Dr. Papp Adrienn és Dr. Sudár Balázs kötetének bemutatójára 2025. április 24-én, csütörtökökön 16 órától kerül sor a BTM Vármúzeumban. A történelmileg is fontos és autentikus helyszínen a könyv szerzőivel B. Szabó János, történész beszélget majd. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A napokban érkezett a hír - mi is tudósítottunk róla - miszerint a legnevesebb egykori uralkodói központok tagjai közé választották a Budavári Palotanegyedet. Kétségkívül komoly nemzetközi elismerés, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed helyet kapott a legszebb európai kastélyokat és palotákat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetben. Az európai "elitklubnak" épp úgy tagja az egykori ausztriai császári rezidenciaként működő Schönbrunni kastély, mint a versailles-i kastélyok vagy a londoni Historic Royal Palaces (HRP). A rangos elismerés kapcsán Sikota Krisztinával, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Kosáry Domokosra, Széchenyi-nagydíjas magyar történészre, egyetemi tanárra, az MTA és a Magyar Történelmi Társulat egykori elnökére emlékezünk. Életútját - ahogyan a legkiemelkedőbb kelet-európai történetpolitikai gondolkodóinak életét – pajzsra emelt diadalmenetes hegycsúcsok és elszigetelt vákuumok, elnémított-mellőzéses völgykatlanok jellemzik.
Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Hauszmann Program oldalán bemutatták a Szent György tér megújításának látványterveit. Nagyon úgy tűnik, hogy a program keretében újjászülető Budavári Palotanegyed központi helyszíne méltó helyre kerül a történelem főutcáján.
Az eddigi budavári nyár abban különbözött minden eddigitől, hogy a helyi rendezvényszervezők olyan kulturális programokat hirdettek a Budavári Palota különböző színtereire, amelyek - a szokásos nyári turistadömping mellett - végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között a budavári kertmozi, ami egy igazi sikertörténet és most úgy tűnik, hogy folytatódni fog.
A több mint tíz éve tartó programsorozat soron következő rendezvénye az Európai mesterek fantázianevet kapta. A népszerű eseménysorozat történetében idei újdonság, hogy a felkért hazai neves borászatok mellé minden alkalommal csatlakozik egy natúr borászat is az adott tájegységből. Számunkra mindig az emeleti terasz jelenti a legnagyobb élményt, amit immáron nem csak a Borszerdák alkalmával, hanem a múzeumi hétköznapokon is megcsodálhatunk.
Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.
1470-ben a makfalvi Dósa-család sarjaként a székelyföldi Dálnokon látta meg a napvilágot Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki. Dózsa azonban végül a parasztsereg élén nem a balkáni törökök ellen, hanem saját urai ellen vezette hadait. Ma 510 éve halt kínhalált a lázadó seregek élére állt egykori végvári vitéz.
A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.
Történészek jól tudják, hogy a Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versből ismert kurtakocsma nem csupán egy szellemes költői alliteráció, hanem a magyar vendéglátástörténet egykori időszakos italmérését jelenti. Kurtakocsmán elődeink a csak rövidített - tehát nem egész évre szóló - italmérési engedéllyel rendelkező, hanem megkurtított, időszakosan működtethető kocsmákat értették.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is közösen emlékezik meg az I., II. és XII. kerületi önkormányzat Budapest ostromának végjátékáról. A péntektől vasárnapig tartó eseménysorozatra minden érdeklődőt várnak az I. kerületi Kapisztrán téren.
Idén február 13-án lesz pontosan négy éve, hogy a Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító távozott az élők sorából. Ezért erre az évfordulóra, tehát jövő hét hétfőre közös Tandori Dezső-emléknapot szerveztek a Budavári Önkormányzat kulturális társintézményei. Az eseményt Saly Noémi, irodalom- és helytörténész emlékezése indítja, majd este fél hat körül a Virág Benedek Házból Tandori kedvenc helyszíneit érintő sétára indulnak néhány meglepetésvendég segítségével, végül a Jókai Anna Szalonban beszélgetéssel, felolvasóesttel zárják a megemlékezést.
Elmentünk egy a budaivarsetak.hu által meghirdetett tematikus sétára, ahol végre nem a romantikus Romy Schneider által – egyébként zseniálisan – alakított Sissi szerepet kaptuk vissza, hanem bekukkantva a pompás és parádés díszletek mögé, megpillanthattuk a valódi Erzsébet királynét. Azt az Erzsébet királynét, aki 1837 és 1898 között valóban élt és létezett, s aki élete egy jelentős részét itt töltötte a magyar emberek között, a Budai Várban.
Ami az egyiknek kacat, az a másikak érték lehet – egy mondatban így foglalható össze talán legjobban, hogy mi a bolhapiac lényege. Ezt élhetik át azok, akik február 4-én szombaton, 9 és 13 óra között ellátogatnak a Virág Benedek Házba.
Ahogyan az elmúlt években, úgy idén is az I., II. és XII. kerületi önkormányzatok együttműködésében megvalósuló eseménysorozattal emlékeznek meg a budai várnegyed történetének talán legtragikusabb napjairól, Budapest ostromának végjátékáról. A Budavári Önkormányzat minden érdeklődőt vár február 10-12. között az I. kerületi Kapisztrán téren.
A Várnegyed, valamint a Budavári Palotanegyed a magyar kulturális élet egyik fellegvára. A Budai Vár gyakorlatilag Budapest kulturális negyedeként működik, mindamellett országos jelentőségű. Számos országos múzeum, galéria és kulturális színtér része a Várkerületnek, mindezek mellett azonban az I. kerület rengeteg saját kulturális programmal büszkélkedhet, melyeken jellemzően több helyszínen vehetünk részt.
Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
Ha külön-külön kimondjuk ennek a két embernek a nevét, akkor is könyvtárnyi irodalom, kotta, monográfia, regény jelenik meg előttünk. Két hatalmas életmű, pedig az egyiket - ahogyan azt a kis erdélyi falut – elsodorta a történelem. Pedig egy ideig összefonódott életük, ugyanis a tanulmányaik után, mint régi jó barátok egy lakásban laktak. Természetesen itt, a Vár alatti várköpenyen.
Letűnt történelmi korok emlékeit a látogatók számára is jól látható módon rejti magában a régi budai városháza. A Várban, a Szentháromság, a Tárnok és az Úri utca által határolt épület bő másfél századon át volt Buda városának, majd 70 éven át az I. kerület közigazgatási központja, napjainkban a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pallas Athéne Domus Meriti Alapítvány tulajdonában áll.
Tényleg volt egy gőzfürdője a Várnak a török hódoltság idején? Ha igen, hol állt ez a létesítmény, és hogyan került fel oda a víz. Egy kis történeti áttekintés mellett jártunk utána ezeknek a kérdéseknek, amelyekre a választ keresve ismét bebizonyosodott, hogy a Várnegyed mindig tartogat izgalmas, megelevenedő történeteket.
.jpg)
Ahány útvonalon feljuthatunk a Budai Várba a Szabó Ilonka utcából, legalább annyi szálon kereshetjük az igazságot a névadó életét és halálát körülvevő legendák és rejtélyek kapcsán. A Várba a Szabó Ilonkából a Fiáth János, a Kagyló utcán, vagy éppen a Linzi-, a Jácint-, a Franklin-, valamint az Ilona-lépcsőn is felmehetünk.
Egy 770 évvel ezelőtt kezdődő, mai napig tartó izgalmas történetet ismerhet meg az, aki jelentkezik a Shalom, Buda! elnevezésű tematikus sétára. Tényeket, adatokat persze könyvből is meg lehet ismerni, ugyanakkor ez a séta is bebizonyította, hogy egészen máshogy éli meg az ember az előtte feltáruló történelmet, ha a helyszínen járva idézik fel előtte egy közösség életét, a közösség tagjainak személyes sorsát.
Budavár és a németországi Regensburg között létrejött testvérvárosi kapcsolatnak nem az adja az elsődleges kapcsolódási pontot, hogy a saját nyelvén mindkettőben szerepel a Vár szó. A magyarázat sokkal inkább abban keresendő, hogy a magyar-bajor kapcsolatok ezer évnél is régebbre nyúlnak vissza.
Budavárnak és Zentának több kapcsolódási pontja is van. Ezek közül az egyik hatszáz évnél is korábbra nyúlik vissza, és egy okirat tanúskodik róla, a Budavár-Zenta-Savoyai Jenő kapcsolat további izgalmas vetülete pedig egy szobor keletkezésének történetéből rajzolódik ki.
75 évvel ezelőtt, 1948. március 21-én, virágvasárnap szentelték újjá a Bécsi kapu téri evangélikus templomot. A dátumból kitalálható, hogy mindezt az tette szükségessé, hogy a II. világháborúban, Budapest ostroma idején olyan súlyosan megrongálódott a templom, ami egy időre lehetetlenné tette, hogy ott alkalmakat tartsanak.
Ha utunk a Rómától 160 kilométerre fekvő Capestranóba vezetne, és a település magyar vonatkozásáról nem tudnánk, a hangzása alapján akkor is jó eséllyel így asszociálnánk: Capestrano – Kapisztrán. Ha pedig Kapisztrán, akkor Kapisztrán tér, ha Kapisztrán tér, akkor Budavár, ahol Kapisztrán János szobra is áll, talapzatán ezzel a felirattal: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.”
Homonnai Katalin, színésznő egy rendhagyó színházi sétára invitál bennünket a BTM Vármúzeum tereibe. A Budavári Virágok - Cserna Szabó András azonos című novellája nyomán - középkortól induló családtörténetében szerepelnek zsidó, keresztény és muszlim felmenők, de előkerül James Joyce is, sőt az egyik sarkon Drakula gróf várja majd a közönséget. Az előadás helyszíne is különleges, amely a Várnegyedben, a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található Középkori Zsidó Imaház lesz.
Ezúttal a Balatonfüred-Csopaki Történelmi Borvidék borászai közül a nemzetközi díjaival kiemelkedő Söptei Zsolt mutatja be borsorát a borbarát közönségnek. A március 28-ra, tehát péntek estére szervezett borkóstoló után egy kis bulival folytatódik a program, amelyen Blatti, a budapesti klubélet meghatározó alakjának zenéje színesíti tovább a tavaszi éjszakát. Ráadásul az after party első részében igazi kuriózumnak ígérkezik, hogy a Onczay Zoltán, csellóművész is játszik pár dalt elektronikus alapokra. Szóval, mi biztosan ott leszünk. És Te? Olvasd el kedvcsináló cikkünk!
Még nincs készen, de ma este ottjártunkkor már részben állt a műjégpálya a Savoyai Teraszon. Az biztos, hogy korcsolyapálya még sosem volt itt, a Budavári Palota városra nyíló, lenyűgöző panorámájú teraszán. Legalább egyszer minden korcsolyázni szerető embernek érdemes lesz ezt a felejthetetlen élményt kipróbálni! Ha már ott voltunk, lőttünk néhány képet a telefonunkkal a készülő koripályáról. Számunkra még így amatőr fotókkal és félkészen is lélegzetelállító a látvány!
A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!
Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.
Már korábban beszámoltunk arról, hogy az idei nyár némiképp eltért az eddigiektől abban, hogy olyan kulturális programokat hirdettek meg a Budavári Palotanegyedben, amelyek végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között az Oroszlános Udvarba szervezett Budavári Kertmozi, ami egy valódi sikertörténet lett és ami holnaptól már biztosan folytatódni fog.
Június 17-én indult útjára a foci Eb alatt nagy sikert arató Oroszlános terasz, ahol hatalmas ledfal előtt élvezhette Budapest a futballmámort. A futballmámor is tart még, de a sport nyújtotta szórakozás mellett szó szerint is bejön a képbe a mozizás élménye.
Nagy Csukás-rajongó vagyok, az egyik kedvencem az a képeskönyv, amikor Oriza Triznyákot keresve egész Budapestet végig nyomozza és egy külön fejezetben kapunk macskás perspektívát a Budai Várról, Mirr-Murr onnan számolja meg a hidakat, és próbálja ki a siklót, amit először mozgó szekrénynek lát. Nekem az valamiért gyerekként nagyon megmaradt. Elképzeltem, hogy én leszek a cica a Várban, és most lassan 30 évvel később tényleg én vagyok a „cica” a Várban – mesélte portálunknak György Flóra, azaz dj Mirmur, aki a Savoyai Terasz berobbanó rendezvénysorozatának már az első alkalommal meghatározó alakja lett. A borszakértőként is tevékenykedő lemezlovas szerint valami elkezdődött itt, ami nagyon hiányzott már a budapesti életből, és ezzel végre a magyar fiatalok is visszatérhetnek a Budai Várba.
