A budavári forradalmár
Talán az egykori budavári arisztokrata miliő is indokolta, hogy a Várnegyed egyik vezető forradalmára az első felelős magyar kormányfőjének, az 1848-as forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak a legutolsó egyenes ági leszármazottja legyen. Egy, az utókor számára elsősorban édesapja festményeiről megmaradt, finom vonásokkal rendelkező budavári úriember történetét ismerhetik meg.
A Vaszary-tanítvány festőművész, gróf Batthyány Gyula (1887-1959) a Hunyadi János úti lakásában élt kisfiával, Bálinttal (1916) miután annak édesanyja, a művész felesége, Károlyi Zsuzsanna 1930-ban váratlanul és fiatalon meghalt. A közgazdász végzettségű ifjú a második világháborúban katonaként szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan végül csak a háború után három évvel, 1948-ban szabadult. A Rákosi-korszakban ellenséggé vált arisztokraták hatalom általi üldözése az első magyar kormány miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak (1807-1849) a leszármazottjait is elérte, a képzőművész édesapát nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben 1952-ben, a család vagyonát pedig nemes egyszerűséggel elkobozták. Nem csoda, hogy a rendszer ellenségeként megbélyegzett Batthyány Bálint a forradalom kitörésekor, annak budavári csoportjának egyik vezetőjévé vált. A szovjet csapatok a novemberben megindított támadásban hamar felmorzsolták a szinte spontán kialakult budavári ellenállást
Noha, jó néhány évig békén hagyták az ekkor már csak segédmunkából élő egykori forradalmárt, azonban egy 1959 októberi belügyminisztériumi határozat elrendelte az „ellenforradalom” még szabadlábon lévő bűnöseinek letartóztatását. A börtönbüntetése után vidékre, Polgárdiba száműzött festő, Batthyány Gyula halála után, a rendőrség letartóztatta a budavári forradalmárok egykori vezetőjét. Az ellene indított vizsgálat kiindulópontja az a belügyminisztériumi határozat volt, mely 1959 októberében elrendelte az '56-os „ellenforradalom” még szabadlábon lévő vétkeseinek megbüntetését.
Végül 1960. január 4-én tartóztatták le Batthyányt. A Budapesti Fővárosi Bíróság vérbírója, Tutsek Gusztát pedig gyorsított eljárásban 9 hónapos börtönbüntetéssel sújtotta „a Népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett” miatt kiszabott ítéletében.
1956. november 6-án a reggeli órákban a várgondnokság épületéből maga köré gyűjtött 15-20 fegyveres ellenforradalmárt és a Bécsi kapunál lévő barikádokhoz vitte őket. Itt mindenkinek kiadta az elhelyezkedés pontját és meghatározta mindenkinek a feladatát. Olyan utasítást adott, hogyha szovjet páncélosok jelennek meg a közelben, tüzet kell rájuk nyitni és fel kell hívni a figyelmet, ha erősítésre lesz szükség.
- fogalmazott a vádirat.
1962-ben történő szabadulása után ismét segédmunkásként helyezkedett el, decemberben azonban egy vasúti baleset miatt mindkét lábát elveszítette, melynek következtében – néhány nap szenvedés után – meghalt. Így távozott az élők közül a budavári forradalmár…
Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.
1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
