_t%C3%A9r._Fortepan_24643.jpg)
Dicsőség a hősöknek - Avanti ragazzi di Buda!
Ilyenkor, november 4-én az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, többek között a pesti és a budai srácokra. Ilyenek voltak a Széna tériek, a körtériek, de Budafokon is sok ifjú harcolt a tankokkal támadó, sokszoros túlerő ellen. A Budai Vár támfalán Mansfeld Péter (1941-1959) szobra mindig emlékeztet bennünket arra, hogy a hazáját nem adja az ember. Csoóri Sándor (1930-2016) egyik legszebb verséből idézve: „Ölelni másutt is ölelhetsz,/ De ölni csak itt maradt jogod.”
A legszebb és legkülönlegesebb '56-hoz kapcsolódó I. kerületi emlékmű, a Hunyadi-szobortól lefelé, a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található Mansfeld-szobor. Mansfeld Péternek (1941. március 10. - 1959. március 21.) az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások legfiatalabb áldozatának állít emléket, akit a megtorlásokért felelős népbíróság Mátsik György ügyész indítványára ítélt halálra. Néhány nappal a tizennyolcadik születésnapja után, 1959. március 21-én, cinikusan és jelképes módon a Tanácsköztársaság negyvenéves évfordulóján végezték ki. Dr. Fáber Viktor bírósági vizsgálóorvos, igazságügyi orvosszakértő 9 óra 35 perckor állapította meg, hogy: a szíve megszűnt dobogni. Mansfeld Péter, az éppen 18 éves fiú kis testét aztán a 301-es parcellába vitték, ahol egy jeltelen sírba temették el.
„Az idő igaz, S eldönti, ami nem az”, így az sem véletlen, hogy a Melocco Miklós által készített Hullócsillag című szobor avatására éppen 2007. március 21-én került sor. Nem mellesleg a szobrászművész újságíró édesapját, Melocco Jánost (1909-1951) a könyörtelen kommunista államhatalom ugyancsak egy koncepciós perben ítélte halálra. De ne feledkezzünk el a Széna tériek közül arra a tizennégy forradalmárra, akiket a kegyetlen megtorlás eredményeként kivégeztek, s azokat sem, akik „csak” börtönbüntetést kaptak.
A budai ellenállás legjelentősebb körzete a Széna téri volt, itt volt az ország második legnépesebb felkelőcsoportja. A kezdetben 100 fős csoport irányítását a legendás Szabó János gépkocsivezető október 26-27-én vette át
- írja Eörsi László A "budai srácok" 1956 című könyvében.
Ezekben a napokban a Budai Várban, a Kalefnál, az óbudai Schmidt-kastélyban, a Délinél, a Móricz Zsigmond körtéren, illetve a Kamaraerdő Balatoni úti részén alakult ki fegyveres ellenállás. November 4-én mindig gondoljunk ezekre az ellenállókra és mindazokra, akik hazánkért áldozták fel drága életüket! S persze a Széna téren járva, jusson eszünkbe Illyés Gyula verse:
Illyés Gyula: Ne feledd a tért
Ne feledd a tért, ahol elestek ők,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld
szent ügy hős-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám temiattad –
érted is hulltak el ők:
terül az bárhol a föld,
rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.
Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledőlt!
Míg nem feleded:
Nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.
Új hont érlel a föld.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
