A teljesség felé: Ezen a napon született Weöres Sándor
A magyar irodalom egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek szintén költő és műfordítő feleségével, Károlyi Amyval (1909-2003), mindezek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is rendszeresen megfordult. Róla emlékezünk.
Nemzedékek egész sora nőtt fel a gyermekversein. A Bóbita, , a Fut, robog a kicsi kocsi, a Galagonya mind-mind olyan gyermekversek és dalok, amelyek szinte kivétel nélkül minden magyar ember gyermeki emlékezetébe beleégnek. Erre ugye, Ön is emlékszik?
Weöres Sándor is kin máson keresztül kapcsolódhatott volna a Budai Várhoz, mint a legnagyobb magyar mecénás Várnegyed egykori lakója, báró Hatvany Lajoson (1880-1961) át. Arról már írtunk, hogy Hatvany a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt. A dúsgazdag üzletember itt a Várnegyedben élt, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában.
1934-ban vette feleségül Somogyi Irént, Lolit, az 1920-ban meggyilkolt újságíró-szerkesztő Somogyi Béla (1868-1920) lányát, aki hathatósan szorgalmazta és támogatta férje művészetpártoló tevékenységét. A Bécsi kapu téri palotát Hatvany 1932-ben vásárolta meg, ahol aztán komoly irodalmi életet alakított ki, többek között ez a palota volt az alapító helyszíne a Szép Szó című folyóiratnak is. A copf stílusú palota homlokzati domborművei - a művészetek és a tudományok allegóriái mellett - Vergilust, Cicerót, Szókratészt, Liviust, Quintilianust és Senecát ábrázolják. A későbarokk épületben olyan emberek fordultak meg rendszeresen, mint Márai, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Ottlik Géza, valamint Weöres Sándor. Ugyanis Hatvany itt tartotta híres vasárnap esti vacsoráit, amelyeken a kor minden jelentősebb költőjét, íróját legalább egyszer vendégül látta. Sőt, a pazar Bécsikapu téri vacsorákon feketeövesnek számító Karinthy Frigyesnek még külön paplan is dukált, arra az esetre, ha felesége, Böhm Aranka valamiért megorrolt reá.
Kevesen tudják, de Weöres Sándort 1970-ben és 1971-ben is irodalmi Nobel-díjra jelölte egy magyar származású amszterdami professzor. Eszméletét veszítve halt meg 1989-ben a magyar kultúra napján, január 22-én a hűvösvölgyi kórházban. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Károlyi Amy tizennégy évvel férje, „Sanyika” halála után halt meg 93 évesen, 2003. május 29-én.
Az alábbiakban pedig búcsúzóul az egyik leglakonikusabb bölcsességét, útravalóját ajánljuk olvasónk számára.
Tíz lépcső
Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
