Idén, a magyar költészet napján két jubileumot is ünneplünk majd, az egyik a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének, József Attila születésének 120 évfordulója lesz, a másik pedig a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulója, ugyanis mindkét géniuszunk, öt év eltéréssel ugyan, de április 11-én született. Április 8-án, 18 órától egy különleges irodalmi programra invitáljuk olvasóinkat, ahol fiatal művészek fogják kedvenc Márai-idézeteiket előadni 125 percen keresztül a Budavári Palotanegyedben található Pasha Caféban. A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Érdemes most biztosítanod a helyed!

Budapesten egyre népszerűbbek a különböző tematikájú vezetett séták. Ezúttal azonban a spontán felfedezés izgalmának lehetősége csiklandozta a képzeletünket, amit azzal kívántunk valósággá formálni, hogy remélt élmények és hangulatok nyomába eredve, különösebb tervezgetés nélkül várbeli és várkörnyéki kocsmákat keresünk fel. Spoiler: sikerrel jártunk.

Ha élményekkel, érdekes és különleges ismeretekkel gazdagodva, a múltat szinte tapintható módon megidézve szeretnéd megismerni azt, hogy hogyan vált évszázadok alatt a Budai Várból királyi palota, akkor van egy jó hírünk számodra: létezik egy pont ilyen, vezetett budavári séta!

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is közösen emlékezik meg az I., II. és XII. kerületi önkormányzat Budapest ostromának végjátékáról. A péntektől vasárnapig tartó eseménysorozatra minden érdeklődőt várnak az I. kerületi Kapisztrán téren.

A Budavári Palota már az Anjou-kor építkezéseitől kezdve, Luxemburgi Zsigmond Budára költözésével és Hunyadi Mátyás újításaival a magyar királyok uralkodásának fontos színtere volt. Például 1457. március 16-án itt, az északi előudvarban fejezték le Hunyadi Lászlót, amit V. László király innen, a palota erkélyéről nézett végig, majd II. Ulászló is ide, Prágából Budára tette át uralkodói központját. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Vár középkori országgyűlések helyszínéül is szolgált mintegy félezer évvel ezelőtt.

Hetvennyolc éve, 1945. február 6-án végezték ki Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát a Belügyminisztérium akkori épületében, Budavárban, az Országház utca 28. szám alatt. A Ferencváros és a magyar válogatott két egykori labdarúgója azután halt mártírhalált, hogy az ellenállás tagjaiként a nácik és a nyilasok által üldözött emberek életét mentették.

Idén február 13-án lesz pontosan négy éve, hogy a Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító távozott az élők sorából. Ezért erre az évfordulóra, tehát jövő hét hétfőre közös Tandori Dezső-emléknapot szerveztek a Budavári Önkormányzat kulturális társintézményei. Az eseményt Saly Noémi, irodalom- és helytörténész emlékezése indítja, majd este fél hat körül a Virág Benedek Házból Tandori kedvenc helyszíneit érintő sétára indulnak néhány meglepetésvendég segítségével, végül a Jókai Anna Szalonban beszélgetéssel, felolvasóesttel zárják a megemlékezést.

A NagyonVár életében most először és feltételezhetően utoljára megkértük a ChatGPT-t, hogy írjon cikket a Budai Vár jelentőségéről és szépségéről, sőt még arra is utasítottuk, hogy mindezt érzelmesen tegye. Nos, az OpenAI mesterséges intelligenciája valóban lenyűgöző, azonban vannak még hibák. Mi úgy gondoljuk, hogy a Budai Várról szóló cikkek írásához hús-vér, a Várat valóban szívből szerető és természetes intelligenciával rendelkező EMBEREKRE van szükség.

Miért nézi meg valaki többször is ugyanazt a filmet? Egyrészt nyilván, mert tetszik neki, és bizonyos jeleneteket szeret újra átélni, másrészt minél többször látunk egy filmet, annál több olyan részletet fedezhetünk fel, ami addig elkerülte a figyelmünket. Ugyanez elmondható a Budai Várnegyedről is, amit most képekkel illusztrálva támasztunk alá.

Ettől a héttől ismét látogatható a századforduló legszebb történelmi terme, az eredeti tervek alapján visszaállított Szent István-terem. Ahogyan arról beszámoltunk a rekonstruált terem januárban nem fogadott látogatókat, de az épületben található Hauszmann-sztori című kiállítás ez idő alatt is változatlanul várta az érdeklődőket. Most ismét mindkét kiállítás megtekinthető.

"Éltem egyszer én…" Márai és a vers címmel tartanak zenés felolvasó estet - Márai Sándor születésnapja és a magyar költészet napja alkalmából – 2023. április 11-én a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban. Különleges a helyszín, hiszen néhány lépésre található Márai egykori lakásától, a háborúban megsemmisült Mikó utcai otthonától.
Április 2-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítása. A márciusi Múzeum+ est középpontjában éppen ezért az időszakos tárlat áll. Aki szereti a művészetet, a finom bort és a képzőművészeti izgalmak közötti kellemes esti ejtőzést, annak ott a helye március 22-én 18 órától a Budai Várban.
Kik azok a "magyar Habsburgok"? Milyen szerepet játszott István nádor 1848 márciusában? Milyen feladatai voltak 1848 nyarán? Miért tekintette mindkét fél árulónak? Mi lett a sorsa a későbbiekben? Ezekre a kérdésekre mind választ kapott a közönség március 13-án este a budavári Szent István Kávéházban rendezett Rubicon-esten.
A Budai Várnegyed alatti 10 kilométeres barlangrendszer legalább annyi történelmi érdekességet, izgalmat és látványosságot rejt, mint a felszín. Ezeket az alagutakat már a középkorban is használtak bortermelésre, de ostromkor szintén hasznos volt. A Sziklakórháznak itt fontos szerepe volt sürgősségi létesítményként a második világháborúban és az 1956-os forradalom során is. A hidegháború alatt atombunkerré fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Megmutatjuk, hogy néz ki most.

Immáron negyedik alkalommal hirdetik meg a tabáni Döbrentei utcai kultúrházba az úgynevezett Nagy Bolhapiacot. Tapasztalatból írjuk, hogy itt aztán tényleg mindent megtalál az ember, a Herendi porcelántól a régi art deco lámpáig, az eredeti retro plakátoktól a gyermekjátékokig, a régi és új könyvektől az új és használt ruhákig és még sorolhatnánk. Szóval, most szombaton ismét bolhapiac a Tabánban!

Az 1526. évi török hadjáratról és annak következményeiről szóló előadást a téma legkiválóbb szakértője, Dr. Fodor Pál, Széchenyi-díjas történész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának címzetes főigazgatója, a Történettudományi Intézet kutatóprofesszora tartotta a budavári Szent István Kávéházban.

Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.

No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.

A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.

Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?

Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.

Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.

Gróf Széchenyi István (1791-1860) fia, a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet is megalapító Széchenyi Ödön (1839-1922) francia példa alapján álmodta meg a Budavári Siklót, aki párizsi útja során találkozott az Eiffel-torony gőzhajtású felvonójával. de az ötletet, hogy a Várhegy Dunára nyíló lejtőréje siklóvasút épüljön, feltehetően az akkor már működő lyoni Funiculaire de la rue Terme ihlette. Az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő, ingajelleggel egymást váltó, Margit és Gellért névre keresztelt két kocsi ma is meghatározza Budapest látképét.

1941-ben írta meg az év minden hónapját rímekkel köszöntő Naptárat, amelyet egy évre rá jelentetett meg a Hungária Nyomda és Könyvkiadó Vállalat Lengyel Lajos (1904-1978) grafikusnak, mint felelős kiadónak és a nyomda igazgatójának, vitéz Bánó Lehelnek (1881-1945) köszönhetően.

Éppen az Osztrák-Magyar Monarchia, a dualizmus idején jelent meg a csizmácskákba ajándékot dugó, a gyermekeknek kedveskedő, mosolygó, városi Mikulás-kép. Trianon után az ünnep megkettőződött, hiszen az országot vezető kormányzó névnapját is ekkor ünnepelték A szocialista rezsimben december 6-a pedig a fenyőünnep szakszervezeti előünnepévé, télapó estekké degradálódott. Alábbi cikkünkben három különböző nemzedék három különböző Mikulását mutatjuk be.

Kevesen tudják, de I. Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) negyedik, legkisebb gyermeke itt Budán született, alig néhány hónappal az oszrák-magyar kiegyezés után. A bécsi udvar szigorától, s annak érzelmi hűvösségétől sokszor Budára, az őt rajongásig szerető magyarokhoz menekülő Erzsébet királyné szervezte úgy, hogy lánya végül itt nálunk, a Királyi Palotában lássa meg a napvilágot, ahol magyar lett a tejdajkája is. 100 évvel halála után Sissi „magyar leányára”, Mária Valéria főhercegnőre emlékezünk.

A XX. századi magyar irodalom tudós költője-itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó évében a Logodi utcában talált otthonra feleségével, Török Sophieval (1895-1955) és nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).

Mi itt az öreg kontinensen megszoktuk, hogy négy évszak követi egymást, sokan szeretjük is, hogy a telet a bimbózó tavasz, majd a megújuló évszakot a forró nyár, a vakációt pedig a színes ősz, majd az ünnepektől fénylő tél követi. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a kaotikus, gyorsan változó világban. Ebből az összeállításból idézzük Márai decemberi hónapról szóló írását.

Ez azért is volt fontos kérdés a Habsburg-családban, mert december 24-én nem csak a szentestét, de egyben Sissi születésnapját is ünnepelték. Erzsébet királyné kedvességének és a magyarok iránti szeretetének köszönhetően a budavári Királyi Palota megtelt fénylő melegséggel, gyermeki zsivajjal és ajándékokkal.

A magyar irodalom „poeta doctus”-itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó évében a Logodi utcában talált mentsvárra feleségével, Török Sophieval (1895-1955) illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).

Az idén 95 éve született Kossuth-díjas költő, Kányádi Sándor (1929-2018) verse a novemberről szól a költő utánozhatatlan és összetéveszthetetlen játékosságával.

Ezúttal a Balatonfüred-Csopaki Történelmi Borvidék borászai közül a nemzetközi díjaival kiemelkedő Söptei Zsolt mutatja be borsorát a borbarát közönségnek. A március 28-ra, tehát péntek estére szervezett borkóstoló után egy kis bulival folytatódik a program, amelyen Blatti, a budapesti klubélet meghatározó alakjának zenéje színesíti tovább a tavaszi éjszakát. Ráadásul az after party első részében igazi kuriózumnak ígérkezik, hogy a Onczay Zoltán, csellóművész is játszik pár dalt elektronikus alapokra. Szóval, mi biztosan ott leszünk. És Te? Olvasd el kedvcsináló cikkünk!

Még nincs készen, de ma este ottjártunkkor már részben állt a műjégpálya a Savoyai Teraszon. Az biztos, hogy korcsolyapálya még sosem volt itt, a Budavári Palota városra nyíló, lenyűgöző panorámájú teraszán. Legalább egyszer minden korcsolyázni szerető embernek érdemes lesz ezt a felejthetetlen élményt kipróbálni! Ha már ott voltunk, lőttünk néhány képet a telefonunkkal a készülő koripályáról. Számunkra még így amatőr fotókkal és félkészen is lélegzetelállító a látvány!

A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!

Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.

Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.

Már korábban beszámoltunk arról, hogy az idei nyár némiképp eltért az eddigiektől abban, hogy olyan kulturális programokat hirdettek meg a Budavári Palotanegyedben, amelyek végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között az Oroszlános Udvarba szervezett Budavári Kertmozi, ami egy valódi sikertörténet lett és ami holnaptól már biztosan folytatódni fog.

Június 17-én indult útjára a foci Eb alatt nagy sikert arató Oroszlános terasz, ahol hatalmas ledfal előtt élvezhette Budapest a futballmámort. A futballmámor is tart még, de a sport nyújtotta szórakozás mellett szó szerint is bejön a képbe a mozizás élménye.

Nagy Csukás-rajongó vagyok, az egyik kedvencem az a képeskönyv, amikor Oriza Triznyákot keresve egész Budapestet végig nyomozza és egy külön fejezetben kapunk macskás perspektívát a Budai Várról, Mirr-Murr onnan számolja meg a hidakat, és próbálja ki a siklót, amit először mozgó szekrénynek lát. Nekem az valamiért gyerekként nagyon megmaradt. Elképzeltem, hogy én leszek a cica a Várban, és most lassan 30 évvel később tényleg én vagyok a „cica” a Várban – mesélte portálunknak György Flóra, azaz dj Mirmur, aki a Savoyai Terasz berobbanó rendezvénysorozatának már az első alkalommal meghatározó alakja lett. A borszakértőként is tevékenykedő lemezlovas szerint valami elkezdődött itt, ami nagyon hiányzott már a budapesti életből, és ezzel végre a magyar fiatalok is visszatérhetnek a Budai Várba.

A Budai Várban kap helyet az első Salvatorfest, ami nem más, mint egy rendhagyó és hagyományteremtő nyárköszöntő sörfesztivál történelmi környezetben, igazi Oktoberfest hangulattal. Nem véletlenül, hiszen az esemény az Oktoberfest Budapest és a Savoyai terasz közös projektje.