
„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről
1941-ben írta meg az év minden hónapját rímekkel köszöntő Naptárat, amelyet egy évre rá jelentetett meg a Hungária Nyomda és Könyvkiadó Vállalat Lengyel Lajos (1904-1978) grafikusnak, mint felelős kiadónak és a nyomda igazgatójának, vitéz Bánó Lehelnek (1881-1945) köszönhetően.
Boldog új évet kíván a Hungária Nyomda és Könyvkiadó
- áll a vékonyka kis kötet hátlapján.
És akkor most meg kell állnunk egy pillanatra. Vajon jelentett-e az antiszemitizmus tombolása alatt, egy a zsidóságot bűnbaknak kikiáltó háborús uszításban fortyogó országban, a már százezres emberáldozatokat követelő második világégés alatt kockázatot e versek megjelentetése újévi ajándékként a partnerek, s olvasók számára. Vajon jelentett-e valamiféle erkölcsi kiállást egy a logójában kettős kereszttel díszített és Hungáriáról elnevezett könyvkiadó vezetése részéről, hogy éppen egy a jogaitól fokozatosan megfosztott, 1940-től rendszeresen munkaszolgálatokra ítélt és rendelt, meghurcolt zsidó származású magyar költő verseivel kívántak boldogabb új esztendőt az 1942-ik évre? Hiszem, hogy igen. Ezért most, ha csak néhány mondatig erejéig, de emlékezzünk meg e két személyről.
Lengyel Lajos reklámgrafikusként indult, majd szakmai érdeklődése a könyvtervezés felé fordult a két világháború között. 1946-tól a Nyomdaipari Igazgatóság vezetője, 1949-től a Kossuth Nyomda igazgatója, 1956-tól ő volt a Magyar Grafika című folyóirat felelős szerkesztője, illetve 1970-től a Nyomdaipari Egyesülés elnöke volt.
Vitéz Bánó Lehel pedig egy Ludovika Akadémiát végzett katona volt, aki vezérkari ezredesként ment nyugdíjba a Trianoni Békediktátum megkötésének évében. A vaskoronarenddel, német vaskereszttel és különböző Signum Laudis kitüntetésekkel bíró Bánó építész végzettségű fia, ifjabb Bánó Lehel (1905-1964) pedig a korszak kiemelkedő sportolója, teniszezője volt. Bánó a Horthy-korszakban négy éven keresztül az Angol-Magyar Bank, majd öt éven keresztül a Hungária Nyomda és Kiadó Vállalatnak volt az igazgatója, ekkor adta ki az említett vékonyka kötetet is. Ekkortájt még senki sem sejthette, hogy három évre rá, 1944. novemberében a Naptár verseinek törékeny szerzője egy tarkólövéssel végzi egy abdai tömegsírba elhantolva, s a december hónapról írt költeményének utolsó két sora látnoki képességeit erősíti majd az utókorban. Olvassák nagy-nagy szeretettel!
December
Délben ezüst telihold
a nap és csak sejlik az égen.
Köd száll, lomha madár.
Éjjel a hó esik és
angyal suhog át a sötéten.
Nesztelenül közelít,
mély havon át a halál.
A főképen Radnóti Miklós az egykori Bástya sétány (ma Tóth Árpád sétány) egyik padján ül 1927-ben.

A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.

1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.

Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.