Már az utolsó simításokat végzik a Vöröskereszt Egylet újjáépített székházán – videó!
Hamarosan befejeződik a Dísz tér egykori ékkövének, a Vöröskereszt Egylet székházának újjáépítése a Várnegyedben. A Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán közzétett videóban már bepillantást nyerhetünk az épület belsejébe is, s többek között megtudhatjuk azt is, hogy a székház egykori díszét, a Róth Miksa (1865-1944) által tervezett, nemzeti címert ábrázoló üvegképet Balog Eleonóra, műemléki restaurátor, Ferenczy Noémi díjas üvegművész műhelyében készítik újra, amely nemsokára már a díszbejárat falát díszíti majd.
A Budavári Palotanegyed és a polgárváros határán található Dísz tér - amely nevét az itt tartott díszszemlék után kapta - adott helyet a Vöröskereszt Egylet egykori székházának. Az épület eredetileg Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, illetve a Műegyetemen egykori tanársegédje, Hültl Dezső (1870-1945) közös munkájának eredménye. Kevesen tudják, de Hüttl Hauszmann veje is volt egyben, aki 1899 tavaszán a Mátyás-templomban vette feleségül a neves építész lányát, Hauszmann Gizellát. A Hauszmann-Hüttl-páros által tervezett és kivitelezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött és záros határidőn belül egy sok évtizede tátongó városképi seb gyógyulhat be annak visszaállításával. A századforduló historizáló, késő reneszánsz stílusában megtervezett épület megrendelője a hivatalos nevén Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete volt. Az egyesület valós igényeit jóval meghaladó székház egyes részeit különböző minisztériumoknak – például a Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak - adták bérbe. A tulajdonos 1912-ben végül belátva annak túlméretezését eladta az épületet a Honvédelmi Minisztériumnak, majd a vörös terrorral fémjelzett tanácsköztársaság bukása után a patinás épület 1919 végétől a Külügyminisztériumnak adott otthont.
A Vöröskereszt-Egyesület palotát építtet a Várban, a Dísz-tér 1., 2., 3. számú telkein. A telkek együtt 490 20 négyszögölnyire terjednek. A telkeken álló házakat az egyesület novemberben bontatja le. Az építkezést már kora tavaszszal megkezdik. A palota az Albrecht-út felé négyemeletes és a Dísz tér felé háromemeletes lessz, hatalmas arányaival, külső kiállításával nagyban emelni fogja a Vár díszét. Az építés programját most készíti Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, műszaki tanácsos.
- írta meg a Pesti Napló, 1900. október 7-i számában. Míg a Magyar Építő című szaklap részletes műszaki, illetve pénzügyi információkat közölt 1903. márciusi lapszámában:
Az udvari homlokzat sajtolt téglafal-síkokkal, részben zománcozott betétekkel van ellátva. A födémszerkezetek a fa teljes kizárásával készültek; az egyes emeletsorok között vastartók közötti téglaboltozat, a padláson Monier-födém alkalmaztatott; a tetőzet fedőanyaga angol pala. Gondoskodva van külön szőnyegporoló udvarról, mosókonyháról, cselédfürdőről és személyszállító liftről. Az építés összköltsége, telek nélkül, 600,000 korona, egy négyszögméter beépített terület 420 koronába került.
1919 végén átköltözködtünk a Vöröskereszt Egylet Dísz téri székházába
- írta Hory Andrást (1883-1971) egykori rómain és varsói követ A Belmagyar utcától a Dísz térig 1909-1919 című visszaemlékezésében.
A külügy egészen a második világháború végéig itt maradt, amikor is az ostrom során érkező belövések miatt az épület komoly sérüléseket szenvedett. Noha az egykori székház helyreállítható lett volna az állam végül – elsősorban politikai okok miatt – 1946-ban a lebontás mellett döntött.
Most azonban befejeződik a Dísz tér egykori ékkövének újjáépítése, erről számolt be legújabb videójában a Nemzeti Hauszmann Program.
A Vöröskereszt Egylet egykori székházán az utolsó simításukat végezzük. A külső homlokzat díszítési és tetődíszítési munkái már elkészültek, egyedül a díszkapuk behelyezése van még hátra. A belső munkálatok is nagy erőkkel zajlanak: munkatársaink a díszterem mellett, a díszlépcsőház Magyarország középcímerét ábrázoló színes üvegablakának elkészítésén dolgoznak, amelyet egykor Róth Miksa budapesti műhelyében gyártottak.
- írják.
Az egykori Vöröskereszt-székház kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad, a külső homlokzat díszítési és tetődíszítési munkák elkészültek, egyedül a díszkapuk behelyezése van még hátra
- mondja el a Várkapitányság projektvezetője, Bodrogi Bence.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
