Jó hír Budapest szerelmeseinek: meghosszabbították a főváros aranykoráról szóló kiállítást az MNG-ben
A kiállítás Budapest szerelmesei számára valódi csoda, a Vár rajongók számára pedig szintén nagyon izgalmas. Mi már többször megnéztük a fotótárlatot és elmentünk a héten is, de még most is találtunk olyan különleges képet, ami korábban elkerülte a figyelmünket. Szóval, aki még nem látta, annak érdemes felkerekednie és elindulnia a Várba!
Ahogyan arról már beszámoltunk a nagy sikerre való tekintettel április 7-ig meghosszabbították a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető, Budapest 150 éves jubileuma alkalmából tavaly novemberben megnyílt fotókiállítást. A különleges, több mint száz művet felvonultató rendhagyó tárlaton sztereóképek és képeslapfotók láthatók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből.
1873 jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével Budapest. A 150 éves jubileum apropóján bemutatott kiállításon rengeteg századfordulós fotót láthatunk a magyar fővárosról, amelynek vitathatatlanul legszebb ékköve a Budai Vár.
A tárlat különlegessége, hogy a csodálatos, a száz évvel ezelőtti Budapest virágkorának különleges atmoszféráját megidéző Fortepan képek mellett egy német képeslapkészítő vállalatnak, a Brück & Sohnnak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében megtalálható, Magyarországon mindeddig ismeretlen városfotóival találkozhatunk.
Szembetűnő például, hogy a világháborús pusztítást követő újjáépítés során eltűntek a háztetőkről az égbenyúló díszes kupolák, csúcsdíszek és a homlokzatokra sem kerülhettek már vissza az egykori impozáns szobrok, korábbi homlokzatdíszek és a Dunán átívelő hidak sem ugyanabban a pompájukban épültek vissza, ahogyan eredetileg ragyogtak.
Ha akkora költő volnék, amekkora szeretnék lenni, a magyar nemzeti eposzt nem Attiláról, vagy Zrínyi Miklósról írnám meg, hanem Budapest városáról, a mi legnagyobb és legcsodálatosabb hősi cselekedetünkről, mert ez az, amire nincs példa másutt, ez az, amiben egyéniek vagyunk, ez az, amivel helyet váltottunk magunknak a világban
- idézik a kiállításon a Nyugat alapító főszerkesztőjének, Ignotus Hugónak (1869-1949) a 1903-ban papírra vetett sorait. Ennél találóbban és frappánsabban nem is lehet megfogalmazni Budapest szeretetét.
Mindenesetre kiállításízelítőnek készítettünk telefonnal néhány amatőr fotót, hiszen mi mással lehetne bemutatni egy fotókiállítást, mint fényképekkel. íme "egy kiállítás képei":
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.