A teljesség felé: Ezen a napon született Weöres Sándor
A magyar irodalom egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek szintén költő és műfordítő feleségével, Károlyi Amyval (1909-2003), mindezek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is rendszeresen megfordult. Róla emlékezünk.
Nemzedékek egész sora nőtt fel a gyermekversein. A Bóbita, , a Fut, robog a kicsi kocsi, a Galagonya mind-mind olyan gyermekversek és dalok, amelyek szinte kivétel nélkül minden magyar ember gyermeki emlékezetébe beleégnek. Erre ugye, Ön is emlékszik?
Weöres Sándor is kin máson keresztül kapcsolódhatott volna a Budai Várhoz, mint a legnagyobb magyar mecénás Várnegyed egykori lakója, báró Hatvany Lajoson (1880-1961) át. Arról már írtunk, hogy Hatvany a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt. A dúsgazdag üzletember itt a Várnegyedben élt, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában.
1934-ban vette feleségül Somogyi Irént, Lolit, az 1920-ban meggyilkolt újságíró-szerkesztő Somogyi Béla (1868-1920) lányát, aki hathatósan szorgalmazta és támogatta férje művészetpártoló tevékenységét. A Bécsi kapu téri palotát Hatvany 1932-ben vásárolta meg, ahol aztán komoly irodalmi életet alakított ki, többek között ez a palota volt az alapító helyszíne a Szép Szó című folyóiratnak is. A copf stílusú palota homlokzati domborművei - a művészetek és a tudományok allegóriái mellett - Vergilust, Cicerót, Szókratészt, Liviust, Quintilianust és Senecát ábrázolják. A későbarokk épületben olyan emberek fordultak meg rendszeresen, mint Márai, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Ottlik Géza, valamint Weöres Sándor. Ugyanis Hatvany itt tartotta híres vasárnap esti vacsoráit, amelyeken a kor minden jelentősebb költőjét, íróját legalább egyszer vendégül látta. Sőt, a pazar Bécsikapu téri vacsorákon feketeövesnek számító Karinthy Frigyesnek még külön paplan is dukált, arra az esetre, ha felesége, Böhm Aranka valamiért megorrolt reá.
Kevesen tudják, de Weöres Sándort 1970-ben és 1971-ben is irodalmi Nobel-díjra jelölte egy magyar származású amszterdami professzor. Eszméletét veszítve halt meg 1989-ben a magyar kultúra napján, január 22-én a hűvösvölgyi kórházban. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Károlyi Amy tizennégy évvel férje, „Sanyika” halála után halt meg 93 évesen, 2003. május 29-én.
Az alábbiakban pedig búcsúzóul az egyik leglakonikusabb bölcsességét, útravalóját ajánljuk olvasónk számára.
Tíz lépcső
Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.
Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.
1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
