A hely, ahol egy Hadik múmiája fekszik üvegkoporsóban
A Budavári Önkormányzat testvértelepüléseit bemutató sorozatunk második részében azt mutatjuk meg, hogy a szlovéniai magyarság szellemi, kulturális központja, a muravidéki Lendva milyen történelmi érdekesség mentén kapcsolódik Budavárhoz.
Sorozatunk első részében a 12 testvértelepülés közöl a legtávolabbit, az angliai Marlowt ismerhették meg. Azt a húszezres kisvárost, amelynek Temze felett átívelő hídját ugyanaz a William Tierney Clark tervezte, aki Széchenyi István és Andrássy Gyula felkérése nyomán a Budát és Pestet összekötő Lánchidat is. Távolságban ezúttal nem kalandozunk ilyen messzire, időben azonban még egy évszázaddal visszaugrunk. Mégpedig kereken 290 esztendőt, 1733-ba, amikor is réz szegecsekkel díszített fa koporsójának tanúsága szerint elhunyt Hadik Mihály, a Berlint is megsarcoló huszártiszt, császári-királyi tábornagy apja.
Mint az a Muravidéki Értéktár oldalán megtalálható, a fa koporsóra az 1727-1728-ban barokk stílusban épült lendvai Szentháromság kápolna 1795-ös felújítása során bukkantak rá. A koporsó egy férfi mumifikálódott holttestét rejtette. De ki is volt Hadik Mihály?
A néphagyomány szerint a 1603-as, Bánnfy Kristóf vezette törökellenes csatározások egyik hőse, aki egy párviadalban esett el. A monda szerint halálhírére a vár urának szépséges lánya, Bánffy Piroska kivetette magát a vár tornyának ablakán és szörnyet halt.
A legújabb kutatások – Dervarics Kálmánnak a vidék első helytörténészének írásai nyomán – viszont már azon a véleményen vannak, hogy az egykoron megtalált koporsóban a híres Hadik András édesapjának, Hadik Mihálynak a holtteste mumifikálódott a meszes talajnak köszönhetően természetes módon. Dervarics Kálmán leírása szerint:
„a fejére kapott csata-sebek folytán 1733-ban szívszélhűdésben meghalt, s a Szentháromság-kápolna sírboltjába tétetvén, a mésszel épített, magasan álló, léghuzamos száraz sírboltban a feloszlásnak ellenállt. Ez a teljesen ép, összeszáradt múmia, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma, s épp ezért a természeti csodák közé tartozik.”
A Hadik András generális által a lendvai plébániatemplomnak adományozott úgynevezett Hadik-kehely is azt támasztja alá, hogy a Berlint megsarcoló, Mária Teréziát hűen szolgáló tábornagy atyja nyugszik a Szentháromsági kápolnában.
Dervarics Kálmán közbenjárására a múmiát már nem temették vissza, hanem egy üvegkoporsóba helyezték és a kápolna egyik falmélyedésében közszemlére tették. A múmia a II. világháború alatt erőteljesen meg is rongálódott egy, a kápolnát ért találat nyomán, az átvonuló orosz katonák pedig kegyeletsértő módon kihurcolták a kápolna elé, hogy fényképezkedjenek vele.
Érdekesség, hogy Hadik Mihály üvegkoporsóba helyezett mumifikálódott teste a Szentháromságról elnevezett lendvai kápolnában található, fiának a lovasszobra pedig a Szentháromságról elnevezett tér tőszomszédságában áll Budavárban, az Úri utcában – fizikailag is kapcsolódási pontot adva ezzel a testvérvárosi kapcsolatnak.
(Nyitókép: Wikipedia)
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
