Mentették az üldözötteket, mártírhalált haltak: 78 éve végezték ki a sportolóként ismertté vált hősöket
Hetvennyolc éve, 1945. február 6-án végezték ki Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát a Belügyminisztérium akkori épületében, Budavárban, az Országház utca 28. szám alatt. A Ferencváros és a magyar válogatott két egykori labdarúgója azután halt mártírhalált, hogy az ellenállás tagjaiként a nácik és a nyilasok által üldözött emberek életét mentették.
A Várban, az Országház utca 28. szám alatt található épületén márványtábla hirdeti, hogy a műemlék épület a XVIII. század óta áll a helyén. Az egykori klarissza kolostort 1783-85 között „építették át országháza céljára”. Az egyik tekintélyesebb méretű márványtábla azonban megrázóbb és tragikusabb történelmi mementóról tanúskodik: a Belügyminisztérium egykori épületében a Gestapo fogságában raboskodott több száz ellenálló, akik között ott találjuk Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát, a Ferencváros és a magyar válogatott egykori labdarúgóit.
Utóbbi kora labdarúgásának meghatározó edzője is volt. A FradiMédia Tóth Potya István, az FTC hőse című kisfilmjében Szegedi Péter szociológus-sporttörténész elmondja, hogy a Tóth Potya Istvánt 1925-ben szerződtette a Ferencváros hivatásos edzőnek, aminek azért is van nagy jelentősége, mert addig a magyar csapatok úgy tartoztak Európa élvonalába, hogy a klubok nem fektetettek különösebb energiát a játékosok tervszerű képzésébe, ahogyan az ma már természetes. Tóth Potya, mint a Fradi első hivatásos edzője öt év alatt három bajnokságot, és egy Közép-Európai Kupát nyert a zöld-fehérekkel.
Tóth Potya István a II. világháború idején bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, több egykori játékos- és edzőtársával együtt szervezték meg az úgynevezett Dallamcsoportot a bajbajutott, elsősorban a zsidó emberek megsegítésére. Hamis papírokat állítottak ki nekik, rejtegették őket, többek között Tóth Potya Telepes utcai házában is, ahol menedékre lelve megfordult Gobbi Hilda és a Latabár fivérek is. A háború idején, mint főhadnagy a Honvédelmi Minisztérium légvédelmi hivatalában dolgozott, ahol hozzáférése volt különböző blankettákhoz, pecsétekhez, hivatalos iratokhoz – ezt a lehetőségét használta ki az üldözöttek segítésére.
A FradiMédia által készített kisfilmben megszólalnak a mártírok leszármazottai is. Hogy milyen út vezetett az ellenálló csoport lebukásához, azt Péczely Lajostól, Kertész Géza unokájától ismerhetjük meg. Eszerint a nagyapja (aki a római Lazio vezetőedzője is volt) Olaszországban megismerkedett Kovács Pál amerikai főhadnaggyal. 1943-ban az egész Kertész-család hazaköltözött Magyarországra, Kertész Géza pedig Kovács Pállal együtt részt vett az ellenállási mozgalomban. Kovács Pál azonban egy alkalmi női ismerősnek eldicsekedett a tevékenységükkel, akitől ez kitudódva egy lebukási sorozatot indított el, amely után az ellenálló csoport tagjait 1944 decemberének elején elfogták. A nyilasok heteken keresztül vallatták, majd átadták őket a Gestaponak. Végül a Várba kerültek a Belügyminisztérium Országház utcai épületébe, amelynek udvarán Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát 1945. február 6-án tarkón lőtték.
Emlékük legyen áldott!
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
