A budavári forradalmár
Talán az egykori budavári arisztokrata miliő is indokolta, hogy a Várnegyed egyik vezető forradalmára az első felelős magyar kormányfőjének, az 1848-as forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak a legutolsó egyenes ági leszármazottja legyen. Egy, az utókor számára elsősorban édesapja festményeiről megmaradt, finom vonásokkal rendelkező budavári úriember történetét ismerhetik meg.
A Vaszary-tanítvány festőművész, gróf Batthyány Gyula (1887-1959) a Hunyadi János úti lakásában élt kisfiával, Bálinttal (1916) miután annak édesanyja, a művész felesége, Károlyi Zsuzsanna 1930-ban váratlanul és fiatalon meghalt. A közgazdász végzettségű ifjú a második világháborúban katonaként szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan végül csak a háború után három évvel, 1948-ban szabadult. A Rákosi-korszakban ellenséggé vált arisztokraták hatalom általi üldözése az első magyar kormány miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak (1807-1849) a leszármazottjait is elérte, a képzőművész édesapát nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben 1952-ben, a család vagyonát pedig nemes egyszerűséggel elkobozták. Nem csoda, hogy a rendszer ellenségeként megbélyegzett Batthyány Bálint a forradalom kitörésekor, annak budavári csoportjának egyik vezetőjévé vált. A szovjet csapatok a novemberben megindított támadásban hamar felmorzsolták a szinte spontán kialakult budavári ellenállást
Noha, jó néhány évig békén hagyták az ekkor már csak segédmunkából élő egykori forradalmárt, azonban egy 1959 októberi belügyminisztériumi határozat elrendelte az „ellenforradalom” még szabadlábon lévő bűnöseinek letartóztatását. A börtönbüntetése után vidékre, Polgárdiba száműzött festő, Batthyány Gyula halála után, a rendőrség letartóztatta a budavári forradalmárok egykori vezetőjét. Az ellene indított vizsgálat kiindulópontja az a belügyminisztériumi határozat volt, mely 1959 októberében elrendelte az '56-os „ellenforradalom” még szabadlábon lévő vétkeseinek megbüntetését.
Végül 1960. január 4-én tartóztatták le Batthyányt. A Budapesti Fővárosi Bíróság vérbírója, Tutsek Gusztát pedig gyorsított eljárásban 9 hónapos börtönbüntetéssel sújtotta „a Népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett” miatt kiszabott ítéletében.
1956. november 6-án a reggeli órákban a várgondnokság épületéből maga köré gyűjtött 15-20 fegyveres ellenforradalmárt és a Bécsi kapunál lévő barikádokhoz vitte őket. Itt mindenkinek kiadta az elhelyezkedés pontját és meghatározta mindenkinek a feladatát. Olyan utasítást adott, hogyha szovjet páncélosok jelennek meg a közelben, tüzet kell rájuk nyitni és fel kell hívni a figyelmet, ha erősítésre lesz szükség.
- fogalmazott a vádirat.
1962-ben történő szabadulása után ismét segédmunkásként helyezkedett el, decemberben azonban egy vasúti baleset miatt mindkét lábát elveszítette, melynek következtében – néhány nap szenvedés után – meghalt. Így távozott az élők közül a budavári forradalmár…
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.