A Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
Az elmúlt hetekben sikerült élettel megtölteni a Budavári Palota egyik legszebb helyét, a Budai Vár szívcsakrájaként méltatott Oroszlános Udvart. A Budavári Palota szívében nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Terasz. Nem túlzás azt állítani, hogy Budapest egyik legkülönlegesebb helyszínén.
Az Oroszlános Teraszra keresztelt hely igazi 3 az 1-ben megoldás, hiszen kulturális színtér, közösségi helyszín és vendéglátást is jelent egyben.
Esetleg a középkori piacok idején, de talán még akkor sem volt még ennyire élő az a tér, ami a Budavári Palota egyik legemblematikusabb helyszíne. Az ember már kezdte azt hinni, hogy a Budai Vár egyik legnagyobb látványossága, legismertebb turisztikai desztinációja az Oroszlános Udvar csak egy múzeumi panoptikum impozáns színtere lehet. Erre cáfoltak rá az elmúlt hetekben magyar fiatalok ezrei, akik a Labdarúgó-Európa-bajnokság kezdete óta ide járnak óriáskivetítőn nézni és szurkolni a különböző meccsek versengő csapatainak. A Budavári Palotanegyedben található egyedülálló adottságokkal rendelkező udvar az egyik legszebb, legegyedibb hangulatú magyar történelmi helyszín, amely látványával képes megidézni a régmúlt korok hangulatát, a történelmi Magyarország emlékét.
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvar várostól elzárt intim jellege azonban immáron már nem csak a turisták számára vonzó helyszín, hanem az elmúlt években fontos hazai kulturális színtérré is vált, amelynek éjszakai díszkivilágítása valósággal bearanyozza a hatalmas teret, fényeivel elvarázsolja az ide látogatókat. A Budavári Palota udvara felé haladva találjuk a főkaput, melyet itt, a Krisztinavárosban élő Fadrusz János (1858-1903) által gondosan faragott és 1903-ban felavatott névadó kőoroszlánok őriznek. Fadrusz szándékosan fenséges, ember feletti erőt sugárzó, már-már ijesztő oroszlánjainak szerepe, hogy jelenlétükkel védjék a zárt, intim, királyi teret. Igaz, a két-két oroszlánt figyelmesebben szemügyre véve, vannak azért eltérések az ábrázolásban, hiszen míg a kívülről érkezőket fogadó állatok királyai a belépéstől büszkén elrettenteni akaró, szigorú ábrázattal fogadják az ide látogatókat, addig a főkapu másik, belső oldalán lévő oroszlánokat Fadrusz sokkal inkább a vadállatokra sokszor jellemző, ijesztően bömbölő, felhördülő alakjaival formázta meg. Nem meglepő tehát, hogy az Oroszlános Udvar a nevét a királyi palota bejáratát őrző négy kőoroszlánról kapta. A Budapesti Történeti Múzeumba, illetve a Szent István Terembe vezető kaput - ahonnan ma már a Szent István Kávéház is nyílik - Senyei Károly Háború és Béke című allegorikus szoborcsoportjai díszíti.
Az elmúlt években tett erőfeszítések és alkotómunka eredménye, hogy a Budavári Palotanegyed évről évre, fokozatosan és rendkívül szembetűnő módon nyeri vissza régi pompáját, turisztikai vonzerejét. Budavári Palota rekonstrukciójának, a Nemzeti Hauszmann Program részeként helyreállították a déli összekötő szárny eredeti, századfordulós állapotát. Az épületrész déli homlokzatát az egykori tervek szerint építették újjá, és az eredeti tervek alapján helyreállították az Oroszlános udvar felőli, északi homlokzatot is.
A Budavári Palotanegyedet ma már számtalan látnivaló, újjászületett építészeti attrakció, kiállítás és program teszi turisztikai célponttá a nagyközönség számára. Az azonban tény, hogy a fiatalabb generációkat nehezen jellemzően csak osztálykirándulások, illetve egyéb iskolai programok keretein belül lehetett felvonszolni a Várba. Most azonban magyar fiatalok ezrei számára lett vonzó, trendi helyszín a palota közepe.
Mi "szerkesztőségileg" is több alkalommal választottuk szurkolási helyszínül az Oroszlános Teraszt és azt kell mondanunk, hogy nagyon jót tesz például egy Olaszország-Spanyolország meccsnézésnek, ha a helyszínen olaszok és spanyol turisták is drukkolnak a nemzeti válogatottjuknak. Nem csak a történelmi, minden eddiginél szebb és unikálisabb környezet, a történelmi miliő, de a ez is nagyon különlegessé teszi a Budai Vár legújabb helyét. És igazán az volt különleges élmény, amire ritkán látunk példát, hogy megtelt élettel, magyar fiatalokkal egy régi, történelmi helyszín. Nem tudjuk, hogy kinek az érdeme, de az elmúlt hetekben a Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
„A királyok ékszerésze, az ékszerészek királya"- mondta Cartierről VII. Edvard, akinek koronázási ékszereit szintén az 1847-ben alapított francia ékszerészműhely készítette. Kevesen tudják, de a híres francia ékszerész famíliának is volt palotája a Budai Várban. Gróf Almásy Jacqueline az 1920-as évek elején Párizsban ismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a család legtehetségesebb tagjával, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak. A budavári történet itt kezdődik…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
