Jó hír Budapest szerelmeseinek: meghosszabbították a főváros aranykoráról szóló kiállítást az MNG-ben
A kiállítás Budapest szerelmesei számára valódi csoda, a Vár rajongók számára pedig szintén nagyon izgalmas. Mi már többször megnéztük a fotótárlatot és elmentünk a héten is, de még most is találtunk olyan különleges képet, ami korábban elkerülte a figyelmünket. Szóval, aki még nem látta, annak érdemes felkerekednie és elindulnia a Várba!
Ahogyan arról már beszámoltunk a nagy sikerre való tekintettel április 7-ig meghosszabbították a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető, Budapest 150 éves jubileuma alkalmából tavaly novemberben megnyílt fotókiállítást. A különleges, több mint száz művet felvonultató rendhagyó tárlaton sztereóképek és képeslapfotók láthatók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből.
1873 jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével Budapest. A 150 éves jubileum apropóján bemutatott kiállításon rengeteg századfordulós fotót láthatunk a magyar fővárosról, amelynek vitathatatlanul legszebb ékköve a Budai Vár.
A tárlat különlegessége, hogy a csodálatos, a száz évvel ezelőtti Budapest virágkorának különleges atmoszféráját megidéző Fortepan képek mellett egy német képeslapkészítő vállalatnak, a Brück & Sohnnak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében megtalálható, Magyarországon mindeddig ismeretlen városfotóival találkozhatunk.
Szembetűnő például, hogy a világháborús pusztítást követő újjáépítés során eltűntek a háztetőkről az égbenyúló díszes kupolák, csúcsdíszek és a homlokzatokra sem kerülhettek már vissza az egykori impozáns szobrok, korábbi homlokzatdíszek és a Dunán átívelő hidak sem ugyanabban a pompájukban épültek vissza, ahogyan eredetileg ragyogtak.
Ha akkora költő volnék, amekkora szeretnék lenni, a magyar nemzeti eposzt nem Attiláról, vagy Zrínyi Miklósról írnám meg, hanem Budapest városáról, a mi legnagyobb és legcsodálatosabb hősi cselekedetünkről, mert ez az, amire nincs példa másutt, ez az, amiben egyéniek vagyunk, ez az, amivel helyet váltottunk magunknak a világban
- idézik a kiállításon a Nyugat alapító főszerkesztőjének, Ignotus Hugónak (1869-1949) a 1903-ban papírra vetett sorait. Ennél találóbban és frappánsabban nem is lehet megfogalmazni Budapest szeretetét.
Mindenesetre kiállításízelítőnek készítettünk telefonnal néhány amatőr fotót, hiszen mi mással lehetne bemutatni egy fotókiállítást, mint fényképekkel. íme "egy kiállítás képei":
Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára több mint másfél évtizede éppen ezen a napon hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.
1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.
A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
