80 éve történt a Maros utcai nyilas vérengzés

Ötemeletes kórházat épít a budai zsidó hitközség. A Budai Chevra Kadisa nagyszabású kórház és ménház létesítését határozta el. E célra a Maros utcában ingatlanokat vásárolt, amelyek egyikén álló nagy méretezésű magánpalotát már át is építi kórház céljaira, míg a szomszédos másik ingatlanon még ez évben szándékozik egy ötemeletes palota építését megkezdeni, melyet jelentékeny részben a kórház bővítésére és menház céljaira szándékozik felhasználni.

- számolt be A Munkaadó című építészeti lap 192. május 22-i lapszámában.

S még zene év június 28-án meg is jelentették a Magyar Hírlapban az alábbi álláshirdetést:

A Budai Chevra Kadisa Izraelita Szent Egyesület a II. kerület Maros utca 16. szám alatt épülő kórházának orvosi vezetésére rendszeresített igazgató-főorvosi, továbbá egy-egy sebészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályfőorvosi, végül egy Röntgenlaboratóriumi főorvosi állásra ezennel pályázatot hirdet.

Az akkoriban még további I. kerületi - feltehetően szomszédos telkek - ingatlanok megvételével kapcsolatban olvashatjuk azt is, hogy:

Abaffy Gyula Krisztinavárosban, Maros-utcában 6957—7 hrsz. 421 öles ingatlanát 84.200 pengőért megvette Budai Chevra Kadisa Izraelita Szentegylet.

1931. április 18-án pedig a kórház ünnepélyes megnyitásáról olvashatjuk az alábbi híradást

A Budai Izraelita Szentegylet (Chevra Kadisa) gyógyintézetének megnyitása. A Budai Chevra Kadisa ezúton tudatja az érdeklődő közönséggel, a budai hitközség és Chevra Kadisa tagjaival, hogy az I. ker., Maros u. 16. szám alatt létesített új intézményét, a budai zsidó kórházat, április 21-én (Ijar 4.), kedden délelőtt 11 órakor adja át ünnepélyesen rendeltetésének. A megnyitó ünnepélyre az érdeklődőket a vezetőség tisztelettel meghívja és az új kórházat szíves jóindulatukba ajánlja.

„Milyen szépen indult…” – mondhatnánk magunkban, pedig milyen gyalázatos és megbocsáthatatlan bűntettel, vérengzéssel ért véget.

Kun András páter, aki egy nyírbátori születésű antiszemita szerzetes volt, a német megszállás után lépett be a Nyilaskeresztes Pártba. A Kun páternek nevezett véresszájú és vérszomjas rablógyilkos, az őt követő csőcselékkel, egy tucatnyi nyilas bűnözővel számos háborús bűncselekményt, emberiesség ellenes büntettet követett el a háború utolsó időszakában.

‍

1945. január 12-én a Maros utcai kórház alkalmazottja, látta, a fenti napon a főkapu előtt megállt egy teherautó, melyen nyilasok érkeztek, az épületbe behatoltak, megjegyezni kívánja, hogy mind részegek voltak, akik betegeket, a személyzetet, mindenkit összetereltek, elszedték értékeiket, többeket véresre vertek, mindenkit ki az udvarra terelve 84 személyt agyonlőttek, az épületbe történtek után Pokornyik, Szabó és Czigány vezetésével beköltöztek, továbbá mind az elkobzott holmit, pénzt a bőröndökbe berakták, a vissza maradt 17 felfegyverzett személy, akik az őrséget ellátták — minden nyilas — megállapítottam —, géppisztollyal volt felfegyverkezve —, és most mondom, a cselekményeket következőképp hajtották végre: mint mondtam, az összes betegeket, a személyzetet a hallba terelték, a súlyosabbakat, akik nem tudtak fölkelni az ágyban ott helyszínen pisztollyal kivégezték egy-két lövéssel, a többieket eközben az udvarra tuszkolták ki, a felsőruhájuk levétele után alsóruhában kellett állniok ütlegelések közepette, amíg aztán a géppisztollyal össze nem lettek lövöldözve, a nyilasok között Kun András páter kezében kézipisztollyal a többieket utasította, aki mozdult, újabb lövésekkel lett elpusztítva, megjegyezni kívánom a nyilasok kb. negyvenen lehettek, fegyverét kivétel nélkül mindegyik használta, hogy hány személyt lőhetett agyon Czigány és Szabó megállapítani nem tudom —, ott voltak mindaddig, amíg az oroszok be nem jöttek, azaz, illetve az előző napon a nyilasok eltávoztak... A fenti kórházból életben maradottakkal engemet is magukkal vittek, a Németvölgyi út 5. szám alatti villában, sokad magammal ott őriztek egy napig, majd az esti órákban felsőruhánkat, cipőinket elvették, utána kettesével a kezeinket összekötözték, az udvarra kikísértek, letérdepeltettek, én előbb buktam le, úgy maradtam meg, miránk hátulról sortüzet lőttek, a tíz közül egyedül én nem haltam meg, a kivégzésre a parancsot ott egy Pokornyik nevű nyilas adta, a halottak között ott még sokáig maradtam fekve, ez ügyben előadni mást nem tudok, az igazságnak megfelelően tettem a vallomásomat. Tamás Lászlóné, kézjegyemmel is itt tanúsítom

- mondta el 1947. december 21-én elmondott rendőrségi vallomásában Tamás Lászlóné Barró Jolán, egyetemi hallgató.

A tömeggyilkosságban a Budai Chevra Kadisa Izraelita Szent Egylet I. kerületi, Vérmező utcai székházának titkára, Deutsch Simon és felesége, valamint a kórház Igazgató-főorvosa, Dr. Jarno Leó és felesége is áldozatok lettek.  

A vérengző gyilkos Kun páter és társai bűntetteit még a nyilas hatóságok is megelégelték, így a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék nevében rablógyilkosságért halálra ítélték, Szálasi Ferenc az ítéletet rádióüzenetben 15 évi fegyházra változtatta. A Budapestet ostromló és végül elfoglaló szovjet csapatok a többi fogvatartottal egyetemben  - mint szintén a nyilasok által fogva tartott, ellenállónak hitt személyt - szabadon engedték. Kun ezután bujkált majd, augusztusban egy Békés megyei településen tartóztatták le, s szállították Budapestre. 1945. szeptember 19-én rögtönítélő népbíróság tárgyalta ügyét, s még aznap felakasztották.

‍

Az áldozatok emléke legyen áldott!

‍