Már az utolsó simításokat végzik a Vöröskereszt Egylet újjáépített székházán – videó!

Már az utolsó simításokat végzik a Vöröskereszt Egylet újjáépített székházán – videó!

Hamarosan befejeződik a Dísz tér egykori ékkövének, a Vöröskereszt Egylet székházának újjáépítése a Várnegyedben. A Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán közzétett videóban már bepillantást nyerhetünk az épület belsejébe is, s többek között megtudhatjuk azt is, hogy a székház egykori díszét, a Róth Miksa (1865-1944) által tervezett, nemzeti címert ábrázoló üvegképet Balog Eleonóra, műemléki restaurátor, Ferenczy Noémi díjas üvegművész műhelyében készítik újra, amely nemsokára már a díszbejárat falát díszíti majd.

A Budavári Palotanegyed és a polgárváros határán található Dísz tér - amely nevét az itt tartott díszszemlék után kapta - adott helyet a Vöröskereszt Egylet egykori székházának. Az épület eredetileg Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, illetve a Műegyetemen egykori tanársegédje, Hültl Dezső (1870-1945) közös munkájának eredménye. Kevesen tudják, de Hüttl Hauszmann veje is volt egyben, aki 1899 tavaszán a Mátyás-templomban vette feleségül a neves építész lányát, Hauszmann Gizellát. A Hauszmann-Hüttl-páros által tervezett és kivitelezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött és záros határidőn belül egy sok évtizede tátongó városképi seb gyógyulhat be annak visszaállításával. A századforduló historizáló, késő reneszánsz stílusában megtervezett épület megrendelője a hivatalos nevén Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete volt. Az egyesület valós igényeit jóval meghaladó székház egyes részeit különböző minisztériumoknak – például a Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak - adták bérbe. A tulajdonos 1912-ben végül belátva annak túlméretezését eladta az épületet a Honvédelmi Minisztériumnak, majd a vörös terrorral fémjelzett tanácsköztársaság bukása után a patinás épület 1919 végétől a Külügyminisztériumnak adott otthont.

Az egykori székház Külügyminisztériumként a Dísz téren (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
A Vöröskereszt-Egyesület palotát építtet a Várban, a Dísz-tér 1., 2., 3. számú telkein. A telkek együtt 490 20 négyszögölnyire terjednek. A telkeken álló házakat az egyesület novemberben bontatja le. Az építkezést már kora tavaszszal megkezdik. A palota az Albrecht-út felé négyemeletes és a Dísz tér felé háromemeletes lessz, hatalmas arányaival, külső kiállításával nagyban emelni fogja a Vár díszét. Az építés programját most készíti Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, műszaki tanácsos.

- írta meg a Pesti Napló, 1900. október 7-i számában. Míg a Magyar Építő című szaklap részletes műszaki, illetve pénzügyi információkat közölt 1903. márciusi lapszámában:

Az udvari homlokzat sajtolt téglafal-síkokkal, részben zománcozott betétekkel van ellátva. A födémszerkezetek a fa teljes kizárásával készültek; az egyes emeletsorok között vastartók közötti téglaboltozat, a padláson Monier-födém alkalmaztatott; a tetőzet fedőanyaga angol pala. Gondoskodva van külön szőnyegporoló udvarról, mosókonyháról, cselédfürdőről és személyszállító liftről. Az építés összköltsége, telek nélkül, 600,000 korona, egy négyszögméter beépített terület 420 koronába került.

1919 végén átköltözködtünk a Vöröskereszt Egylet Dísz téri székházába

- írta Hory Andrást (1883-1971) egykori rómain és varsói követ A Belmagyar utcától a Dísz térig 1909-1919 című visszaemlékezésében.

A külügy egészen a második világháború végéig itt maradt, amikor is az ostrom során érkező belövések miatt az épület komoly sérüléseket szenvedett. Noha az egykori székház helyreállítható lett volna az állam végül – elsősorban politikai okok miatt – 1946-ban a lebontás mellett döntött.

Az épületrom 1946-ban (Fotó: Fortepan 96585)

Most azonban befejeződik a Dísz tér egykori ékkövének újjáépítése, erről számolt be legújabb videójában a Nemzeti Hauszmann Program.

A Vöröskereszt Egylet egykori székházán az utolsó simításukat végezzük. A külső homlokzat díszítési és tetődíszítési munkái már elkészültek, egyedül a díszkapuk behelyezése van még hátra. A belső munkálatok is nagy erőkkel zajlanak: munkatársaink a díszterem mellett, a díszlépcsőház Magyarország középcímerét ábrázoló színes üvegablakának elkészítésén dolgoznak, amelyet egykor Róth Miksa budapesti műhelyében gyártottak.

- írják.

Az egykori Vöröskereszt-székház kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad, a külső homlokzat díszítési és tetődíszítési munkák elkészültek, egyedül a díszkapuk behelyezése van még hátra

- mondja el a Várkapitányság projektvezetője, Bodrogi Bence.

Ma 200 éve született Jókai, holnap különleges irodalmi est lesz a Budai Várban
Ma 200 éve született Jókai, holnap különleges irodalmi est lesz a Budai Várban

Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.

1867-ben ezen a napon jött létre a kiegyezés, s született meg az Osztrák-Magyar Monarchia
1867-ben ezen a napon jött létre a kiegyezés, s született meg az Osztrák-Magyar Monarchia

1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.

„A hideg gépfegyverekkel lövi a várost” – Márai és a február
„A hideg gépfegyverekkel lövi a várost” – Márai és a február

1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.