a családnak bujkálnia kellett. Egy ideig a török követség honolt itt, míg Zwack Péter 1947 után külföldön próbált szerencsét. Amerikában a kezdet kezdetén néhány napra porszívóügynöknek állt, de a porszívó mindig épp akkor mondta be az unalmast, amikor be akarta mutatni egy-egy érdeklődő háziasszonynak. Zwack így visszatért a szesziparba, később az Unicum gyártásához is. 1988-ban, hazajövetele után, a régi palotába nem költözhetett be második feleségével és két gyermekével. Három házzal arrébb vásárolt lakást.
- írja az idén 87. életévét töltő Sárközi Mátyás, Kossuth-díjas magyar író a Vérbeli várbeliek című könyvében.
A hetvenes években jártam Magyarországon. Az első utam ide vezetett a Soroksári útra. Az épület homlokzatán egy hatalmas vörös csillag. Szemben megálltam, próbáltam benézni az udvarba, ahol gyerek voltam. Még a Szent Imre herceg útra mentem el: oda jártam iskolába a ciszterekhez, és az Úri utcába, ott volt a házunk. Aztán másnap el is utaztam, annyira meg voltam rémülve attól a nagy vörös csillagtól. Utána 1987-ben jöttem vissza, 1989-ben alakítottuk meg a vegyes vállalatot.
- emlékezett vissza Zwack Péter a Beszélő című lapban közölt interjúban 1994-ben.
Zwack Péter tizenkét évvel ezelőtt éppen ezen a napon, augusztus 5-én halt meg. Egykori házukban napjainkban a zenetörténeti intézet, a Haydneum működik.
.jpeg)
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
