A költészet napján rajtolt el a KorKép Feszt a Budavári Palotanegyedben
A szervezők a rendezvénysorozat segítségével szeretnék reflektorfénybe helyezni a kezdő filmeseket és úgy egyébként a filmes szakmát. A beszélgetős, filmnézős, szakmázós, ismerkedős esemény nyitóállomásán többek között bemutatkoztak a hiánypótló kezdeményezést megvalósító szervezők is. De a magyar költészet napja alkalmából egy különleges dalszöveg verselő blokkal is készültek a szervezők, ahol Gazdik Kati, Lakatos Leonetta és Varga Rókus előadásában hallgathatta az értő közönség a magyar könnyűzenei gyöngyszemeket picit másképp.
A rendezvényen “Ördögi AI?” címmel kerekasztal beszélgetést folytattunk Bertha Lívia filmrendezővel, Gazdik Kati szinkronrendezővel, Mezei Kitty színművésszel és Varga Rókus színművésszel, zenésszel.
Bertha Lívia alkotása a “Neumann János - A legpompásabb emberi elme” adta az apropóját annak a beszélgetésnek, ami a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket és veszélyeket próbálta körbejárni. Egyrészről Neumann volt az első ember, aki A számítógép és az emberi agy című könyvében összehasonlította a számitógép és az emberi agy működését, másrészről az általa megalkotott klasszikus játékelmélet a számitástechnika, illetve az informatika egyik fundamentuma lett.
Neumann, az 1928-ban megjelent tanulmánya után a híres osztrák származású matematikus-közgazdásszal, Oskar Morgensternnel (1902-1977) közösen, 1944-ben az amerikai Princeton Egyetemen publikált könyvében, amely magyar fordításban a Játékelmélet és gazdasági viselkedés címet kapta, gyakorlatilag egy olyan interdiszciplináris tudományt alkotott meg, amely korát meghaladó módon túlmutatott minden addigi emberi gondolaton.
Így nem csoda, hogy időtálló tudományos megállapításait, eredményeit a mesterséges intelligencia-kutatás is felhasználja napjainkban.
Azt már tényleg csak érdekes adalékként írjuk, hogy Harsányi János (1920-2000) magyar származású közgazdász - aki egész életét annak szentelte, hogy a játékelmélet valóéletben történő alkalmazhatóságát bebizonyítsa, s a racionális társadalmi-gazdasági szituációkban kiszámítható stratégiai következtetéseket modellezze - 1994-ben Nobel-díjat kapott játékelméleti kutatásaiért, s az orosz-amerikai leszerelési tárgyalásokon alkalmazott játékelméleti stratégia kidolgozásáért.
A beszélgetésen arról is szó esett, hogy az ember milyen léptékben képes alkalmazkodni a technológia fejlődéséhez és vajon hogyan tudunk etikusan bánni a mesterséges intelligenciával, valamint, hogy az új „intelligenciának” milyen hatása lehet a különböző szakmákra, gondoljunk csak a grafikusokra, a fordítókra vagy éppen a szinkronszínészekre.
Az est zárásaképpen pedig vetítésre kerültek Bánki Zsófia rendező “Nem az én hibám” és “Keret nélkül” című rövidfilmjei is.
A szervezők a rendezvénysorozat segítségével szeretnék reflektorfénybe helyezni a kezdő filmeseket és úgy egyébként a filmes szakmát. A beszélgetős, filmnézős, szakmázós, ismerkedős esemény nyitóállomásán többek között bemutatkoztak a hiánypótló kezdeményezést megvalósító szervezők is. De a magyar költészet napja alkalmából egy különleges dalszöveg verselő blokkal is készültek a szervezők, ahol Gazdik Kati, Lakatos Leonetta és Varga Rókus előadásában hallgathatta az értő közönség a magyar könnyűzenei gyöngyszemeket picit másképp.
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítása feltehetően az egész 2025. év legnagyszerűbb magyar képzőművészeti kiállítása lesz. A századforduló Magyarországa hazánk egyik legsikeresebb korszaka volt, a Monarchia „második fővárosaként”, a Bécshez rohamléptekkel felfejlődő, s az egyhangú osztrák városnál jóval izgalmasabb, sokszínűbb Budapest - egy kis túlzással élve - hasonlóan eleven, nyüzsgő, s élettel telt világvárossá lett, mint Berlin, Párizs vagy éppen New York. Nos, e büszke korszak kicsúcsosodása volt a képzőművészetekben a magyar népi kultúrát még gyökereiben őrző, de már az európai kulturális vérkeringésbe bekapcsolódó és onnan merítő magyar szecesszió. A plakátokon, tárgyakon bemutatott kiállítás bennünket lenyűgözött.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkóstoló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
