Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja majd végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol élt a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el szombaton és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Imagine együttműködésével létrejött Mátyás-templom exkluzív elnevezésű tematikus séta számunkra az egyik legérdekesebbnek ígérkezett a jelenleg elérhető budavári sétakínálatok közül. Spoilerezünk: nem csalódtunk!
Kik azok a "magyar Habsburgok"? Milyen szerepet játszott István nádor 1848 márciusában? Milyen feladatai voltak 1848 nyarán? Miért tekintette mindkét fél árulónak? Mi lett a sorsa a későbbiekben? Ezekre a kérdésekre mind választ kapott a közönség március 13-án este a budavári Szent István Kávéházban rendezett Rubicon-esten.
Idén Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Hogy ma a festőgéniusz képeit csodálhatjuk, az tulajdonképpen Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki szinte az egész életét arra tette fel, hogy ezt a hagyatékot a magyar nemzet örökül kapja. Ezt a munkásságot igyekezett tovább vinni Gerlóczy Gábor is, aki a nagybátyja nappalijában már 10 évesen sem tudta levenni a szemét a Magányos cédrusról. Ahogy megálltunk a Magyar Nemzeti Galériában látható Csontváry képek előtt, egy turistacsoport éppen a híres Galamb utcai lakásról hallgatott izgalmas történeteket az idegenvezetőtől. Ezekről kérdeztük mi is.

1838. március 13-án tört Pest-Budára a magyar főváros történetének legnagyobb árvize. A jégtorlódás miatt kialakult árvíz leghíresebb szereplője a Vörösmarty Mihály (1800-1855) által megírt „árvízi hajós” volt, akinek hőstetteivel feltehetően minden magyar ember már kisiskolás korában találkozik. De hogyan és miért is került szinte az egész akkori főváros - beleértve a Tabánt és a Vízivárost - víz alá és mekkora károk keletkeztek az árhullám levonulása után? Cikkünkben mindezekre választ kapnak.

Az ember elsősorban nem azért ül be egy kávézóba, hogy koffeint vegyen magához, hanem azért, hogy a kávézóban ülve vegye magához a koffeint. No meg persze minden mást, süteményt, szendvicset, ami a kávézás élményét még teljesebbé teszi. Ezt kaptuk meg a Budai Várban, a parányi 4minutes kávézóban is.

Idén is megrendezi családi napját a Közösen Vízivárosért Egyesület. A hagyományteremtő céllal megtartott tavalyi, első alkalomhoz hasonlóan az eseménynek ezúttal is a Víziváros kultikus helyszínének számító Jókai Anna Szalon ad otthont. Az eseményről a családi nap egyik ötletgazdáját, Víziváros önkormányzati képviselőjét, Varga Dánielt kérdeztük.

Szinte alig van olyan hely, amely még képes megidézni a Tabán egykori legendás hangulatát. Ahol újra magad előtt láthatod a hajdani utcákat és azok lakóit, ahol megelevenednek a régi fotók, a fényképekről ránk mosolygó karakterek mai alteregói: járnak, beszélgetnek, nevetnek. Pontosan úgy, ahogyan az egykori tabániak, azok az emberek, akik már nincsennek itt. Kevés ilyen időutazásos hely létezik a Tabánban, de az Asztalka pont ilyen. Gasztromán sorozatunk új cikke róluk szól.

A Várnegyed neves gimnáziumait bemutató filmsorozatunk legújabb, befejező részében a hazai középfokú oktatás élvonalába tartozó Toldy Ferenc Gimnáziumba kalauzoljuk el a nézőket. Az oktatók és az itt végzett diákok névsora is patinás, de a gazdag múlt és kulturális örökség mellett tekintélyt parancsol magának az iskola épülete is, amelyet a pincétől a Huszár-toronyig bejártunk.

Nos, a válasz egy fiatal házaspárhoz és egy nagy zeneszerzőhöz vezet bennünket és persze hova máshova, mint a Budavári Palotába. De hogy a csudába kapcsolódnak a fenti szereplők Buda egyik legforgalmasabb útjához? Erre a talányra adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, ami egy gyors és kényelmes időutazás.

Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja majd végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol élt a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el szombaton és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

A BTM Vármúzeum tavaly indította útjára a Múzeum a város című sétahétvégét, amelyet idén újabb sétákkal bővített. Az érdeklődök múzeumi sétavezetőkkel, kutatókkal fedezhetik fel Budapest különböző részeit a 2025. április 12–13-i hétvégén.

A Magyar Nemzeti Galéria Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) címmel rendezett legújabb kiállítása április 2-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A kor legkiválóbb művészeinek plakátjain keresztül ismerhetjük meg a századforduló Monarchiájának sajátos hangulatát, olykor ma is köztünk lévő, s napjainkban is megvásárolható termékeit, reklámüzeneteit. Egy fantasztikus kiállítás előtt állunk, s mi már Nagyon Várjuk, hogy megtekinthessük!

Szeretnéd megtudni, hogy ki volt a valóságban Ulpius Éva és Tamás? Ki fizette Tóth Árpád esküvői számláját? Hol élt a Várnegyedben a két világháború közötti magyar irodalom legnagyobb mecénása? Érdekel, hogy Babits felesége és nevelt lánya miért váltak halálos ellenségekké? Mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán? Hol állt pontosan Kosztolányiék háza? Ki volt Kozmutza Flóra szeretője és a férfit milyen kapcsolat fűzte a nő férjéhez, Illyés Gyulához? Kivel élt Szabó Dezső a budai Várhegyen egy albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei? Nos, ezekre a kérdésekre mind választ fogsz kapni, ha velünk tartasz az első Nagyon Vár kultúrtörténeti sétánkon! Gyere el és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

A „Közelről” címmel szervezett budavári beszélgető estek soron következő vendége Eperjes Károly, színművész, a Magyar Színház művészeti vezetője lesz. Turi Bálint, az est házigazdája április másodikán este hét órától beszélget a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésszel a szokásos helyen, a Budavári Palotanegyedben, a Lovarda mellett található Pasha Caféban.

Az Élőhely Természet- és tájkonstrukciók című időszakos tárlat hatvan műtárgyat felvonultatva mutatja be egészen a XIX. századtól napjainkig a különböző képzőművészeti ágak természethez kötődő látásmódjait. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ a klímaváltozás és a globális fenntarthatósági kérdések válságának idején, hogy hogyan lehet újraírni természet és kultúra viszonyát az előző századok természetfogásása és napjaink jóval urbánusabb világlátásának tükrében. A kiállítást 2025. március 21. – július 27. között nézhetik meg a téma iránt érdeklődök a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában.

Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.

No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.

A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.

Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?

Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.

Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.

Szépirodalom. Sokszor az embernek az az érzése Márai Sándor kapcsán, hogy ez az igazi, a valódi szépirodalom. Szép is és irodalom is. Az ember szépnek érzi a leírt mondatokat, egymást követő szavakat. Márai ennek volt a mestere. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy sokat írt. Nekünk, az utókornak. A borról is úgy, olyan egyedi eleganciával tudott írni, ahogy senki sem.

A múlt évszázad egyik legkáprázatosabb és legemlékezetesebb esküvője is a Budai Várhoz kötődik, ráadásul egy különleges magyar divattervezőnő fantasztikus munkájáról is tanúbizonyságot tett 1940-ben. Nőnapon emlékezzünk meg mindkét rendkívüli nőalakról, akik bár a társadalom más-más rétegéből jöttek, életük mégis összeért egy nagy esemény és a Budai Vár kapcsán.

A Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb költője a magyar tájjal és vele együtt a kontinentális éghajlattal egylényegűvé váló magyar lélek minden finom rezdülését ismerte. A természet zsongító szépségének lírikusa amolyan kárpát-medencei impresszionista volt, akinek szép szineztéziás szóképeit már közel száz éve memorizálják gimnazisták, vagy idézi tovaillanó ifjúsága emlékeiként az idősebb generáció.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Magyarországon - mióta 2000. június 16-án megszavazta az Országgyűlés - minden év február 25-én van. Ezen a napon emlékezünk azon nem kevesekre, akik a kommunista elnyomás alatt számos borzalmat éltek át. Mint például a pesti és a budai srácok, vagy éppen az 1956-os forradalom és szabadságharc ikonikus alakja, Mansfeld Péter, akinek a szobra a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található.

A kiállítás Budapest szerelmesei számára valódi csoda, a Vár rajongók számára pedig szintén nagyon izgalmas. Mi már többször megnéztük a fotótárlatot és elmentünk a héten is, de még most is találtunk olyan különleges képet, ami korábban elkerülte a figyelmünket. Szóval, aki még nem látta, annak érdemes felkerekednie és elindulnia a Várba!

Munkácsy Mihály születésének évfordulója körül érdemes egy kicsit jobban megemlékezni a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának kihagyhatatlan darabjáról is.

A Fehér Galamb vendéglőt a Szentháromság és az Úri utca sarkán álló régi, emeletes barokk ház földszintjén nyitották meg 1856-ban. A vendéglő elnevezésére két történetünk is van: az egyik szerint a Bach-rendszer alatti étteremtulajdonos, Karl Siebert a bibliai szőlőültető Noé békét hirdető fehérgalambjáról adta a vendéglőnek nevet, egy másik legenda szerint a későbbi tulajdonos, Huber Antal – nemes egyszerűséggel – a ház előtti fán fészkelő fehérszínű galambpárról nevezte el éttermét. De nem is ez a lényeg, hanem a múltidézés: jöjjenek csak velünk!

1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

A nagyváradi születésű, méltatlanul elfeledett költőt is megihlette a Várhegy. Máriaremetei otthonából kimozdulva sokszor itt merengett hosszú sétái közben hazánk és nemzetünk múltjáról, jelenéről. Egy ilyen alkalom ihlette egyik gyönyörű versét is.
A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain szórakozhat a közönség január 28-án. Az előadás a TRIP koncertszínházi sorozatának egyik szenzációja, a kulcsjeleneteihez a Budapest Bár zenészei és a dalszerzője írták a dalokat.
A Savoyai terasz a Budai Vár egyik legszebb része, ahol nem csak nyáron pezseg az élet.

Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.