Várban járva: nyitott szemmel, élményt gyűjtve, a turisták kedvenc helyein is túl – képekkel!
Miért nézi meg valaki többször is ugyanazt a filmet? Egyrészt nyilván, mert tetszik neki, és bizonyos jeleneteket szeret újra átélni, másrészt minél többször látunk egy filmet, annál több olyan részletet fedezhetünk fel, ami addig elkerülte a figyelmünket. Ugyanez elmondható a Budai Várnegyedről is, amit most képekkel illusztrálva támasztunk alá.
Reprezentatív adat ezzel összefüggésben nem áll rendelkezésre, de gyanítható, ha azt kérnénk magyar emberektől, mondják el, mi ugrik be elsőre a budai várnegyed hallatán, akkor nem feltétlenül ebben a sorrendben, de ezek kerülnének fel a dobogó három fokának valamelyikére: Mátyás-templom, Halászbástya, Budavári Palota. És nem is érdemtelenül, hiszen ezek olyan látnivalók, amelyek joggal „tartanak igényt” az idelátogatók kiemelt figyelmére. Külföldiekére és magyarokéra egyaránt. Azonban míg előbbiek jobbára egyszer jönnek fel, megnézik az említett fő látványosságokat, elkészítik fényképeiket, az elragadó várbeli háttérrel komponált szelfiket, az Insta-kompatibilis pózolós fotókat, addig utóbbiaknak, azaz nekünk, magyaroknak (és persze az itt élő külföldieknek is) lehetőségünk van arra, hogy többször is feljöjjünk a Várba felfedezőútra.
Izgalmas élményt ad, ahogyan régi dolgok, elmúlt évszázadok tanúi újdonságként kelnek életre bennünk. Kereshetünk, és találhatunk is olyan perspektívákat, amelyekből szinte minden hiányzik, ami 21. századi, ami modern, s így ezek a nézőpontok alkalmassá tesznek minket arra, hogy szinte úgy láthassunk dolgokat, ahogyan régen látták azok, akik a Várban éltek, a Várban jártak.
A felfedezés élményét adhatja az is, ha egyszerűen „csak” megállunk két szélesebb, forgalmasabb utcát összekötő sikátor előtt, és engedjük felpiszkálni szépérzékünket a geometria által, amit sok évszázados épületek a hozzájuk csatlakozó égbolt-részlettel együtt alkotnak.
Bár szabad a bejárás, hiszen étterem és üzlet is megközelíthető innen, mégis történik velünk valami, amikor az Országház utcában járva, egy hívogató kapualjon keresztül betekintünk a boltíveivel gazdagon ellátott udvarba.
Ha nemcsak felfelé, vagy éppen szemmagasságban pásztázzuk a vári látképet, hanem tekintetünket olykor lefelé is engedjük, olyan kis kincsre lelhetünk, mint ez a míves, ódon sárkaparó a Táncsics utcában.
És ez csak néhány felvillantott kép. Sok ilyen vár még ránk a Várban. Hamarosan vissza is térünk, hogy folytassuk a felfedezést, aminek lehetősége mindenki előtt nyitva áll.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
