Új kiállítással várja a látogatókat a BTM
„Budapest, Budapest, te csodás” – szólt a Fényes Szabolcs által megzenésített dal. És igen, tényleg csodás, hiszen minden magyar büszke lehet az ország fővárosára, Budapest ugyanis minden kétséget kizáróan az egyik legszebb a világ városai között. És ennek ékköve a Budavári Palota, ahol a Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások című kiállítás is megtekinthető.
De milyen is valójában budapestinek lenni?
Erre a sokféleképpen megválaszolható és megélhető kérdésre ad választ a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának legújabb, 2023. május 5-én megnyitott kiállítása, amely az 1873. évi városegyesítés 150 éves évfordulójának egyik kiemelt eseményeként közel egy évig lesz látogatható a Vármúzeumban.
Hogyan ragadható meg egy város atmoszférája, hogyan ábrázolható egy kiállításon, milyen eszközökkel mutatható be a sokféleség és sokszínűség? Beszélhetünk egyáltalán „budapestiségről”? Ha csak az 1873 óta eltelt másfél évszázadot vesszük alapul, a város képét és kultúráját alapvetően meghatározta a „befogadás” gesztusa, az, hogy a magyarok mellett németek, zsidók, romák, közeli és távoli vidékről betelepülők találták meg helyüket, hozták létre a maguk közösségeit itt, és adták a „közösbe” a saját hagyományaikat. Óbuda, Buda és Pest egyesülését követően apróbb-nagyobb települések csatlakoztak a városhoz, ma már a nagytétényi vagy a soroksári, a cinkotai vagy a békásmegyeri lakos ugyanúgy budapestinek tekinti magát, mint a rózsadombi vagy az erzsébetvárosi – bárhonnan érkeztél és bármikor, hogy a fővárosban élj vagy dolgozz, bármelyik etnikum vagy felekezet kultúráját követed, lakhatsz a belvárosban, lakótelepen vagy a zöldövezetben… valamilyen budapesti identitással biztosan rendelkezel.
- írják a múzeum honlapján található beharangozóban.
A Barokk csarnokban, illetve udvarban felállított úgynevezett dobozinstallációban régi filmhíradókkal és filmrészletekkel próbálják előcsalogatni a látogatók nosztalgikus érzéseit és egyben választ adni az identitás kérdésére. A kiállítás alapja azonban nem ez, hanem 41 interjú, amelyből a budapesti identitás körvonalazódik.
Többek között Kemény Dénes vízilabdázó, Lakatos Mónika énekesnő, Pataki Ágnes modell és filmproducer, Saly Noémi történész, Csőre Gábor színművész, Pál Marci aktivista, Oltai Kata művészettörténész, valamint a Gundel és az Auguszt család tagjai mesélnek Budapesthez fűződő viszonyukról.
Szóval, mi mindenkit arra biztatunk, hogy élje meg budapestiségét ebben az érdekes kiállításban, mert budapestinek lenni jó!
Többek között az idén immáron 38. alkalommal megrendezett Mesterségek ünnepe, amelyen nem csak a kézművesek portékái, de különleges előadások is várják a Budai Várba látogatókat. A Budavári Palotanegyedben pedig számtalan kulturális programon lehet részt venni az államalapítás ünnepén. Az Oroszlános Udvarban az István, a király rockoperát kétszer vetítik le óriáskivetítőn az ünneplőknek.
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
