Tandori Dezső-emléknapot szervez a Virág Benedek Ház és a Jókai Anna Szalon
Idén február 13-án lesz pontosan négy éve, hogy a Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító távozott az élők sorából. Ezért erre az évfordulóra, tehát jövő hét hétfőre közös Tandori Dezső-emléknapot szerveztek a Budavári Önkormányzat kulturális társintézményei. Az eseményt Saly Noémi, irodalom- és helytörténész emlékezése indítja, majd este fél hat körül a Virág Benedek Házból Tandori kedvenc helyszíneit érintő sétára indulnak néhány meglepetésvendég segítségével, végül a Jókai Anna Szalonban beszélgetéssel, felolvasóesttel zárják a megemlékezést.
Tandori Dezső Budapesten született tisztviselő-családban és egész életében itt, a budai Duna parton, a Lánchíd utca 25-ben lakott. Itt is érettségizett az első kerületben, a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ahol magyartanára Nemes Nagy Ágnes volt, aki óriási hatást gyakorolt rá.
Azt hiszem, másodikban vette át osztályunk irodalmi »gondozását«, hamarosan nagy tisztelet övezte lényét, lendületét, tudását, rokonszenves indulatosságát, úgy az egész tanárnőt. [...] negyedikesként már fel-feljárogattam hozzájuk, eleinte Balázs is volt, néha Mészöly, de vele inkább csavarogtunk, [...] a Kékgolyó utcai lakásból vittem haza csudás könyveket, tapasztalatokat a költészetről, Ottlik-élményt (Cipivel ott találkoztam először), Rilke-verseket olvasott fel nekünk Nemes Nagy Ágnes.
- írta Tandori Költészetregény című művének a Nem alhatott akkor éjszaka című alfejezetében.
Nem mellesleg Nemes Nagy volt az is, aki meggyőzte Tandori szüleit, hogy az ifjúnak komoly tálentuma van az irodalomhoz, ezért kérte őket, hogy ne ragaszkodjanak a reálpályához, engedjék kibontakozni fiúk tehetségét. Végül így került az ELTE magyar-német szakára, pontosabban szakpárjára.
Tandori itt, a Lánchíd utcai lakásában élt feleségével a szintén íróként és műfordítóként tevékenykedő Tandori Ágnessel, itt dolgozott, itt alakította ki madárrezervátumát is, lakása egy oázis volt a nyüzsgő városban. Sokszor a közeli Lánchíd presszóban (korábban Pirinyó, aztán Bolha, majd Duna presszó) vagy a Mátra borozóban üldögélt, olvasott, írt vagy rajzolt.
Tandorit minden ide kötötte az első kerülethez.
Nem véletlen, hogy a megemlékezésre is itt, az I. kerületben kerül majd sor. Az esemény több helyszínen zajlik majd, ugyanis a gyülekező a Virág Benedek Házban lesz, ahol Saly Noémi bevezető előadása nyitja meg a rendezvényt. Majd innen indul egy kerületi séta, melynek során a közönség megismerkedhet Tandori Dezső életének legfontosabb és legkedvesebb helyszíneivel. A séta után az esemény a Jókai Anna Szalonban folytatódik, ahol a közönség számos program mellett beszélgetéseken vesz majd részt. Ezután pedig meglepetésvendégek, költők, írók, műfordítók, irodalmárok, művészek olvasnak fel Tandori Dezső szövegeket finom borral kísérve.
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Kápolnapuszta egy éppen idén 80 éve kiirtott sváb falu volt. Lakosságának többségét a második világháború végén meggyilkolták a „felszabadító szovjet harcosok”. A túlélők nagy részét a háború után származásuk miatt kitelepítették a kommunisták. A falu és annak lakosságának tragédiáját bemutató dokumentumfilm után történészek beszélgetnek a sokáig nem csak kibeszélhetetlen, de megemlíteni is tilos történtekről. A Saxlehner András Egyesület által 2025. március 12-én 18 órára, a budavári Pasha Caféba szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
