Gróf Széchenyi István, minden idők egyik legnagyobb magyar államférfija, leginnovatívabb magyar politikus, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, akinek nevéhez számos olyan kezdeményezés kapcsolódik, amely ma is meghatározza a Budai Vár, illetve egész Budapest látképét. A gróf történelmi jelentőségéről mindent elárul, hogy legkérlelhetetlenebb politikai ellenfele, maga Kossuth Lajos nevezte elsőként őt „a legnagyobb magyarnak”.
Tóth Árpád (1886-1928), az egyik legnagyobb magyar költő az egykori Werbőczy, ma a Táncsics Mihály utca 13-an lakott feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányával, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig.
Az 1956. november 4-én Moszkva által megindított „Forgószél hadművelet” egyik következménye a szabadságharc vérbe fojtása mellett, a budapesti harcok következtében végbe menő tragikus méretű és mértékű pusztulás volt. Ennek kihatásaként érte bombatalálat a Magyar Országos Levéltár Várhegyen található épületét is.
1956. októberében egy monstrum ellen indult meg a békésen tüntető magyar egyetemisták tömege a Műszaki Egyetem irányából a Bem térre. Az ezt követő szabadságharc Dávid harca volt Góliát ellen. És ebből a küzdelemből kivették a részüket a budai srácok is. Róluk is szól egy szép olasz dal, amit minden magyarnak ismernie kellene.
Az első magyar király fiát VII. Gergely pápa (1073-1085) avatta szentté 1083. november 4-én Székesfehérváron. Ugyancsak ebben az évben avatták szentté apját, Szent Istvánt (1000-1038), illetve a mártírhalált halt Gellért püspököt (980-1046), valamint a két zoborhegyi remetét, Zoerard-Andrást és Benedeket.
Főváros-szerte számos emlékmű emlékeztet bennünket, budapestieket a magyar történelem egyik legdicsőbb pillanatára, elődeink egyik leghősiesebb tettére, amikor felmenőink vették a bátorságot és szembe mertek szállni a sokszoros túlerőben lévő elnyomó megszállókkal, a XX. század egyik legdémonibb birodalmával, a Szovjetunióval. A Várkerületben is van néhány emlékhely, ezeket mutatjuk most be. Jöjjenek velünk!
Novemberben is sokszínű programkínálattal készül a Magyar Nemzeti Galéria: egy összművészeti előadássorozaton beköltözik a színház a múzeumba, a frissen nyílt TechnoCool-kiállításon menő kortárs témákkal ismerkedhetnek az érdeklődők, valamint a Barabás Miklós grafikai tárlathoz kapcsolódóan is több izgalmas tárlatvezetés közül válogathatnak. November közepétől egy különleges, Budapestet középpontba állító fotóválogatás is láthat lesz és ezúttal is elmaradhatatlan a hosszított esti nyitvatartású Múzeum+ program.
A mi kis „hullócsillagunkat” elvált édesanyja nevelte és a Medve Utcai Általános Iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos-szakmunkás ipari tanuló. 1956. októberében tagja lett a legendás Szabó bácsi (1897-1957) vezette Széna téri ellenállócsoportnak, ahol ifjú kora ellenére sofőrként szolgált a felkelők mellett.
... vagyis Hatvany Lajos (1880-1961), aki ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Több budavári ingatlan is a tulajdonában állt, de elsősorban itt is élt a Várnegyedben, először a Tárnok utcában, majd a Bécsi kapu téren álló palotában. Testvére pedig, a híres műgyűjtő Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.
Az eredetileg Rozáliának született és apácának készülő kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1934-ben robbant be a Meseautós filmszerepével a magyar közéletbe immáron Klára néven.
A 2016-ban Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulójára készült film festő legismertebb művét, a madridi Prado Múzeum életmű-kiállításán bemutatott Gyönyörök kertjét állítja a középpontba.
Még a mai napon, illetve utoljára még szerdán lehet megtekinteni a Magyar Nemzeti Galéria különleges és nagysikerű előadását.
Már az első napokban is rendkívül népszerű volt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum Kádár (játék)katonái - Játék és hatalom című időszaki kiállítása, mely egy izgalmas, a XX. századba repítő nosztalgikus játéktörténeti kalandozás. Szóval, bal-jobb, sorakozó, hiszen ez a kiállítás kicsiknek és nagyoknak egyaránt szuper program!
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
Legyen igazságos döntetlen: mindkettő pazar volt. És már nem is kell sokat aludni a következőig.
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein részletek hangzanak el a Márai életműből, ráadásul alig ismert, különleges információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokat vetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész sokszínű zenéi kísérik.
Gondolta volna, hogy a magyar költészet egyik legszebb szerelmes versének múzsája is a budai Várban lakott?
Korábban mi is hírt adtunk az MNG TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001) című kiállításáról. A kiállítás egyik szervezője Petrányi Zsolt, művészettörténész 2011 óta a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, több XX. század második felével foglalkozó, illetve kortárs kiállítás rendezője. Vele beszélgettünk a néhány nap múlva lezáruló kiállítás kapcsán.
A Várkert Bazár Rejtélyes történelem c. programja kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Most éppen a Horthy család van terítéken.
A Tabánban évszázados hagyományokkal rendelkező Mélypince vendéglő, kiskocsma fontos szereplője volt a budai éjszakáknak. Többek között Krúdy Gyula törzshelye volt, de sűrűn járt ide Ady, Márai, Szerb Antal vagy éppen A nap lovagja írója, Bródy Sándor is.
A magyar akadémikus történeti festészet egyik legjelentősebb alakjára, Benczúr Gyulára emlékezünk, aki 180 éve, 1844. január 28-án látta meg a napvilágot. Benczúr életműve nem csak úgy kötődik a Várhoz, hogy egyik legismertebb műveként megfestette Budavár visszavételét, hanem azáltal is, hogy több festményét is a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.
Köztudott, hogy a farsangi időszak vízkereszttől húshagyókeddig tart, ezt az időszakot hívták később báli szezonnak, amikor is a városok lakói álarcosbálokkal, farsangi mulatságokkal vészelték át a hosszú, fagyos, téli időszakot. Az európai nemesség már az 1600-as években így, jelmezekbe öltözve, pazar, fényűző lakomákon múlatta az időt, amely a XVIII. századra már a városi polgárok között is általánossá vált.
1787. október 17-én nyitotta meg kapuit az ország első kőszínháza, a budai Várszínház. Az egykori barokk stílusú ferences, majd karmelita templomot és kolostort II. József (1780-1790) magyar király bizonyos szerzetesrendeket feloszlató uralkodói rendelete után Kempelen Farkas (1734-1804) udvari tanácsos építtette át későbarokk, illetve copfstílusban.
Kölcsey Ferenc 1823 januárjában írta a Hymnust, amelynek kéziratát végül 1823. január 22-én zárta le, s ez a dátum lett a vers születésének hivatalos dátuma. Igaz, a Himnusz megszületésétől még közel hat évet kellett várni arra, hogy Kisfaludy Károly irodalmi folyóiratában, az Aurórában megjelenjen az elnyomó hatalom által ihletett hazafias költemény. 1989 óta a Himnusz születésének napján, január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.
Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.
Már korábban beszámoltunk arról, hogy az idei nyár némiképp eltért az eddigiektől abban, hogy olyan kulturális programokat hirdettek meg a Budavári Palotanegyedben, amelyek végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között az Oroszlános Udvarba szervezett Budavári Kertmozi, ami egy valódi sikertörténet lett és ami holnaptól már biztosan folytatódni fog.
Június 17-én indult útjára a foci Eb alatt nagy sikert arató Oroszlános terasz, ahol hatalmas ledfal előtt élvezhette Budapest a futballmámort. A futballmámor is tart még, de a sport nyújtotta szórakozás mellett szó szerint is bejön a képbe a mozizás élménye.
Nagy Csukás-rajongó vagyok, az egyik kedvencem az a képeskönyv, amikor Oriza Triznyákot keresve egész Budapestet végig nyomozza és egy külön fejezetben kapunk macskás perspektívát a Budai Várról, Mirr-Murr onnan számolja meg a hidakat, és próbálja ki a siklót, amit először mozgó szekrénynek lát. Nekem az valamiért gyerekként nagyon megmaradt. Elképzeltem, hogy én leszek a cica a Várban, és most lassan 30 évvel később tényleg én vagyok a „cica” a Várban – mesélte portálunknak György Flóra, azaz dj Mirmur, aki a Savoyai Terasz berobbanó rendezvénysorozatának már az első alkalommal meghatározó alakja lett. A borszakértőként is tevékenykedő lemezlovas szerint valami elkezdődött itt, ami nagyon hiányzott már a budapesti életből, és ezzel végre a magyar fiatalok is visszatérhetnek a Budai Várba.
A Budai Várban kap helyet az első Salvatorfest, ami nem más, mint egy rendhagyó és hagyományteremtő nyárköszöntő sörfesztivál történelmi környezetben, igazi Oktoberfest hangulattal. Nem véletlenül, hiszen az esemény az Oktoberfest Budapest és a Savoyai terasz közös projektje.
Igen-igen, a Budai Várban. Az idő most még nem a kora nyarat idézi, de jövő héten már minden adott lesz ahhoz, hogy igazán felpörögjön a rövidgatyás, délután koktélozós, aperol spriccezős, tubi szódázós, fröccsözős napsütésben fürdőzés. A Savoyai terasz pedig erre komoly felhozatallal készül: május 1-jén durrantják be a kiülős szezont. Nem is akármilyen programmal.
Onczay Zoltán neves magyar csellóművész nem csupán a hangszer varázslója, hanem a zene elkötelezett híve is. Számára a hangulatot a jó érzés és megfelelő környezet teszi felejthetetlenné. Ezért is találkozhat vele a Vibe & Wine közönsége ismét a Budai Várban. Az elismert művész a nagyonvar.hu-nak beszélt a rendezvénysorozat egyediségéről és arról is, mi inspirálja igazán.
