110 évvel ezelőtt történt a szarajevói merénylet, amely az első világháború nyitányául szolgált

A világméretű katonai konfliktus közvetlen kiváltója a szarajevói merénylet volt, amikor is egy tizenkilencéves boszniai szerb terrorista, Gavrilo Princip (1894-1918) meggyilkolta a városba látogató, akkor ötvenedik életévét töltő osztrák-magyar trónörököst, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd (1863-1914) főherceget és hitvesét 1914. június 28-án.

Az Ifjú Bosznia egy 1904-ben megalakult forradalmi ifjúsági szervezet volt, amely egy évtized múlva a Fekete Kéz elnevezésű titkos szerbiai terrorszervezet segítségével szervezte meg a trónörökös elleni merényletet. Időközben ugyanis, egész pontosan 1908. október 5-én Ausztria-Magyarország annektálta Bosznia-Hercegovinát, így az hivatalosan is a Monarchia részévé vált. Ez idézte elő a diplomáciatörténetben és nemzetközi jogban „annexiós válságnak” hívott történelmi helyzetet, ami abból fakadt, hogy a gyakorlatban és a mindennapokban ugyan Bosznia-Hercegovina 1878 óta ténylegesen és valójában osztrák-magyar igazgatás alá tartozott, azonban formálisan még az Oszmán Birodalom része volt.

‍

Az Ifjú Bosznia ellenezte Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar megszállását, majd annexióját, céljuk a szerb nép felszabadítása volt a megszállók alól, Bosznia-Hercegovina Szerbiához csatolása és végül egy nagy pánszláv szövetség létrehozása volt.

De nem csak ez volt az egyetlen nemzetközi diplomáciai krízis Európában, valójában egész Európa forrongott, bizonyos országokban az emberek – a propagandaeszközként használt tömegsajtónak köszönhetően - valódi háborús lázban égtek. Ebben a helyzetben utazott a Balkán lőporos-hordójának tekinthető Szarajevóba Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége, a cseh származású Chotek (Hohenberg) Zsófia (1868-1914) főhercegnő 1914. júniusában.

‍

Ferenc Ferdinánd királyi herceg trónörökös és neje ellen ma délelőtt bomba- és revolvermerényletet követtek el Cabrinovics és Princip nevű egyének. E bombamerénylet nem tett kárt e fenségeikben, a revolvermerénylet következtében azonban a trónörökös és felesége is meghalt. A merénylőket elfogták.

- írta meg a Budapesti Hírlap 1914. július 29-én.

‍

A merényletben - ahogyan a korabeli sajtó arról beszámolt - Zsófia, a trónörökös felesége is életét vesztette, akit gyomor, illetve ágyéktájékon talált el Gavrilo Princip első lövése. S bár Ferenc Ferdinánd az őt ért nyaklövés után azt „semmiségnek” titulálta, azonban mivel a nyaki főütőerét érte a golyó, ezért egy órán belül ő is elvérzett.

Ferenc Ferdinánd már meghalt, Ferenc József is meg fog halni. Szerb testvéreink nemsokára eljövünk és fölszabadítunk titeket!

- ragasztották tele szerb nyelven írott falragaszokkal a merényletet végrehajtó szervezetek Szarajevó utcáit.

A trónörököspár meggyilkolása után robbant ki az első világháború, amely 1914 augusztusától kezdve négy éven át világméretű háborús konfliktussá eszkalálódott és végül 9 millió katona és 5 millió polgári emberáldozatot követelt.

A "nagyháború" azonban nem emiatt, hanem sokkal inkább az európai nagyhatalmak évtizedek óta fennálló érdekütközései okán tört ki. Az antantba tömörülő Franciaország, az Orosz Birodalom és Nagy-Britannia, valamint a hármas szövetséghez tartozó Németország, Ausztria-Magyarország és Olaszország számára nem a trónörökösök meggyilkolása volt a legégetőbb kérdés. S noha a háború közvetlen kiváltója a szarajevói merénylet volt, de a valóságban ez csak kiváltó okaként, háborús ürügyeként, casus bellijeként szolgált az első világháború kirobbantásához.

Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól fogva Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát

– írta Leopold von Berchtold (1863-1942) gróf, a Monarchia külügyminisztere belgrádi kollégájának, báró Wladimir Giesl von Gieslingen (1860-1936) belgrádi osztrák–magyar követnek.

Az Adria kék vizén komor méltósággal viszi gyászos tarkát a Viribus Unitis. Magyarország és Ausztria népei pedig a fájdalomtól lesújtva siratják azt, akinek belátása, tudása, akarata arra volt hivatott, hogy a két ország jövőjét vezesse. Ez alatt pedig kaján ellenségeink szemlélgetik, hogy vájjon mi lesz hallatlan gaztettük következménye. Ők, a gonoszságukban vakok és tudatlanok azt hiszik, hogy a vezér karjainak lehanyatlása együtt jár majd a sereg pusztulásával. Nem. Az országokat a történelmi fejlődés alkotja és azokat bármily nagy veszteség is érje egyesek tragédiájával, nem lehet mesterséges eszközökkel eltörölni. Tehát nem ez a merénylet a következménye, hanem valami más. Az, hogy a bomba, és a pisztoly felrobbanó lángja megmutatja nekünk, hogy hol és kik szűnnek ellenünk ármányt, hogy kik harcolnak ellenünk ilyen eszközökkel. A belgrádi politika véres kezét láttuk meg a lángnál. A vizsgálat minden mozzanata, minden részlete, a gyilkosok beismerése, a talmik vallomása, a nyomok útja mind egy helyre vezetnek: Belgrádba. Londonban épp oly jól tudják, mint Berlinben...

- írta a Friss Újság 1914. július elsejei számában.

A „júliusi válság” nevezett diplomáciai krízis végén az Osztrák-Magyar Monarchia - napra pontosan a merénylet után egy hónappal - július 28-án hadat üzent Szerbiának.

110 emberi életév fiatalon nagyon-nagyon hosszú időnek tűnik, aztán ahogyan múlik az idő és az ember öregszik, ráébred, hogy nem is történt olyan régen a Habsburg-trónörökös és hitvesének meggyilkolása.

‍