„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről
1941-ben írta meg az év minden hónapját rímekkel köszöntő Naptárat, amelyet egy évre rá jelentetett meg a Hungária Nyomda és Könyvkiadó Vállalat Lengyel Lajos (1904-1978) grafikusnak, mint felelős kiadónak és a nyomda igazgatójának, vitéz Bánó Lehelnek (1881-1945) köszönhetően.
Boldog új évet kíván a Hungária Nyomda és Könyvkiadó
- áll a vékonyka kis kötet hátlapján.
És akkor most meg kell állnunk egy pillanatra. Vajon jelentett-e az antiszemitizmus tombolása alatt, egy a zsidóságot bűnbaknak kikiáltó háborús uszításban fortyogó országban, a már százezres emberáldozatokat követelő második világégés alatt kockázatot e versek megjelentetése újévi ajándékként a partnerek, s olvasók számára. Vajon jelentett-e valamiféle erkölcsi kiállást egy a logójában kettős kereszttel díszített és Hungáriáról elnevezett könyvkiadó vezetése részéről, hogy éppen egy a jogaitól fokozatosan megfosztott, 1940-től rendszeresen munkaszolgálatokra ítélt és rendelt, meghurcolt zsidó származású magyar költő verseivel kívántak boldogabb új esztendőt az 1942-ik évre? Hiszem, hogy igen. Ezért most, ha csak néhány mondatig erejéig, de emlékezzünk meg e két személyről.
Lengyel Lajos reklámgrafikusként indult, majd szakmai érdeklődése a könyvtervezés felé fordult a két világháború között. 1946-tól a Nyomdaipari Igazgatóság vezetője, 1949-től a Kossuth Nyomda igazgatója, 1956-tól ő volt a Magyar Grafika című folyóirat felelős szerkesztője, illetve 1970-től a Nyomdaipari Egyesülés elnöke volt.
Vitéz Bánó Lehel pedig egy Ludovika Akadémiát végzett katona volt, aki vezérkari ezredesként ment nyugdíjba a Trianoni Békediktátum megkötésének évében. A vaskoronarenddel, német vaskereszttel és különböző Signum Laudis kitüntetésekkel bíró Bánó építész végzettségű fia, ifjabb Bánó Lehel (1905-1964) pedig a korszak kiemelkedő sportolója, teniszezője volt. Bánó a Horthy-korszakban négy éven keresztül az Angol-Magyar Bank, majd öt éven keresztül a Hungária Nyomda és Kiadó Vállalatnak volt az igazgatója, ekkor adta ki az említett vékonyka kötetet is. Ekkortájt még senki sem sejthette, hogy három évre rá, 1944. novemberében a Naptár verseinek törékeny szerzője egy tarkólövéssel végzi egy abdai tömegsírba elhantolva, s a december hónapról írt költeményének utolsó két sora látnoki képességeit erősíti majd az utókorban. Olvassák nagy-nagy szeretettel!
December
Délben ezüst telihold
a nap és csak sejlik az égen.
Köd száll, lomha madár.
Éjjel a hó esik és
angyal suhog át a sötéten.
Nesztelenül közelít,
mély havon át a halál.
A főképen Radnóti Miklós az egykori Bástya sétány (ma Tóth Árpád sétány) egyik padján ül 1927-ben.
Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.
1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
