75 éve szentelték újjá a Vár II. világháborúban lebombázott evangélikus templomát
75 évvel ezelőtt, 1948. március 21-én, virágvasárnap szentelték újjá a Bécsi kapu téri evangélikus templomot. A dátumból kitalálható, hogy mindezt az tette szükségessé, hogy a II. világháborúban, Budapest ostroma idején olyan súlyosan megrongálódott a templom, ami egy időre lehetetlenné tette, hogy ott alkalmakat tartsanak.
Éppen 50 éves volt a Budavári Evangélikus Egyházközség temploma, amikor az ostromban földig omlott a hozzá tartozó iskola és a parókia. Lelkészek, vallástanárok és az egyházfi a családjával a belövések áldozatai lettek – olvasható a gyülekezet honlapján található leírásból, amelyből az is kiderül, hogy a templomot eltaláló bomba éppen az oltártér előtt robbant. Ennek következtében semmivé lett az oltár, beszakadt az apszis (félkör alakú, félkupolával fedett tér – a szerk.) mennyezete, az oldalkarzatok leszakadtak a szószékkel együtt, a padok szétroncsolódtak.
Az oltárkép és az orgona megsemmisült. A torony falazata és tetőzete is semmivé lett, csak a toronykereszt fénylett a csúcson szinte sértetlenül.
A világháború befejeztével az épületet próbálták a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani, aminek első lépéseként szobák egybenyitásával kialakították a jelenlegi kápolna helyét, ami a templom Táncsics utca felőli részében található a mai napig. A teljes felújítás Friedrich Lóránt és ifj. Bretz Gyula tervei alapján zajlott.
A bombázásban súlyosan megsérült, korábban két-két lány és fiú osztállyal működő, négyosztályos iskola épületét azonban nem hozták helyre.
Mivel pedig az akkori hatalom az egyházi iskolákat államosította, a budavári evangélikusok esetében gyakorlatilag csak romok kerültek állami tulajdonba.
A törmeléket eltakarították, az egykori intézmény épületének nyomát ma abban fedezhetjük fel, hogy a Fortuna utca és a Bécsi kapu tér találkozásánál szokatlanul széles a járda, mintegy megmutatva az utókornak az egykori iskola helyét.
Az 1948. március 21-én megtartott újjászentelésen az az Ordass Lajos püspök hirdette az igét, akit, miután kiállt az egyházi iskolák államosítása ellen, 1948 szeptemberében koholt vádak alapján letartóztattak, és egy koncepciós per keretében két év fegyházra és további öt évi hivatalvesztésre ítélték.
Nyitókép: Fortepan / Military Museum of Southern New England
Ilyenkor szeptember elején, amikor a nyári zsibongó balatoni strandolások után az ember a Várhegy parkjaiban csöndesen sétálgat és a szellő fútta lombok között átszűrődő napsugár játékosan bújócskázó, el-elvakító fénye körül színes batikolt spanyolfalként jelennek meg a fák, mint sárgás-barnás-bordós lódenkabátba öltözött idős hölgyek és urak sziluettjei; ilyenkor megébred az ember lelkének legmélyén az örök elmúlást megidéző keserédes hangulat; s az ember szívébe beköszönt az ősz...
A magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, az első hazai építész-restaurátor 105 éve ezen a napon halt meg. Az Ő nevéhez fűződik többek között a János-hegyi Erzsébet-kilátó, a budavári Mátyás-templom, illetve Budapest egyik leghíresebb turisztikai nevezetessége, a neoromán Halászbástya.
Márai ezt a mesés, az elmúlást amolyan szemérmes líraisággal elénk hullajtó évszakot is olyan sajátságosan és egyedi ismertetőjegyekkel tudta megrajzolni, mint egy mindenkitől különböző tintával megrajzolt M.S. monogrammal diszitett exlibris vagy tintából mártott ujjlenyomat. S persze szeptember végére gondolva megidézi magában Petőfi csodálatos versét, amiről azt írja, hogy „külön lebeg a világirodalomban, mint egy eltévedt bolygó, melynek semmi köze a naprendszerhez, honnan elszakadt. De van ebben a szeptemberről szóló írásban minden, mint egy szüreti mulatságon vagy egy hangulatos borünnepen. A Mikó utca egykori sztoikus bölcse, szenvtelen lakója elrepít bennünket a japán-kínai bombáitól, mustillatú présházon át a hűvösvölgyi Veronika büféig, majd onnan vissza a fasor felé a régi és fellengzős operarészletekig.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
