1956 hőseinek mementói a Várkerületben

1956 hőseinek mementói a Várkerületben

Budapest-szerte számtalan emlékmű emlékeztet bennünket,fővárosiakat a magyar történelem egyik legdicsőbb pillanatára, amikor apáink szembe mertek szállni a sokszoros túlerőben lévő elnyomó megszállóval, a XX. század egyik legsötétebb birodalmával, a Szovjetunióval. A Várkerületben is van néhány 1956-os emlékhely, ezeket mutatjuk most be.

A Melocco Miklós (1935-) szobrászművész által készített Hullócsillag című szoborról esett már szó egy korábbi cikkünkben, amelynek avatására 2007. március 21-én került sor. Nem véletlenül ekkor leplezték le a Várkerület legmegindítóbb '56-hoz kapcsolódó emlékművét, amely a Hunyadi-szobortól lefelé, a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található és Mansfeld Péternek (1941-1959) állít emléket.

A szobor (Fotó: nagyonvar.hu)

A nap ugyanis az éppen 18 évessé vált fiú kivégzésének emléknapja is, Mansfeld Pétert 1959. március 21-e reggelén, egészen pontosan 9 óra 22 perckor küldték bitófára. Szíve 9 óra 35 perckor

megszűnt dobogni. Felmerülő orvosi költség, 100 Ft.

- írták a lelketlen gyilkosok a jegyzőkönyvbe.

Hullócsillag más perspektívából (Fotó: nagyonvar.hu)

Szintén Melocco Miklós nevéhez köthető Elek apó kútja, amelynek monolit fundamentumát Kányádi Sándor (1929-2018) Kossuth-díjas magyar költő kezdeményezésére egy az erdélyi Hargitáról idehozott sziklakő adja. Kevesen tudják, de a szomszédban lakó költő kezdeményezte a park melletti Mesemúzeum létrehozását is.

Elek apó kútja (Fotó: nagyonvar.hu)

Melocco kőbe vésett dór oszlopa mellett Gergely István (1939-2008) kolozsvári szobrászművész bronzba öntötte Benedek Elek (1859-1929) arcképét, alatta pedig egy mesebeli gyíkot láthatunk, amelynek szájából nyáron víz csordogál, ezzel igazolva az emlékmű kút jellegét.

Az idős Elek apó portréja (Fotó: nagyonvar.hu)

Nem is gondolná a gyanútlan járókelő, hogy ez a kút ennél többről szól, mint a „a nagy mesemondó” előtti tisztelgésről… Csak a sziklakő oldalában látható felírat teszi egyértelművé, hogy ez egy 1956 áldozatainak emléket állító szobor, mégpedig a szabadságharc gyermekáldozatainak.

Az emléktábla (Fotó: nagyonvar.hu)

A harmadik ’56-os emlékmű, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Tabáni Emlékművének megtekintéséhez el kell indulnunk a Tabán lankás dombjai felé a Naphegy irányába. Az itt található szobor a főváros legmonumentálisabb 56-os emlékművei között van. A Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, Ócsai Károly (1938-2011) által készített 16.5 méteres obeliszk a Tabán délnyugati lejtőjén, a Kereszt utca tetején emelkedik a magasba, csúcsán a szabadságot szimbolizáló stilizált madár. A süttői mészkőből készült oszlop egyik oldalán szabadságharcosokat ábrázoló dombormű, hátulján pedig emléktáblák helyezkednek el. Maga a művész is részt vett a forradalmi harcokban a Corvin-köziek és körtériek oldalán.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Tabáni Emlékműve (Fotó: nagyonvar.hu)

1996-ban – egyszerre két nagyméretű munkámat is avatták: március 15-én a nagytétényi ’48-as honvéd-, október 23-án pedig a tabáni ’56-os emlékművet. Utóbbit sajnos csak részben, mert a szerves részét képező dombormű csak évekkel később került rá – a körülötte kialakult botrány miatt –, s példája lett a korszerűség és közízlés között húzódó szakadéknak, amelyet a rendszerváltás csak tovább mélyített.

- nyilatkozta egy alkalommal maga a művész.

A monumentális műalkotás, ahogyan az olvasható a szobor Naphegy felőli oldalán elsősorban

külországban élő 1956-os magyarok önzetlen adományából

készült.

Szóval, ezen a szép őszi napon érdemes elsétálni valamelyik szoborhoz és tiszteletünket tenni a szabadságharc hősei előtt. A holnapra vonatkozóan pedig Vörös Attila versét idézzük:

De torkolattűz lobbant, s vége minden vágynak,/ gyertyák égtek érte, a csöpp kis életért,/ halottak napján most kétszeres a bánat,/ elhunyt szeretteink, s a hősi holtakért./ Tizenöt éves volt, még élhetett volna,/ emlékét gyalázzák mosolygó gyilkosok,/ de nekünk, felnőtteknek Te lettél a példa,/ s véred váltja meg a szabad holnapot.

A magyar tudományos földrajz megalapítója, Hunfalvy János
A magyar tudományos földrajz megalapítója, Hunfalvy János

A ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várban a ma már róla elnevezett utcában egy pazar szecessziós villában. Születésének évfordulóján cikkünkben róla emlékezünk.

Vadócba rózsát oltott, hogy szebb legyen a föld – 130 éve született Mécs László
Vadócba rózsát oltott, hogy szebb legyen a föld – 130 éve született Mécs László

A héten ünnepeltük Mécs László (1895-1978), szerzetes költő születésének 130. évi jubileumát, aki a két világháború között igazi sztárként tisztelték Magyarországon. Számtalan előadást, felolvasóesetet tartott az egykori közönségnek, főként a határokon kívül rekedt erdélyi és felvidéki ifjúságnak. Valóssággal rajongtak érte hívei. Lírájában mély érzések és gondolatok érnek eggyé a modern kori prédikációk szónoklataival.

Az utolsó aranyágacska - 1301-ben ezen a napon halt ki az Árpád-ház Budán, a Várban
Az utolsó aranyágacska - 1301-ben ezen a napon halt ki az Árpád-ház Budán, a Várban

Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.