Jó hír Budapest szerelmeseinek: meghosszabbították a főváros aranykoráról szóló kiállítást az MNG-ben

Jó hír Budapest szerelmeseinek: meghosszabbították a főváros aranykoráról szóló kiállítást az MNG-ben

A kiállítás Budapest szerelmesei számára valódi csoda, a Vár rajongók számára pedig szintén nagyon izgalmas. Mi már többször megnéztük a fotótárlatot és elmentünk a héten is, de még most is találtunk olyan különleges képet, ami korábban elkerülte a figyelmünket. Szóval, aki még nem látta, annak érdemes felkerekednie és elindulnia a Várba!

Ahogyan arról már beszámoltunk a nagy sikerre való tekintettel április 7-ig meghosszabbították a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető, Budapest 150 éves jubileuma alkalmából tavaly novemberben megnyílt fotókiállítást. A különleges, több mint száz művet felvonultató rendhagyó tárlaton sztereóképek és képeslapfotók láthatók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből.

A parlament épülete a Vízivárosból fotózva

1873 jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével Budapest. A 150 éves jubileum apropóján bemutatott kiállításon rengeteg századfordulós fotót láthatunk a magyar fővárosról, amelynek vitathatatlanul legszebb ékköve a Budai Vár.

A Várkert a Savoyai lovasszoborral körülbelül a mai Savoyai Terasz nevű kávézó felől fényképezve

A tárlat különlegessége, hogy a csodálatos, a száz évvel ezelőtti Budapest virágkorának különleges atmoszféráját megidéző Fortepan képek mellett egy német képeslapkészítő vállalatnak, a Brück & Sohnnak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében megtalálható, Magyarországon mindeddig ismeretlen városfotóival találkozhatunk.

Szembetűnő például, hogy a világháborús pusztítást követő újjáépítés során eltűntek a háztetőkről az égbenyúló díszes kupolák, csúcsdíszek és a homlokzatokra sem kerülhettek már vissza az egykori impozáns szobrok, korábbi homlokzatdíszek és a Dunán átívelő hidak sem ugyanabban a pompájukban épültek vissza, ahogyan eredetileg ragyogtak.

Ha akkora költő volnék, amekkora szeretnék lenni, a magyar nemzeti eposzt nem Attiláról, vagy Zrínyi Miklósról írnám meg, hanem Budapest városáról, a mi legnagyobb és legcsodálatosabb hősi cselekedetünkről, mert ez az, amire nincs példa másutt, ez az, amiben egyéniek vagyunk, ez az, amivel helyet váltottunk magunknak a világban

- idézik a kiállításon a Nyugat alapító főszerkesztőjének, Ignotus Hugónak (1869-1949) a 1903-ban papírra vetett sorait. Ennél találóbban és frappánsabban nem is lehet megfogalmazni Budapest szeretetét.

Mindenesetre kiállításízelítőnek készítettünk telefonnal néhány amatőr fotót, hiszen mi mással lehetne bemutatni egy fotókiállítást, mint fényképekkel. íme "egy kiállítás képei":

Képeslapok garmadája

Egy kis technikatörténet

A retusálás

Fotók minden mennyiségben

„Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer…” – Radnóti őszköszöntője
„Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer…” – Radnóti őszköszöntője

Ilyenkor szeptember elején, amikor a nyári zsibongó balatoni strandolások után az ember a Várhegy parkjaiban csöndesen sétálgat és a szellő fútta lombok között átszűrődő napsugár játékosan bújócskázó, el-elvakító fénye körül színes batikolt spanyolfalként jelennek meg a fák, mint sárgás-barnás-bordós lódenkabátba öltözött idős hölgyek és urak sziluettjei; ilyenkor megébred az ember lelkének legmélyén az örök elmúlást megidéző keserédes hangulat; s az ember szívébe beköszönt az ősz...

A Halászbástya építője, Schulek Frigyes
A Halászbástya építője, Schulek Frigyes

A magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, az első hazai építész-restaurátor 105 éve ezen a napon halt meg. Az Ő nevéhez fűződik többek között a János-hegyi Erzsébet-kilátó, a budavári Mátyás-templom, illetve Budapest egyik leghíresebb turisztikai nevezetessége, a neoromán Halászbástya.

„Van benne cukor, ökörnyál, mézszínű napsütés, halálszag, ittas életérzés, hümmögő bölcsesség...” - így írt Márai a szeptemberről
„Van benne cukor, ökörnyál, mézszínű napsütés, halálszag, ittas életérzés, hümmögő bölcsesség...” - így írt Márai a szeptemberről

Márai ezt a mesés, az elmúlást amolyan szemérmes líraisággal elénk hullajtó évszakot is olyan sajátságosan és egyedi ismertetőjegyekkel tudta megrajzolni, mint egy mindenkitől különböző tintával megrajzolt M.S. monogrammal diszitett exlibris vagy tintából mártott ujjlenyomat. S persze szeptember végére gondolva megidézi magában Petőfi csodálatos versét, amiről azt írja, hogy „külön lebeg a világirodalomban, mint egy eltévedt bolygó, melynek semmi köze a naprendszerhez, honnan elszakadt. De van ebben a szeptemberről szóló írásban minden, mint egy szüreti mulatságon vagy egy hangulatos borünnepen. A Mikó utca egykori sztoikus bölcse, szenvtelen lakója elrepít bennünket a japán-kínai bombáitól, mustillatú présházon át a hűvösvölgyi Veronika büféig, majd onnan vissza a fasor felé a régi és fellengzős operarészletekig.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.