Kiállítással emlékeznek a kommunista diktatúrák áldozataira a Várban

A Moszkva bábjaként tevékenykedő Magyar Kommunista Párt hatalma a megszállók akarata miatt 1945 után folyamatosan növekedett, noha a magyar választók jelentős többsége a választásokon a kisgazdákat támogatta. Míg a kommunisták csupán 17%-os eredményt értek el, addig az FKGP 57%-os abszolút többséget szerzett. Ennek ellenére a megszállók kötelezték a kisgazdákat, hogy be kell venniük a kommunistákat a kormányba. A hatalom birtokában meg is indították a demokrácia leépítésére irányuló szalámi politikájukat, amelynek kemény végpontja a politikai ellenfelek felőrlése, illetve megsemmisítése volt.

‍

Az 1946. március 23-án elfogadott 1946. évi VII. a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvény adott ürügyet, a Magyar Közösség ügyeként elhíresült koncepciós eljárásban. Számos kisgazda politikust megvádoltak az összeesküvésben való részvétellel. A kommunisták kérlelhetetlen ellenfeleként harcoló Kovács Béla volt a kisgazda párt főtitkára, akinek a „kilövése” a kormánypárt felszámolásával volt egyenlő. A kommunista hatalom propaganda-szócsöveként funkcionáló Szabad Nép 1947. legelején már Kovács büntetőjogi felelősségre vonását követelte. Azonban a parlament mentelmi bizottsága február 22-én megtagadta Kovács mentelmi jogának felfüggesztését. Ennek ellenére a kommunisták által szorongatott kisgazda miniszterelnök, Nagy Ferenc nyomására Kovács még ugyanezen bejelentette lemondását a főtitkári posztjáról. Ezután február 25-én a kommunisták vasökleként működő államvédelmi osztály kihallgathatta a leköszönt politikust, megtévesztésként ugyan hazaengedték, de 18 óra körül a szovjet hadsereg katonai elhárítása kémkedés szervezésében való aktív részvétel vádjával lakásán letartoztatta, s őrizetbe vette. Kovács Béla 1947 júniusától 1951 szeptemberéig börtönbe raboskodott, majd a Szovjetunióba, a Gulágra hurcolták.

‍

‍

A történészek világszerte százmillió körüli főre teszik a kommunizmus áldozatainak számát, ezen emberek egy jelentős része kényszermunkatáborban halt meg.

‍

Az emléknap apropóján rendhagyó kiállítás nyílt a Budai Várban, a Pasha Cafe-ban. A megnyitó díszvendégei a 98 éves Marton Ernesztinát, illetve a 105 éves Mohos Andort GULAG-GUPVI túlélők voltak.

‍

A kiállítást Szalay-Bobrovniczky Vince, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Továbbá köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán a Gulag Alapítvány elnöke, illetve Dr. Kovács Emőke történész, aki egyben a kiállítás kurátora is, Démuth Réka Lilla grafikus, festőművésszel együtt. A kiállítás március végéig tekinthető meg a Pasha Cafe-ban! Jöjjenek és nézzék meg a kiállított képeket, és a QR kódok segítségével hallgassák meg a fotókhoz kapcsolódó történeteket. Ahol nem csupán Andor bácsi és Ernesztina néni életútjába nyerhetnek betekintést, hanem Hartmann Klára, Kerényi Lajos és Tóth István GULAG-GUPVI túlélők történeteibe is. Várunk mindenkit szeretettel!

- írják az alábbi Facebook-posztban.

‍

‍

‍