A Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
Az elmúlt hetekben sikerült élettel megtölteni a Budavári Palota egyik legszebb helyét, a Budai Vár szívcsakrájaként méltatott Oroszlános Udvart. A Budavári Palota szívében nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Terasz. Nem túlzás azt állítani, hogy Budapest egyik legkülönlegesebb helyszínén.
Az Oroszlános Teraszra keresztelt hely igazi 3 az 1-ben megoldás, hiszen kulturális színtér, közösségi helyszín és vendéglátást is jelent egyben.
Esetleg a középkori piacok idején, de talán még akkor sem volt még ennyire élő az a tér, ami a Budavári Palota egyik legemblematikusabb helyszíne. Az ember már kezdte azt hinni, hogy a Budai Vár egyik legnagyobb látványossága, legismertebb turisztikai desztinációja az Oroszlános Udvar csak egy múzeumi panoptikum impozáns színtere lehet. Erre cáfoltak rá az elmúlt hetekben magyar fiatalok ezrei, akik a Labdarúgó-Európa-bajnokság kezdete óta ide járnak óriáskivetítőn nézni és szurkolni a különböző meccsek versengő csapatainak. A Budavári Palotanegyedben található egyedülálló adottságokkal rendelkező udvar az egyik legszebb, legegyedibb hangulatú magyar történelmi helyszín, amely látványával képes megidézni a régmúlt korok hangulatát, a történelmi Magyarország emlékét.
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvar várostól elzárt intim jellege azonban immáron már nem csak a turisták számára vonzó helyszín, hanem az elmúlt években fontos hazai kulturális színtérré is vált, amelynek éjszakai díszkivilágítása valósággal bearanyozza a hatalmas teret, fényeivel elvarázsolja az ide látogatókat. A Budavári Palota udvara felé haladva találjuk a főkaput, melyet itt, a Krisztinavárosban élő Fadrusz János (1858-1903) által gondosan faragott és 1903-ban felavatott névadó kőoroszlánok őriznek. Fadrusz szándékosan fenséges, ember feletti erőt sugárzó, már-már ijesztő oroszlánjainak szerepe, hogy jelenlétükkel védjék a zárt, intim, királyi teret. Igaz, a két-két oroszlánt figyelmesebben szemügyre véve, vannak azért eltérések az ábrázolásban, hiszen míg a kívülről érkezőket fogadó állatok királyai a belépéstől büszkén elrettenteni akaró, szigorú ábrázattal fogadják az ide látogatókat, addig a főkapu másik, belső oldalán lévő oroszlánokat Fadrusz sokkal inkább a vadállatokra sokszor jellemző, ijesztően bömbölő, felhördülő alakjaival formázta meg. Nem meglepő tehát, hogy az Oroszlános Udvar a nevét a királyi palota bejáratát őrző négy kőoroszlánról kapta. A Budapesti Történeti Múzeumba, illetve a Szent István Terembe vezető kaput - ahonnan ma már a Szent István Kávéház is nyílik - Senyei Károly Háború és Béke című allegorikus szoborcsoportjai díszíti.
Az elmúlt években tett erőfeszítések és alkotómunka eredménye, hogy a Budavári Palotanegyed évről évre, fokozatosan és rendkívül szembetűnő módon nyeri vissza régi pompáját, turisztikai vonzerejét. Budavári Palota rekonstrukciójának, a Nemzeti Hauszmann Program részeként helyreállították a déli összekötő szárny eredeti, századfordulós állapotát. Az épületrész déli homlokzatát az egykori tervek szerint építették újjá, és az eredeti tervek alapján helyreállították az Oroszlános udvar felőli, északi homlokzatot is.
A Budavári Palotanegyedet ma már számtalan látnivaló, újjászületett építészeti attrakció, kiállítás és program teszi turisztikai célponttá a nagyközönség számára. Az azonban tény, hogy a fiatalabb generációkat nehezen jellemzően csak osztálykirándulások, illetve egyéb iskolai programok keretein belül lehetett felvonszolni a Várba. Most azonban magyar fiatalok ezrei számára lett vonzó, trendi helyszín a palota közepe.
Mi "szerkesztőségileg" is több alkalommal választottuk szurkolási helyszínül az Oroszlános Teraszt és azt kell mondanunk, hogy nagyon jót tesz például egy Olaszország-Spanyolország meccsnézésnek, ha a helyszínen olaszok és spanyol turisták is drukkolnak a nemzeti válogatottjuknak. Nem csak a történelmi, minden eddiginél szebb és unikálisabb környezet, a történelmi miliő, de a ez is nagyon különlegessé teszi a Budai Vár legújabb helyét. És igazán az volt különleges élmény, amire ritkán látunk példát, hogy megtelt élettel, magyar fiatalokkal egy régi, történelmi helyszín. Nem tudjuk, hogy kinek az érdeme, de az elmúlt hetekben a Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
