A Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
Az elmúlt hetekben sikerült élettel megtölteni a Budavári Palota egyik legszebb helyét, a Budai Vár szívcsakrájaként méltatott Oroszlános Udvart. A Budavári Palota szívében nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Terasz. Nem túlzás azt állítani, hogy Budapest egyik legkülönlegesebb helyszínén.
Az Oroszlános Teraszra keresztelt hely igazi 3 az 1-ben megoldás, hiszen kulturális színtér, közösségi helyszín és vendéglátást is jelent egyben.
Esetleg a középkori piacok idején, de talán még akkor sem volt még ennyire élő az a tér, ami a Budavári Palota egyik legemblematikusabb helyszíne. Az ember már kezdte azt hinni, hogy a Budai Vár egyik legnagyobb látványossága, legismertebb turisztikai desztinációja az Oroszlános Udvar csak egy múzeumi panoptikum impozáns színtere lehet. Erre cáfoltak rá az elmúlt hetekben magyar fiatalok ezrei, akik a Labdarúgó-Európa-bajnokság kezdete óta ide járnak óriáskivetítőn nézni és szurkolni a különböző meccsek versengő csapatainak. A Budavári Palotanegyedben található egyedülálló adottságokkal rendelkező udvar az egyik legszebb, legegyedibb hangulatú magyar történelmi helyszín, amely látványával képes megidézni a régmúlt korok hangulatát, a történelmi Magyarország emlékét.
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvar várostól elzárt intim jellege azonban immáron már nem csak a turisták számára vonzó helyszín, hanem az elmúlt években fontos hazai kulturális színtérré is vált, amelynek éjszakai díszkivilágítása valósággal bearanyozza a hatalmas teret, fényeivel elvarázsolja az ide látogatókat. A Budavári Palota udvara felé haladva találjuk a főkaput, melyet itt, a Krisztinavárosban élő Fadrusz János (1858-1903) által gondosan faragott és 1903-ban felavatott névadó kőoroszlánok őriznek. Fadrusz szándékosan fenséges, ember feletti erőt sugárzó, már-már ijesztő oroszlánjainak szerepe, hogy jelenlétükkel védjék a zárt, intim, királyi teret. Igaz, a két-két oroszlánt figyelmesebben szemügyre véve, vannak azért eltérések az ábrázolásban, hiszen míg a kívülről érkezőket fogadó állatok királyai a belépéstől büszkén elrettenteni akaró, szigorú ábrázattal fogadják az ide látogatókat, addig a főkapu másik, belső oldalán lévő oroszlánokat Fadrusz sokkal inkább a vadállatokra sokszor jellemző, ijesztően bömbölő, felhördülő alakjaival formázta meg. Nem meglepő tehát, hogy az Oroszlános Udvar a nevét a királyi palota bejáratát őrző négy kőoroszlánról kapta. A Budapesti Történeti Múzeumba, illetve a Szent István Terembe vezető kaput - ahonnan ma már a Szent István Kávéház is nyílik - Senyei Károly Háború és Béke című allegorikus szoborcsoportjai díszíti.
Az elmúlt években tett erőfeszítések és alkotómunka eredménye, hogy a Budavári Palotanegyed évről évre, fokozatosan és rendkívül szembetűnő módon nyeri vissza régi pompáját, turisztikai vonzerejét. Budavári Palota rekonstrukciójának, a Nemzeti Hauszmann Program részeként helyreállították a déli összekötő szárny eredeti, századfordulós állapotát. Az épületrész déli homlokzatát az egykori tervek szerint építették újjá, és az eredeti tervek alapján helyreállították az Oroszlános udvar felőli, északi homlokzatot is.
A Budavári Palotanegyedet ma már számtalan látnivaló, újjászületett építészeti attrakció, kiállítás és program teszi turisztikai célponttá a nagyközönség számára. Az azonban tény, hogy a fiatalabb generációkat nehezen jellemzően csak osztálykirándulások, illetve egyéb iskolai programok keretein belül lehetett felvonszolni a Várba. Most azonban magyar fiatalok ezrei számára lett vonzó, trendi helyszín a palota közepe.
Mi "szerkesztőségileg" is több alkalommal választottuk szurkolási helyszínül az Oroszlános Teraszt és azt kell mondanunk, hogy nagyon jót tesz például egy Olaszország-Spanyolország meccsnézésnek, ha a helyszínen olaszok és spanyol turisták is drukkolnak a nemzeti válogatottjuknak. Nem csak a történelmi, minden eddiginél szebb és unikálisabb környezet, a történelmi miliő, de a ez is nagyon különlegessé teszi a Budai Vár legújabb helyét. És igazán az volt különleges élmény, amire ritkán látunk példát, hogy megtelt élettel, magyar fiatalokkal egy régi, történelmi helyszín. Nem tudjuk, hogy kinek az érdeme, de az elmúlt hetekben a Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
