Ki tervezte a ruháját és milyen volt a legszebb arisztokrata nő a múlt évszázad talán legpompásabb magyar esküvőjén?

Rotschild Klára divattervező különleges és kivételes alakja volt a magyar divattörténetnek. A keleti blokk Coco Chaneljeként is nevezett divatdiktátor Párizs varázslatos eleganciáját hozta el a füstös Budapestre, méghozzá nem is akármilyen minőséggel és luxussal párosítva.

‍

Rotschild Klára szalonja már a két világháború között komoly szerepet töltött be a Horthy-kor arisztokrata hölgyeinek életében, sőt nemzetközi hírességek és Faruk egyiptomi király édesanyja és lánytestvérei is megfordultak a szalonban. Megbízásai közül azonban a legkiemelkedőbb Horthy Miklós menyének esküvője volt, ugyanis ő álmodta meg  az évtized álomesküvőjén Edelsheim-Gyulai Ilona ruháját. Ez a bizonyos egész országra szóló esküvő azért is volt olyan különösen fontos, mert főszereplői  a legtöbbet tehettek és tettek is a zsidó származású Rotschild Klára megmentéséért a vészkorszakban- írja a magyar divattörténet ikonikus alakjáról szóló könyvében Simonovics Ildikó divattörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum 20. századi és kortárs textilgyűjteményének vezetője, aki egyben  a Nemzeti Múzeumban megrendezett időszaki Rotschild Klára-kiállítás kurátora is volt.

‍

Az említett fantasztikus esküvőről olvashatunk tudósítást a Keleti Ujság 1940. május 3-i számában is: " Reggel fél tíz órakor kezdte öltöztetni Rotschild Klára  és Virág Mária főszabásznő Horthy István menyasszonyát, Edelsheim Gyulai Ilona grófnőt a Dísz téri Edelsheim-palota szalonjában. Előzőleg egész Budapestet bejárták alakjához hasonló próbababa után, hogy a ruhát közszemlére állíthassák ki, de ez egész magyar fővárosban nem találtak olyan karcsú babát, mint Edelsheim Gyulai Ilona grófnő. Végre nagy nehezen az utolsó pillanatban az egyik áruházból szereztek egyet, éppen azelőtt való nap érkezett Németországból. Erre húzták föl a Thököly Éva által évszázadokkal ezelőtt viselt ruha mintájára készült menyasszonyi toalettet." A káprázatos menyasszonyi ruhán kilencven, különböző gyöngyökből kivarrott rózsa volt, melyeket egy hónapon keresztül hímzett Magyarország egyik legkiválóbb gyöngyhímzője. A Pesti Hírlap a következőképpen adott számot a nagy eseményről: " Családi ünnepe volt tegnap Magyarországnak- a Legelső Magyar Ember és a Legelső Magyar Asszony idősebbik fia ülte menyegzőjét az arisztokrácia egyik legszebb leányával ...a Kormányzó daliás alakja altengernagyi díszöltözetben és a Főméltóságú Asszony csodálatosan átszellemült szépségével, középütt pedig az ifjú pár: csipkék és fátylak felhőjében a karcsú menyasszony, borvörös mentéjében a délceg vőlegény, köröttük történelmi nemzetségek nagyasszonyai..." A Várban gyülekező rokonság a következőképpen oszlott ketté: a menyasszonyé a Dísz téri Edelsheim-palotában, míg a vőlegényé a kormányzóságon- tudhatjuk meg a korabeli cikkekből. A menyasszony "174 cm magas sportnő"-nek számított, aki igazi arisztokrata szépség hírében állt. Az, hogy a korabeli Magyarország első emberei egy zsidó származású divattervezőnőre bízták  a vészkorszakban egy nagy esemény kulcs fontosságú feladatát, újfajta megvilágításba helyezik a Horthy-korszakban az antiszemitizmus ellen fellépő arisztokrata nők szerepét. Rotschild Klára  megmenekülve a második világháború pusztításai elől később a szocializmusban sem veszítette el kivételezett helyzetét. A puritán Kádárné, Tito és Gromiko felesége és a művészvilág kiemelkedő nagyjai is megfordultak nála , pontosabban a  Különlegességi Női Ruhaszalon név alatt működő  "birodalmában".

‍