Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában!

Érdemes lesz ezúttal is koccintani egyet a csodálatos kilátást biztosító teraszokon a művészetre, a nyárra és természetesen „csak úgy”, magunkra!

‍„Egy jó pohár bor mellett hamar megértik egymást az emberek” – vallotta Herczeg Ferenc író. A Magyar Nemzeti Galéria együttműködő partnere, Kocsis-M. Brigitta műsorvezető is hasonlóképpen gondolja:

‍„Ha valakivel megbontasz egy palackot, az láthatatlan szerződés. Azt ígéri: most rád figyelek, most nem rohanok el, most legalább egy-két órát csak veled leszek. Egy csésze kávét meg lehet inni a nap közepén, egy lopott negyedórában is, de a bor estére való, amikor letetted a kötelességeket és el tudsz mélyülni magadban és abban, aki szintén neked és a bornak szánja az idejét.”

A Magyar Nemzeti Galéria minden évben más tematikákra építi fel a Borszerda estjeit. Voltak már középpontban különböző hangulatok, színek és maguk a múzeumi kiállítások is. Idén a fókuszban a különböző ellentétpárok lesznek, eszerint a fény és az árnyék, a klasszikus és a kortárs, a szent és a profán, végül az utolsó, július 26-i Borszerda esten az öröm és a bánat. A hosszított nyitvatartású rendezvényeken így mindig új nézőpontból ismerhetik meg a múzeum gyűjteményét, egyúttal azt is bizonyítva, hogy a még jól ismert remekművekről is lehet újat mondani, csak aspektust kell váltani hozzá.

2023-ban a meghívott borászatok a már „hazajáró” Pannonhalmi Főapátsági Pincészet és a badacsonyi Laposa Pincészet, majd a most debütáló badacsonyi Málik Pincészet, illetve az etyeki Haraszthy Pincészet. A Borszerda estekre szintén „hazajár” már Kocsis-M. Brigitta műsorvezető, aki az eddigi évekhez hasonlóan ezúttal is bemutatja a programokon az adott borászat képviselőjét, kellemes beszélgetéssel és érdekes művészettörténeti párhuzamokkal tarkítva az alkalmakat. A júliusi esteken a Gulácsy. Na’Conxypan hercege című életműkiállítás egészen 22.00 óráig látogatható, garantálva, hogy egy felejthetetlen élménnyel távoznak a múzeumból az oda érkező vendégek.

Lássuk részletesebben, hogy milyen különleges programokkal készül az egyes esteken a múzeum!

Az első Borszerda július 5-én lesz a Magyar Nemzeti Galériában, a fény és az árnyék ellentétpárjára fókuszálva. A programon a finom borokat a Pannonhalmi Főapátság borászata biztosítja, amely egyúttal az ország legrégebb szőlészeti-borászati hagyományokkal bíró pincészete. A 996-ban „Pannónia Szent Hegyén” letelepedett bencés szerzetesek a templomuk és a monostoruk felépítésével egy időben újjáélesztették a rómaiak által meghonosított, de időközben feledésbe merült szőlőművelő-borkészítő tradíciót.

A borrajongóknak egy igazi csemege, ráadásul az italokat minden alkalommal kiegészítik a Savoyai Terasz által biztosított mennyei borkorcsolyák is.

A 19.00 órakor kezdődő művészettörténeti előadáson az impresszionizmus legnagyobb mesterei kerülnek a középpontba Sepsey Zsófia művészettörténész segítségével. Az impresszionisták a pillanatszerűséget és az újszerűséget keresték a festészetükben: az addig megszokott és a szakma által elvárt műtermi festészet után a mesterek kivonultak a természetbe és különböző, harsogó napfénnyel átitatott szabadtéri jeleneteket kezdtek megörökíteni, először komoly meg nem értettséget kiváltva a közönségből. Az impresszionista stílus a modern művészetek kezdetét jelentette: a tizenkilencedik század utolsó harmadának legnagyobb hatású képzőművészeti mozgalma volt és egyúttal korszakhatárt is jelöl. A legfőbb vívmánya az azt megelőző stílusokkal és irányzatokkal szemben, hogy magát az érzéki benyomást, az impressziót rögzítették a művészek a vásznon. Az impresszionista művészek egyúttal a fény festői is voltak: a dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan az ominózus pillanatban látták őket, tehát tulajdonképp az élmény vezette az ecsetjüket. A hétköznapi élet szépségeit művészi szintre emelő alkotások a fény és az árnyék kettőse nélkül nem lehetnének ugyanazok.

A tárlatvezetések során a gótikus művészettől kezdődően egészen a huszadik századi művészetig megismerhetik a múzeum gyűjteményét az érdeklődők, köztük például olyan művésznőket, akik férfi művészek árnyékában dolgoztak, de a Gulácsy-kiállításban is készül a múzeum egy különleges tárlatvezetéssel, amelyet Halász Rita író és művészettörténész tart.

A Borszerdákon a magyarországi művészvilág kiemelt zenészei lépnek fel, így az első alkalommal Párniczky András gitáros, valamint Ajtai Péter nagybőgős adják az aláfestést. A jazz, a klasszikus és a népzene elemeinek szerves kapcsolódása a szabadzenei formákkal teszi különösen izgalmassá kettejük közös, egész estés koncertjét.

A július 12-i, második Borszerdán a finom borokat a Laposa Pincészet biztosítja. A Laposa-birtok mára Badacsony egyik legkedveltebb borászatává vált, bemutatva a borvidék minden ízét és értékét. Családjuk alapvetően tradicionális, helyi szőlőfajtákkal foglalkozik, amelyek a vulkanikus eredetű tanúhegyek legjobb területein teremnek. Fontosnak tartják, hogy Badacsonyt és a Badacsonyi borvidéket megismertessék a világgal, és olyan fenntartható fejlődésre törekszenek, amely összhangban van a természet ritmusával.

A 19.00 órakor kezdődő művészettörténeti előadást ezúttal Bellák Gábor, a Gulácsy-kiállítás egyik kurátora tartja, aki az aznap esti tematikának megfelelően a szent és a profán ellentétpárját is körbejárja. Gulácsy Lajos művészetében kiemelkedő szerepe van ugyanis a szentség és a profán dolgok kapcsolatának. Képeinek eszményi alakjai egyrészt papok, szerzetesek, szüzek és szentek, másrészt hétköznapi emberek, szajhák, bűnösök, gonosztevők. Eszmény és valóság között egyetlen más művésznél nem feszült akkora szakadék, mint Gulácsynál. A tárlatvezetések során tehetnek is egy vezetett sétát a nagyszabású időszaki kiállításban, de hallhatnak a gótikus művészetben megjelenő jó és rossz harcáról, a szakrális témák kortárs magvalósításáról, vagy épp a hétköznapi momentumok szépségeiről is.

Az egész estés élőzenét Karosi Júlia énekesnő, valamint Oláh Krisztián biztosítja. Kettőjük koncertje műfajokon átívelő, sokszínű zenei utazást ígér, spontán improvizációkkal átszőve. Karosi Júlia egyéni hangvételű vokális műsorával a hazai és külföldi színpadokat is bejárta az utóbbi évtizedben. Az énekesnő saját szerzeményei mellett előszeretettel nyúl népdalokhoz és klasszikus szerzők darabjaihoz. Partnere a nagyszerű fiatal zongorista és zeneszerző, Oláh Krisztián, aki a klasszikus zenei elemeknek és a kortárs jazz improvizatív sodrásának szerves kapcsolódásából építi dinamikus zenéjét és egyéni stílusát. Kimagasló zeneisége már fiatalon megmutatkozott, mindössze húsz éves volt, amikor a Montreux-i Jazz Fesztiválon 3. helyezést ért el.

A harmadik, július 19-i, klasszikusra és kortársra egyaránt fókuszáló Borszerda eseményen az etyeki Haraszthy Pincészet először debütál a múzeumban. A borászatot az argentin származású,  Kaliforniában és Magyarországon egyaránt otthon lévő Carlos Coelho alapította 1996-ban az Öreghegyen. A névadó Haraszthy Ágoston, a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki példát állított azzal, hogy a tradicionális értékeket sikeresen ötvözte a modern szemlélettel. Ezt az értékrendet szem előtt tartva készülnek jelenleg is a karakteres borok Pázmányi Dániel borász vezetésével. A Haraszthy Pincészet legnagyobb mennyiségben Irsai Olivér, sauvignon blanc, chardonnay és pinot noir szőlőfajtákkal foglalkozik, de házasítások készítésekor szürkebarát, királyleányka és zenit szőlőfajtákat is használ.

Az aznap este 19.00 órakor kezdődő művészettörténeti előadáson ismét Gulácsy Lajos művészete kerül a fókuszba, mégpedig Kelen Anna művészettörténész jóvoltából. Reneszánsz dámák, rokokó hercegek, piperkőc gavallérok és firenzei lovagok: Gulácsy Lajos különleges, álmokat és víziókat megjelenítő festészete a korábbi évszázadokba repít vissza. Végletek közt mozgó és ellentmondásos személyisége tetten érhető a művészetében is: egyszerre klasszikus és modern, ahol remekül megférnek egymással a hagyományos művészeti eszmények és az akár avantgárdnak is tekinthető kompozíciók. Lépjünk be együtt ebbe a varázslatos világba! A tárlatvezetések során képzeletben elutazhatnak Marokkótól New Yorkig, hallhatnak kortárs köntösbe bújtatott klasszikus kérdésekről, vagy épp mesterekről és tanítványokról. A Gulácsy-kiállításban természetesen ezúttal is több vezetett séta közül választhatnak a látogatók.

Az élőzenét a hazai jazzélet két meghatározó alakja, Cseke Gábor zongorista és Soós Márton nagybőgőművész biztosítja. A művészek több mint húsz éve játszanak együtt különböző formációkban, ezek közül meghatározó a Modern Art Orchestra, az Oláh Szabolcs Quintett és a Hajdu Klára Quartet, ahol jelenleg is együtt dolgoznak és alkotnak. Duó felállásban viszont most először lépnek színpadra.

A negyedik, egyúttal utolsó júliusi Borszerda esten az öröm és a bánat kettősére fókuszál a Magyar Nemzeti Galéria. A borokat ezúttal a Málik Pincészet hozza. Öthektáros termőterületük a Badacsony hegy déli oldalán fekszik. A pincészet természethű borokat készít, a fajtakiválasztás, a szőlőművelés és a borkészítés hagyományos módon történik. A borok minden esetben fahordós erjesztés és érlelés után a megfelelő ideig tartó palackérlelést követően készülnek. A pincészet választékát az olaszrizling, a szürkebarát, a kéknyelű és a budai mellett a különlegesnek mondható ritkaságok, így a bakator, a zöldszilváni, a sárgamuskotály és a zeus alkotják.

A 19.00 órakor kezdődő művészettörténeti előadáson Bán Blanka művészettörténész ezúttal Szinyei Merse Pálról, a modern magyar festészet megkerülhetetlen alakjáról fog mesélni. Szinyei életében bőven kijutott a sikertelenségből, majd a sikerből és az örömből is. „Tigrist nem lehetett macskák közé bocsájtani mert mind megette volna” – mondta róla Telepy Károly, aki a Majális című festmény 1873-as bemutatása kapcsán arra utalt, hogy a ma már kultikus jelentőségű mű első kiállítása némi bonyodalommal is járt. Szinyei remekművei a századfordulós magyar festészet legismertebb alkotásai közé tartoznak, ám szabadtéri, harsogó napfénnyel és üdeséggel átitatott jelenetei a korában szokatlannak számítottak, így évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy megértse és értékelje is a honi kritika formabontó nagyságát és modernségét. Szép Ernőt idézve: „Szinyei Merse Pál műve halhatatlan, úgy a Szinyei Merse Pál élete is szinte egy az örökkévalósággal.” Milyen viszontagságok során lett Szinyei Merse Pál a magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja és hogyan kapta meg még életében az őt megillető tiszteletet és megbecsülést? Az előadásból kiderül.

A tárlatvezetések során megismerhetnek keserédes szerelmi történeteket, valamint századfordulós zsánerképeket, amelyeken hol az öröm, hol pedig a bánat kerül középpontba. Milyen eszközei vannak egy művésznek arra, hogy egy műnek végül szomorkás hangulata legyen? És milyen volt Gulácsy Lajos álmokból szőtt, hol vidám, hol nehézségekkel átitatott birodalma?

Az egész estés élőzene ezúttal egy igazi különlegesség lesz, ugyanis Juhász Gábor és Gyémánt Bálint, mester és volt tanítvány adnak közös gitárkoncertet a Magyar Nemzeti Galériában. Közös múltjukat nem pusztán ez a szál köti össze, hiszen azóta előadóművészként és tanárként is egymás kollégái. Előadásukat szabad improvizációkkal és jazz örökzöldekkel színesítik, minden bizonnyal a hallgatók legnagyobb örömére.

Jó bornak nem kell cégér, de kétségtelen, hogy Magyarország rendkívül gazdag mind képzőművészeti, mind borászati szempontból. A kultúrára, a gasztronómiai fogásokra és a finom borokra szomjas közönség biztosan megtalálja a számítását a Magyar Nemzeti Galériában, így idén sem érdemes kihagyni a júliusi Borszerda programsorozatot. Az összművészeti jelleg, a finom italok és falatok, illetve a kellemes hangulat egyaránt garantálják a felejthetetlen nyáresti élményt!

‍