A teljesség felé: Ezen a napon született Weöres Sándor
A magyar irodalom egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek szintén költő és műfordítő feleségével, Károlyi Amyval (1909-2003), mindezek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is rendszeresen megfordult. Róla emlékezünk.
Nemzedékek egész sora nőtt fel a gyermekversein. A Bóbita, , a Fut, robog a kicsi kocsi, a Galagonya mind-mind olyan gyermekversek és dalok, amelyek szinte kivétel nélkül minden magyar ember gyermeki emlékezetébe beleégnek. Erre ugye, Ön is emlékszik?
Weöres Sándor is kin máson keresztül kapcsolódhatott volna a Budai Várhoz, mint a legnagyobb magyar mecénás Várnegyed egykori lakója, báró Hatvany Lajoson (1880-1961) át. Arról már írtunk, hogy Hatvany a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt. A dúsgazdag üzletember itt a Várnegyedben élt, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában.
1934-ban vette feleségül Somogyi Irént, Lolit, az 1920-ban meggyilkolt újságíró-szerkesztő Somogyi Béla (1868-1920) lányát, aki hathatósan szorgalmazta és támogatta férje művészetpártoló tevékenységét. A Bécsi kapu téri palotát Hatvany 1932-ben vásárolta meg, ahol aztán komoly irodalmi életet alakított ki, többek között ez a palota volt az alapító helyszíne a Szép Szó című folyóiratnak is. A copf stílusú palota homlokzati domborművei - a művészetek és a tudományok allegóriái mellett - Vergilust, Cicerót, Szókratészt, Liviust, Quintilianust és Senecát ábrázolják. A későbarokk épületben olyan emberek fordultak meg rendszeresen, mint Márai, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Ottlik Géza, valamint Weöres Sándor. Ugyanis Hatvany itt tartotta híres vasárnap esti vacsoráit, amelyeken a kor minden jelentősebb költőjét, íróját legalább egyszer vendégül látta. Sőt, a pazar Bécsikapu téri vacsorákon feketeövesnek számító Karinthy Frigyesnek még külön paplan is dukált, arra az esetre, ha felesége, Böhm Aranka valamiért megorrolt reá.
Kevesen tudják, de Weöres Sándort 1970-ben és 1971-ben is irodalmi Nobel-díjra jelölte egy magyar származású amszterdami professzor. Eszméletét veszítve halt meg 1989-ben a magyar kultúra napján, január 22-én a hűvösvölgyi kórházban. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Károlyi Amy tizennégy évvel férje, „Sanyika” halála után halt meg 93 évesen, 2003. május 29-én.
Az alábbiakban pedig búcsúzóul az egyik leglakonikusabb bölcsességét, útravalóját ajánljuk olvasónk számára.
Tíz lépcső
Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
