Művészek egykori törzshelye a Várban: a Fehér Galamb vendéglő

Több évszázadon keresztül fogadta vendégeit az egyik legrégebbi és leghangulatosabb budavári vendégfogadó… De nem a semmiből lett a hely, hiszen a források alapján elmondhatjuk, hogy már Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején is italt mértek itt; akkor még egy gótikus ház falai között, de még a félhold közel másfél évszázados uralmának idején is az éjjeli világosság házaként, úgynevezett gyertyaházként, azaz kocsmaként működhetett itt az ekkor már évszázados múlttal bíró lélekvesztő. A Budavár visszafoglalásakor megsemmisült ház gótikus alapjaira 1689-ben építették az említett barokk homlokzatú sarokházat. A Rézmíves, később Herren gasse, vagyis Úri utca és Mindszenti, később Szentháromság utca sarkán álló épületben álló vendéglőt annak új tulajdonosa, egy Karl Siebert nevű kocsmáros állítólag a szőlőültető Noé békét hirdető fehérgalambjáról nevezte el a Bach-korszakban. Feltehetően ekkoriban már járt ide a költő, Vajda János, aki éppen itt, az Úri utcában szeretett bele örök szerelmébe, Ginába. Később egy Teodor Somner nevű kocsmáros bérelte a helyet, akitől néhány évtized múlva a krisztinavárosi Huber Antal és felesége, Böhm Ilona vette át a vendéglő üzemeltetését. A századfordulón a Csallóközből, illetve Pozsony mellől a Budai Várba költöző, s a Dísz téren borkimérést üzemeltető borász testvérpár fiatalabb tagja, Buchinger János 1911-ben vette meg feleségével Amberg Annával az épületet Huberéktől, akitől később fia, ifjabb Huber János vette át végül, ifjú feleségével, Szomoray Rózsával a jól jövedelmező családi örökséget.

Még ma is emlegetik: az ifjabb Buchinger volt az egyetlen magyar vendéglős, aki perelni merészelte Frigyes főherceget. A fenséges úr számos alkalommal hozatott hidegtálat, százával frissen sült leveles töpörtyűs pogácsát, karlócai ürmöst, badacsonyi kéknyelűt Úri utcai palotájába. Ám elfelejtett fizetni. Kerek egy esztendeig tartozott ötszázhatvan pengővel. János türelme fogytán fogyott, végezetül ügyvédi felszólítólevelet, majd keresetlevelet küldetett a királyi hercegnek. Ennek mégis foganatja lett: rövidesen megjelent Mayer Antal, Habsburg Frigyes titkára, s merev képpel fizetett. A fenséges szomszéd többé nem csemegézett a Fehér galamb táljából. (…) Buchinger János még tette a dolgát a vendéglátóiparban, aztán útra kelt. Megkeresni hajdani, holt vendégeit. Akármilyen halkan nyitotta meg a népi hitrege Korcsma-csillagának kilincsét, ráismertek. Megérkezett a „Fehér galamb” utolsó gazdája.

- írta a Magyar Nemzet, 1974. január 26. lapszámában Buchinger János halálára Koroda Miklós (1909-1978) író, újságíró.

Részben tőle tudjuk, hogy a Fehér Galamb vendéglőnek a két világháború között gyakori vendége volt többek között Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, a vadászíró, gróf Széchenyi Zsigmond, Tamási Áron, Szántó György, valamint Hatvany Lajos és Márai Sándor is. De járt ide a színházi élet színe-java is, többek között Tolnai Klári, Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Pethes Ferenc, Lázár Mária, Dayka Margit, valamint Tímár József is

A kaszinókat el kellett kerülnie, mert ott nem látták volna szívesen. Nem jártak a kornak divatos sörözőhelyeiről sem, az Ámon bácsi híres Kranzlijába, a Bauer Ágyu-Sörházába,a híres Hackliba, amelyik a kremsmünsteri papok házában székelt, a mai Klotild-palota helyén, a Büchinger szentháromságutcai Fehér Galambjában, ahová akkortájt délben és este felé az urak sörözni jártak. Nagy élet volt itt, éppen úgy, mint a Rommer-féle Blumenstackliben, a Löffelmann Pilseni Sörcsarnokában.

- jelent meg az Esti Kurír 1931. márciusi 12-i számának egyik folytatásos tárcájában, ami jól mutatja, hogy a főváros egyik prominens helye volt a „Galamb”

Négy vendéglője van a Várnak, ahová a pestiek is betérnek s egy híres, százéves cukrászdája. Vendéglői közül kettő, a „Balta“ és a „Fehér galamb“ irodalomtörténeti múlttal is dicsekedhet.

- írta Márai Sándor a Pesti Hírlap Képes Vasárnapjának 1941 október 17-i számában.

‍

A „Minta utcában“a régi hagyományokat csupán a Buchingerék „Fehér Galamb“ vendéglője őrzi majd. Az 1686-ból származó épület valamikor Patting János csizmadiamester otthona volt és a történeti feljegyzések szerint Budavár visszavívása után épülhetett. Azóta is megmaradt a maga klasszikus egyszerűségében, úgyhogy most csupán egyetlen földszinti ablakot módosítanak körívessé a várbelieknek ezen a kedves családi vendéglőjén.

a Nemzeti Újság, 1941. október 18-i számában.

Az ostrom alatt bombatalálatot kapott vendéglő fele gyakorlatilag eltűnt, 1952 nyarán államosították az éttermet, de több, mint egy évtized kellett az államnak az újjáépítéséhez.

Körner József Kossuth-díjas építőművész tervei alapján rövidesen megkezdik a Szent Háromság utca és az Úri utcasarkán két romház újjáépítését. Az egykori Ruszwurm cukrászda közvetlen szomszédságában, a Szentháromság utca 9-11. szám alatt most még a régi épület romjai láthatók. A két régi épület helyén egy bejáratos, de kívülről két háznak látszó lakóépület létesül. Az emeleti részeken három garzon és két kétszoba komfortos lakás épül, a teljes földszinti részt pedig a Fehér Galamb Étterem foglalja majd el. Régen is itt volt a hasonló nevű, népszerű étterem. Külön érdekesség, hogy a vendéglő boltozatos helyiségeiből át lehet majd járni a szomszédos 7. számú házba, amelynek gótikus pincéje van. Ezt a pincét a Fehér Galamb borozójává rendezik be.

- írja a Magyar Nemzet, 1959. július 24-i száma.

Az épület helyére végül nem Körner József, hanem Virág Csaba építész tervezett új lakóházat, amelynek földszintjén és pincéjében változatlan névvel vendéglátóhely kapott helyet.

Újjáépítenek egy patinás, de 21 év óta romokban heverő vendéglőt, a Szentháromságutcai Fehér galambot. Osztályon felüli kisvendéglő lesz. A Szentháromságtér 7-8. szám alatt épülő házban alkoholmentes, gyorskiszolgáló büfé nyílik.

- jelent meg kissé módosulva a Műemlékvédelem című folyóirat 1967. évfolyamának második számában.

A budai várnegyed hangulatos régi vendéglőjét 1968-banépítették újjá. A Szentháromság utcában tegnap megnyílt vendéglőben ízlésesen berendezett étterem és évszázados pinceborozó várja a vendégeket. Az étteremben az asztalok előtt sütik roston a piruló flekként, a malacokat és más húsétel-különlegességeket.

- írta meg a Pest Megyei Hírlap 1969. február 16. száma.

A sarokházban ma is étterem található, a Jamie Oliver…

‍