Mit vesztettünk Mohácsnál? – a Budavári Történelmi Kaszinó legújabb előadásán jártunk

Mit vesztettünk Mohácsnál? – a Budavári Történelmi Kaszinó legújabb előadásán jártunk

Az 1526. évi török hadjáratról és annak következményeiről szóló előadást a téma legkiválóbb szakértője, Dr. Fodor Pál, Széchenyi-díjas történész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának címzetes főigazgatója, a Történettudományi Intézet kutatóprofesszora tartotta a budavári Szent István Kávéházban.

A Budavári Történeti Kaszinó alapítójának, Dr. Seifert Tibor történésznek a felvezetőjéből, illetve az előadóval folytatott személyes bemutatkozó beszélgetéséből megtudhattuk, hogy Dr. Fodor Pál 1955-ben született Aszófőn és 1979-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán török–történelem szakokon szerzett diplomát. A közel félévszázados történészi munkája során kutatási területei elsősorban az Oszmán Birodalom születése és felemelkedése; a birodalom hadszervezete és közigazgatása; az oszmán politikai gondolkodás és ideológiák; valamint a magyarországi oszmán hódítás és berendezkedés voltak. Eddig 13 kötete és különböző nyelveken több mint 350 tanulmánya jelent meg.

A történettudományban kifejtett tevékenységét számos ösztöndíjjal és kitüntetéssel ismerték el, 2019-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2017–2020 között Pap Norberttel közösen irányította a Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet című kutatási projektet, amelynek keretében 15 kötetet adtak ki a mohácsi csata történetéről, a hozzá vezető útról, a korabeli európai hadügyről, valamint a csata következményeiről és emlékezetéről.

A szokásos telt házas előadás (Fotó: Szujó Anna)

A Szent István Kávéházban hétfőn összegyűlt közönség azonban nem „csupán” a téma legavatottabb szakértőjétől hallhatott egy rendkívül érdekfeszítő előadást a Mohácshoz vezető útról, illetve annak következményeiről, de megismerkedhetett egy nemrégiben a belgiumi Antwerpenben előkerült, történeti kuriózumnak is tekinthető forrással, illetve annak tartalmával. De ne szaladjunk ennyire előre!

Köztudott, hogy „Több is veszett Mohácsnál!” félig viccesen, félig kesernyésen vigasztaló szólásunk az 1526. augusztus 29-én bekövetkezett Mohácsi vereségre utal, amikoris I. Szulejmán (1494-1566) szultán serege megsemmisítő vereséget mért a II. Lajos (1506-1526), magyar király által vezetett seregekre. Azonban a Budavári Történelmi Kaszinó közönsége számára a kutatóprofesszor előadásból egyértelművé vált, hogy a tragikus mohácsi vereséget megelőzte az Oszmán-Török Birodalom szinte példátlan - Nagy Sándor birodalmát idéző - terjeszkedése.

Az is kiderült, hogy a török szultánok számára Buda elfoglalása, tehát Magyarország legyőzése stratégiai cél volt, s az oszmán hódítás négy frontja – nevezetesen az indiai-óceáni, földközi-tengeri, iráni, magyarországi – közül a XVI. században Isztambul számára egyértelműen a magyar vált a legfontosabbá. Ekkora az Oszmán Birodalom túlereje már sokszorosára duzzadt a magyar királysággal szemben. Ez a túlerő pedig a mohácsi csatamezőn is megmutatkozott, ahol a körülbelül harmincezres magyar seregek néztek farkasszemet a nyolcvanezres török haderővel. Nem nehéz belátni, hogy a mohácsi vereség elkerülhetetlen volt. Dr. Fodor Pál előadásában tételesen cáfolta a későbbi bűnbakképző vádakat, toposzokat; többek között, hogy Szapolyai János (1487-1540) szándékosan késett volna el a csatából.

Értő közönség (Fotó: Szujó Anna)

A kutatótörténész számára az egyik legizgalmasabb kérdés a számok világába repít bennünket, hiszen számok nélkül nehezen tudjuk megadni a választ az előadás címében is szereplő alapkérdésre, ami így szólt: „Mit vesztettünk Mohácsnál?”.

Nos, itt kanyarodunk vissza a veszteségadatok, elsősorban a török veszteségekről szóló megbízható források hiányához. Ebben jelentett áttörést a Mércz András által a belgiumi Antwerpenben fellelt „hiányzó láncszem”. A kutató egy 13. századi, a budaszentlőrinci pálos kolostorból származó bibliában talált egy török nyelven írott bejegyzést, amely nagy valószínűséggel a mohácsi csata után hazafelé tartó fődefterdár veszteségszámítása, halottszámlálása lehet. A bejegyzés alapján Dr. Fodor Pál arra a következtetésre jutott, hogy a törökök vesztesége - a magyarok 150.000 főnyi összes (!), a rablóportyákon megölteket és a foglyokat is magában foglaló veszteségével szemben, amely mindent összeadva a lakosság 4,5-5 %-át jelentette – 7.000 fő fölötti, százalékosan 10-15% is lehetett.

Dr. Seifert Tibor megköszöni az előadást (Fotó: Szujó Anna)

A Nagyon Vár - mint budavári tematikus portál - szemszögéből Mohács legfontosabb következménye, az Oszmán Birodalom eredeti, stratégiai céljának elérése, Buda török megszállása, illetve a Budai vilajet megszervezése volt. Ezen cél eléréséhez végül is Mohácson keresztül vezetett az út, amelynek következménye az lett, hogy Buda, illetve a Budai Vár mintegy másfél évszázadig, 1686-ig nem is szabadult fel a török iga alól.

Az izgalmas előadás után pedig a szokásos, a Budavári Történelmi Kaszinó rendezvényein már megszokott, az egykori kaszinók hangulatát idéző kötetlen beszélgetés következett, amelyen a Széchenyi-díjas történész készségesen válaszolt a még felmerült kérdésekre.

A rendezvényről készült rövid videós összefoglalónkat itt nézheti meg:

Régmúlt korok karácsonyaihoz repít vissza bennünket a Csikós udvaron megnyílt szabadtéri képeslap-kiállítás
Régmúlt korok karácsonyaihoz repít vissza bennünket a Csikós udvaron megnyílt szabadtéri képeslap-kiállítás

A Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből című köztéri tárlat a századforduló korának képeslapjain keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti téli világot és az akkori ünnepi időszakot. A Várkapitányság, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november 29-én megnyílt közös kiállítása egészen február 10-ig ingyenesen látogatható.

"A legjobbak köztársasága" – a Budavári Történelmi Kaszinó legutóbbi előadásán jártunk
"A legjobbak köztársasága" – a Budavári Történelmi Kaszinó legutóbbi előadásán jártunk

Ezúttal Lánczi András, Széchenyi-díjas magyar konzervatív filozófus, politológus, a Corvinus Egyetem volt rektora tartott lebilincselő előadást a politikai filozófia tematikáján belül az államformák, illetve a kormányformák kérdésköréről hétfőn a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban megrendezett kulturális eseménysorozat legutóbbi állomásán.

Most pénteken nyit az Advent Budán, a Szentháromság téren!
Most pénteken nyit az Advent Budán, a Szentháromság téren!

Idén is megnyit Európa egyik legszebb adventi vására a Budai Várban! Ez az egyik legjobb adottságokkal rendelkező karácsonyi forgatag a kontinensen. A lenyűgöző látkép, a történelmi miliő mind-mind garantálják, hogy a téli fagy ellenére a Mátyás templom és a Halászbástya közötti tér megtelik emberekkel, karácsonyi hangulattal és ünnepi melegséggel. Mi biztosan ott leszünk!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.