Mit vesztettünk Mohácsnál? – a Budavári Történelmi Kaszinó legújabb előadásán jártunk
Az 1526. évi török hadjáratról és annak következményeiről szóló előadást a téma legkiválóbb szakértője, Dr. Fodor Pál, Széchenyi-díjas történész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának címzetes főigazgatója, a Történettudományi Intézet kutatóprofesszora tartotta a budavári Szent István Kávéházban.
A Budavári Történeti Kaszinó alapítójának, Dr. Seifert Tibor történésznek a felvezetőjéből, illetve az előadóval folytatott személyes bemutatkozó beszélgetéséből megtudhattuk, hogy Dr. Fodor Pál 1955-ben született Aszófőn és 1979-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán török–történelem szakokon szerzett diplomát. A közel félévszázados történészi munkája során kutatási területei elsősorban az Oszmán Birodalom születése és felemelkedése; a birodalom hadszervezete és közigazgatása; az oszmán politikai gondolkodás és ideológiák; valamint a magyarországi oszmán hódítás és berendezkedés voltak. Eddig 13 kötete és különböző nyelveken több mint 350 tanulmánya jelent meg.
A történettudományban kifejtett tevékenységét számos ösztöndíjjal és kitüntetéssel ismerték el, 2019-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2017–2020 között Pap Norberttel közösen irányította a Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet című kutatási projektet, amelynek keretében 15 kötetet adtak ki a mohácsi csata történetéről, a hozzá vezető útról, a korabeli európai hadügyről, valamint a csata következményeiről és emlékezetéről.
A Szent István Kávéházban hétfőn összegyűlt közönség azonban nem „csupán” a téma legavatottabb szakértőjétől hallhatott egy rendkívül érdekfeszítő előadást a Mohácshoz vezető útról, illetve annak következményeiről, de megismerkedhetett egy nemrégiben a belgiumi Antwerpenben előkerült, történeti kuriózumnak is tekinthető forrással, illetve annak tartalmával. De ne szaladjunk ennyire előre!
Köztudott, hogy „Több is veszett Mohácsnál!” félig viccesen, félig kesernyésen vigasztaló szólásunk az 1526. augusztus 29-én bekövetkezett Mohácsi vereségre utal, amikoris I. Szulejmán (1494-1566) szultán serege megsemmisítő vereséget mért a II. Lajos (1506-1526), magyar király által vezetett seregekre. Azonban a Budavári Történelmi Kaszinó közönsége számára a kutatóprofesszor előadásból egyértelművé vált, hogy a tragikus mohácsi vereséget megelőzte az Oszmán-Török Birodalom szinte példátlan - Nagy Sándor birodalmát idéző - terjeszkedése.
Az is kiderült, hogy a török szultánok számára Buda elfoglalása, tehát Magyarország legyőzése stratégiai cél volt, s az oszmán hódítás négy frontja – nevezetesen az indiai-óceáni, földközi-tengeri, iráni, magyarországi – közül a XVI. században Isztambul számára egyértelműen a magyar vált a legfontosabbá. Ekkora az Oszmán Birodalom túlereje már sokszorosára duzzadt a magyar királysággal szemben. Ez a túlerő pedig a mohácsi csatamezőn is megmutatkozott, ahol a körülbelül harmincezres magyar seregek néztek farkasszemet a nyolcvanezres török haderővel. Nem nehéz belátni, hogy a mohácsi vereség elkerülhetetlen volt. Dr. Fodor Pál előadásában tételesen cáfolta a későbbi bűnbakképző vádakat, toposzokat; többek között, hogy Szapolyai János (1487-1540) szándékosan késett volna el a csatából.
A kutatótörténész számára az egyik legizgalmasabb kérdés a számok világába repít bennünket, hiszen számok nélkül nehezen tudjuk megadni a választ az előadás címében is szereplő alapkérdésre, ami így szólt: „Mit vesztettünk Mohácsnál?”.
Nos, itt kanyarodunk vissza a veszteségadatok, elsősorban a török veszteségekről szóló megbízható források hiányához. Ebben jelentett áttörést a Mércz András által a belgiumi Antwerpenben fellelt „hiányzó láncszem”. A kutató egy 13. századi, a budaszentlőrinci pálos kolostorból származó bibliában talált egy török nyelven írott bejegyzést, amely nagy valószínűséggel a mohácsi csata után hazafelé tartó fődefterdár veszteségszámítása, halottszámlálása lehet. A bejegyzés alapján Dr. Fodor Pál arra a következtetésre jutott, hogy a törökök vesztesége - a magyarok 150.000 főnyi összes (!), a rablóportyákon megölteket és a foglyokat is magában foglaló veszteségével szemben, amely mindent összeadva a lakosság 4,5-5 %-át jelentette – 7.000 fő fölötti, százalékosan 10-15% is lehetett.
A Nagyon Vár - mint budavári tematikus portál - szemszögéből Mohács legfontosabb következménye, az Oszmán Birodalom eredeti, stratégiai céljának elérése, Buda török megszállása, illetve a Budai vilajet megszervezése volt. Ezen cél eléréséhez végül is Mohácson keresztül vezetett az út, amelynek következménye az lett, hogy Buda, illetve a Budai Vár mintegy másfél évszázadig, 1686-ig nem is szabadult fel a török iga alól.
Az izgalmas előadás után pedig a szokásos, a Budavári Történelmi Kaszinó rendezvényein már megszokott, az egykori kaszinók hangulatát idéző kötetlen beszélgetés következett, amelyen a Széchenyi-díjas történész készségesen válaszolt a még felmerült kérdésekre.
A rendezvényről készült rövid videós összefoglalónkat itt nézheti meg:
Többek között az idén immáron 38. alkalommal megrendezett Mesterségek ünnepe, amelyen nem csak a kézművesek portékái, de különleges előadások is várják a Budai Várba látogatókat. A Budavári Palotanegyedben pedig számtalan kulturális programon lehet részt venni az államalapítás ünnepén. Az Oroszlános Udvarban az István, a király rockoperát kétszer vetítik le óriáskivetítőn az ünneplőknek.
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
