„Célunk, hogy egy olyan városrészt alakítsunk ki, amely méltó régi hírnevéhez...” – interjú Sikota Krisztinával, a Várkapitányság turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettesével

„Célunk, hogy egy olyan városrészt alakítsunk ki, amely méltó régi hírnevéhez...” – interjú Sikota Krisztinával, a Várkapitányság turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettesével

A napokban érkezett a hír - mi is tudósítottunk róla - miszerint a legnevesebb egykori uralkodói központok tagjai közé választották a Budavári Palotanegyedet. Kétségkívül komoly nemzetközi elismerés, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed helyet kapott a legszebb európai kastélyokat és palotákat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetben. Az európai "elitklubnak" épp úgy tagja az egykori ausztriai császári rezidenciaként működő Schönbrunni kastély, mint a versailles-i kastélyok vagy a londoni Historic Royal Palaces (HRP). A rangos elismerés kapcsán Sikota Krisztinával, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.‍

N.V.: Az elmúlt években a Budavári Palotanegyedben folyó rekonstrukciós munkálatok különböző mérföldköveit számos nemzetközi elismeréssel és nívós szakmai díjjal jutalmazták, ezt a mostanit Ön hogyan értékeli? Miben más ez, mint a többi? Mit jelent az Európai Királyi Rezidenciák szövetségének teljes jogú tagjának lenni?

S.K.: A budai Vár több mint 800 éves viharos története során a magyar nemzeti identitás szerves részévé vált. A Királyi Palotát és környezetét magába foglaló Budavári Palotanegyed a 19-20. század fordulóján, Hauszmann Alajos építész munkájának eredményeképpen európai rangú uralkodói rezidenciaként élte fénykorát. A városrész csodálatos épületekkel és műemlékekkel párját ritkította a korabeli Európában.

A Várkapitányság a Nemzeti Hauszmann Program megvalósítása során azon dolgozik, hogy a Budavári Palotanegyed megannyi mostoha évtized után újra századfordulós fényében tündökölhessen. Célunk, hogy egy olyan városrészt alakítsunk ki, amely méltó régi hírnevéhez és világörökségi rangjához. Meggyőződésünk, hogy a Budavári Palotanegyed Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része.  

A schönbrunn-i és a versailles-i palotákat is tagjai között tudó Európai Királyi Rezidenciák Szövetségét 1995-ben alapították, tagjait átlagosan 43 millió látogató keresi fel évente. Hatalmas megtiszteltetés és egyben szimbolikus lépés számunkra, hogy a Budavári Palotanegyed, mint a magyar királyok egykori székhelye a legnagyobb uralkodói központokat tömörítő rangos európai szövetség tagjává vált.

N.V.: A Budavári Palota a spanyol Alhambrával, illetve a lengyel királyi palotával, a Wawellel együtt nyert felvételt a rangos, királyi rezidenciákat tömörítő szövetségbe. A szervezetnek jelenleg 15 európai ország a tagja van, összesen 32 turisztikai helyszínként megjelölt palotával, illetve kastéllyal. Milyen konkrét előnyökkel jár, illetve járhat a tagság? Ön szerint, profitálhat-e ebből a tagságból a hazai turizmus? Kissé profánabbul kérdezve készpénzre váltható-e egy ilyen - kétségtelenül hízelgő - nemzetközi elismerés.

S.K.: Idén tavasszal már meghívást kaptunk a Nápolyi Királyi Palotában tartott éves találkozóra, ahonnan munkatársunk értékes tapasztalatokkal gazdagodva tért haza. A most elnyert tagság nem csupán megtiszteltetést és presztízst jelent a Budavári Palotanegyed számára, hanem szakmai lehetőséget is kínál.  

A szövetség hatalmas tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi kulturális turizmus, a látogatómenedzsment, a kommunikáció és brandépítés, valamint a múzeumpedagógia területén.  A tagsággal mi is hozzáférést kapunk ezen tudásbázishoz, saját bevált gyakorlatainkat megosztva pedig az Európai Királyi Rezidenciák Szövetségének örökségvédelemben végzett munkáját tudjuk segíteni a jövőben.

A Budavári Palota a Krisztinaváros felől, madártávlatból (Forrás: NHP Facebook-oldala)
N.V.: A Nemzet Hauszmann Program deklarált célja, hogy a Budavári Palotanegyed ismét visszanyerje századfordulós arculatát. Ennek a célkitűzésnek a keretében rekonstruálták a Szent István-termet, a Lovarda és a Főőrség épületét, illetve újjáépítették a Várkert Bazárt is. Az eddigi tapasztalatok alapján Ön hogy látja, ezek a fejlesztések segítették a hazai turizmus előlendítését?

S.K.: Évek óta dolgozunk azon, hogy a Budavári Palotanegyed újra élénk és vonzó helyszín legyen. Eredményeinket egyre több pozitív visszajelzés igazolja, mind hazai, mind nemzetközi szinten.

A tekintélyes amerikai lap, a TIME 2023-ban is összeállította a világ legnagyszerűbb helyszíneinek listáját. A ranglista történetében először szerepel rajta magyar helyszín. Az 50 helyszínből álló listára Budapest és a Nemzeti Hauszmann Program több eleme is felkerült.

A The Thinking Traveller utazási iroda több millió bejegyzés elemzése alapján listát állított össze Európa legnépszerűbb kastélyairól, amelyen a budai Vár a nyolcadik helyet szerezte meg, leelőzve a versailles-i kastélyt is.

A Budavári Palota bekerült Európa legszebb kastélyai közé a WeLoveHolidays online utazási cég rangsorában, melynek kialakításánál figyelembe vették a TripAdvisor 5 csillagos értékeléseit és az Instagram-posztok számát a helyszínről.

2023-ban a Nemzeti Örökség Intézete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által alapított az Év Családbarát Emlékhelye Díjjal ismerték el a Budai Várnegyed nemzeti emlékhely családokért tett erőfeszítéseit.

Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese (Forrás: Várkapitányság)
N.V.: Nem tudom, hogy mennyire volt tudatos törekvés, de meglehetősen szembeötlő, hogy az eddigi nyári szezonban számos olyan programmal találkozhattunk a Budavári Palotanegyedben - legyen szó a Várkert Bazárról, az Oroszlános udvarról vagy éppen a Savoyai teraszról -, amelyek a magyar fiatalokat is felvonzották a Várba. Van-e esetleg erre vonatkozóan valamiféle mérésük, pontosan kiket, milyen célcsoportot vonzottak be a kulturális programok, mennyivel nőtt a magyar vendégek száma?

S.K.: A Budavári Palotanegyedben nemcsak épületek és közterületek, műemlékek születnek újjá, hanem a kulturális programok és turisztikai attrakciók is újra élettel töltik meg a helyszínt.

2022 és 2024 között közel 4000 kulturális rendezvényünkön több mint 400.000 látogató fordult meg.

A 2014-ben megújult Várkert Bazár ma már fontos fővárosi kulturális helyszín, amely idén érkezett el a 10. kulturális évadához. Az évfordulóhoz kapcsolódva rendeztük meg nagy sikerrel, közel teltházzal a VárkertFesztet, amelyen a nagykoncertektől kezdve, a színházi és filmes programokon, kézműveskedésen és hangszerbemutatón át, a szabadtéri hintán keresztül, az ingyenes fotózásig és a különleges gasztro-meglepetésekig rengeteg programmal vártuk a látogatókat.

A Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján évente több alkalommal szabadtéri tárlatokkal várjuk a látogatókat. Júliusban véget ért a Minden idők focija című, a labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó tárlat, most a Nyár a parton – folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című nyári szabadtéri kiállításunk várja a látogatókat, amely Magyarország legismertebb vizeit, valamint a magyar művészek által a múltban felkeresett népszerű tengerparti helyszíneket mutatja be.

2023 augusztusában nyílt meg a Várkert Bazár Déli palotájában az YBL6 Művészeti Tér, tisztelgésként az építész Ybl Miklós előtt és folytatójaként az ide kötődő képzőművészeti hagyományoknak. A 21. századi igényeket kielégítő helyszín az időszaki tárlatok mellett gyerekeknek és felnőtteknek szóló programokkal, ajándékbolttal, információs ponttal is várja a látogatókat.

2019-től minden évben – a huszárjárőrözés nemes hagyományát ápolva – lovas huszárokkal találkozhatnak tavasztól őszig. A magyar kulturális örökség népszerűsítésére a turisztikai főszezonban cigányzenét hallhatnak a látogatók a Budavári Palotanegyed kiemelt pontjain, a Főőrségnél és a Savoyai teraszon. A cigánymuzsika kulturális örökségünk része, olyan hagyomány és különlegesség, amely színesíti a magyarországi turizmus palettáját.

A megújult Karmelita épületegyüttes egykori templomterében 2021-ben indítottuk útjára koncertsorozatunkat. Az érdeklődők a magyar kultúra jeles napjain tematikus koncerteket hallgathatnak meg a legkiválóbb hazai zenészek előadásában, a régizenétől a XX. század legnagyobb zeneszerzőinek művein át a népzenéig változatos előadások közül válogathat a zeneszerető közönség.

Koncert a Karmelitában (Forrás: NHP Facebook-oldal)
A Budavári Palotanegyed egyre látványosabb megújulásának melyek lesznek a legközelebbi mérföldkövei? Mikor láthatja a nagyközönség teljes pompájában a jelenleg építés alatt álló, újjászületett épületeket?

S.K.: A Dísz téren a végéhez közeledik a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítése. Az épület külsején már az utolsó simításokat végzik a mesterek, belül pedig többek között megkezdték a díszterem stukkóinak felhelyezését is.

A József főhercegi palota újjászületése is a terveknek megfelelően zajlik. Az acél- és faszerkezetek elkészítését követően év elején indult a József főhercegi palota egyik leglátványosabb munkája, a tetőzet héjalása. Az egykori manzárdos, több tucat elemből álló tetőszerkezet újraalkotása ütemterv szerint halad, jelenleg a szemet gyönyörködtető bádogos és díszműbádogos munka zajlik. Elkészülte után a palota az Alkotmánybíróság méltó otthona lesz.

Tervek szerint haladunk az egykori Honvéd Főparancsnokság újjáépítésével is. A munkálatok látványosabb elemeként a szakemberek már a helyére emelték a kupolaszerkezetet, befejezték a kupola ács és díszműbádogos munkáit és még idén nyáron elkészül a kupola üvegborítása is.

A megújított Halászó gyerekek-díszkút a Savoyai teraszon (Forrás: NHP Facebook-oldala)

A nehézállványzat felépítését követően már elkezdtük a faragott süttői mészkőből készült homlokzati díszek felhelyezését. Az újjászülető Honvéd Főparancsnokság kupolájában kilátó nyílik, az épület pedig nyitva áll majd a Budavári Palotanegyedbe látogatók előtt, benne lel otthonra a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

A József főhercegi palota látványterve (Forrás: NHP Facebook-oldala)

Méltó módon újítjuk meg a Szent György teret is a következő években: zöldebb, rendezettebb és díszesebb lesz a nemzet történelmi főtere. Központi eleme a Szabadság oszlopa lesz, amely Marco Casagrande olasz építész és szobrász korábbi tervei alapján készül. Új fasorok és ligetes facsoportok is színesítik majd a teret, több mint 160 fát fogunk ültetni, ezzel több mint tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint most.

A Nemzeti Hauszmann Program egyik fő célkitűzése, hogy a Budavári Palota épületegyüttese ismét azt az arcát mutassa, amelyet fénykorában, a 19-20. század fordulóján mutatott. A palotát az eredeti századfordulós terveket követve, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően építjük újjá.

A teljes rekonstrukció sok éven át tartó folyamat. A 2021. augusztus 20-án átadott, mára több mint negyedmillió látogatóval büszkélkedő Szent István-terem után 2023-ban a Szent György tér felől az északi szárnnyal folytattuk. Mára látványos szakaszához érkezett a Budavári Palota északi szárnyának megújítása. A tetőszerkezet azbeszt tartalmú palaburkolatának, valamint a manzárdkupolák eltávolítását követően megkezdtük a külső falak bontását, amelynek hauszmanni, keleti homlokzatát speciális acélszerkezettel támasztjuk meg. A helyreállított történeti és szakrális terek mellett palotatörténeti kiállítás, művészeti galériák, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, gyerekvilág, családközpont és oktatási helyiségek várják majd a látogatókat a megújult épületben.

Jóval zöldebb lesz a Budavári Palotanegyed
Jóval zöldebb lesz a Budavári Palotanegyed

Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.

Hamarosan már a történelmi Ybl-lépcsőn sétálhatunk le a Krisztinavárosba
Hamarosan már a történelmi Ybl-lépcsőn sétálhatunk le a Krisztinavárosba

A támfal melletti, Ybl Miklósról (1814-1891) elnevezett történelmi lépcső a második világháború végén, az ostrom alatt megsérült ugyan, azonban a grádust ért találatok nem voltak igazán jelentősek, mindezek ellenére a szocializmusban mégis elbontották azt.

Hétfőnként is várják a látogatókat a múzeumok a Budavári Palotanegyedben!
Hétfőnként is várják a látogatókat a múzeumok a Budavári Palotanegyedben!

Miközben a hétfői napokon az egész országban szinte minden múzeum zárva tart, addig a Budavári Palotanegyedben július óta új nyitvatartási rend szerint működnek a múzeumok.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.