Mentették az üldözötteket, mártírhalált haltak: 78 éve végezték ki a sportolóként ismertté vált hősöket
Hetvennyolc éve, 1945. február 6-án végezték ki Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát a Belügyminisztérium akkori épületében, Budavárban, az Országház utca 28. szám alatt. A Ferencváros és a magyar válogatott két egykori labdarúgója azután halt mártírhalált, hogy az ellenállás tagjaiként a nácik és a nyilasok által üldözött emberek életét mentették.
A Várban, az Országház utca 28. szám alatt található épületén márványtábla hirdeti, hogy a műemlék épület a XVIII. század óta áll a helyén. Az egykori klarissza kolostort 1783-85 között „építették át országháza céljára”. Az egyik tekintélyesebb méretű márványtábla azonban megrázóbb és tragikusabb történelmi mementóról tanúskodik: a Belügyminisztérium egykori épületében a Gestapo fogságában raboskodott több száz ellenálló, akik között ott találjuk Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát, a Ferencváros és a magyar válogatott egykori labdarúgóit.
Utóbbi kora labdarúgásának meghatározó edzője is volt. A FradiMédia Tóth Potya István, az FTC hőse című kisfilmjében Szegedi Péter szociológus-sporttörténész elmondja, hogy a Tóth Potya Istvánt 1925-ben szerződtette a Ferencváros hivatásos edzőnek, aminek azért is van nagy jelentősége, mert addig a magyar csapatok úgy tartoztak Európa élvonalába, hogy a klubok nem fektetettek különösebb energiát a játékosok tervszerű képzésébe, ahogyan az ma már természetes. Tóth Potya, mint a Fradi első hivatásos edzője öt év alatt három bajnokságot, és egy Közép-Európai Kupát nyert a zöld-fehérekkel.
Tóth Potya István a II. világháború idején bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, több egykori játékos- és edzőtársával együtt szervezték meg az úgynevezett Dallamcsoportot a bajbajutott, elsősorban a zsidó emberek megsegítésére. Hamis papírokat állítottak ki nekik, rejtegették őket, többek között Tóth Potya Telepes utcai házában is, ahol menedékre lelve megfordult Gobbi Hilda és a Latabár fivérek is. A háború idején, mint főhadnagy a Honvédelmi Minisztérium légvédelmi hivatalában dolgozott, ahol hozzáférése volt különböző blankettákhoz, pecsétekhez, hivatalos iratokhoz – ezt a lehetőségét használta ki az üldözöttek segítésére.
A FradiMédia által készített kisfilmben megszólalnak a mártírok leszármazottai is. Hogy milyen út vezetett az ellenálló csoport lebukásához, azt Péczely Lajostól, Kertész Géza unokájától ismerhetjük meg. Eszerint a nagyapja (aki a római Lazio vezetőedzője is volt) Olaszországban megismerkedett Kovács Pál amerikai főhadnaggyal. 1943-ban az egész Kertész-család hazaköltözött Magyarországra, Kertész Géza pedig Kovács Pállal együtt részt vett az ellenállási mozgalomban. Kovács Pál azonban egy alkalmi női ismerősnek eldicsekedett a tevékenységükkel, akitől ez kitudódva egy lebukási sorozatot indított el, amely után az ellenálló csoport tagjait 1944 decemberének elején elfogták. A nyilasok heteken keresztül vallatták, majd átadták őket a Gestaponak. Végül a Várba kerültek a Belügyminisztérium Országház utcai épületébe, amelynek udvarán Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát 1945. február 6-án tarkón lőtték.
Emlékük legyen áldott!
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve a Királyi Palota felé igyekeznek a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal megtűzdelt képe és hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
