Sisi, Magyarország szerelmese – tematikus séta a valódi Erzsébet királyné nyomában
Elmentünk egy a budaivarsetak.hu által meghirdetett tematikus sétára, ahol végre nem a romantikus Romy Schneider által – egyébként zseniálisan – alakított Sissi szerepet kaptuk vissza, hanem bekukkantva a pompás és parádés díszletek mögé, megpillanthattuk a valódi Erzsébet királynét. Azt az Erzsébet királynét, aki 1837 és 1898 között valóban élt és létezett, s aki élete egy jelentős részét itt töltötte a magyar emberek között, a Budai Várban.
Hogyan lett Erzsébet a magyarok kedvenc királynéja? Miként zajlottak budai tartózkodásai és mi őrzi ma is Sisi emlékét az egykori Királyi Palota környékén? Sétánkon minden kiderül!
– ígérik a honlapjukon szereplő beharangozójukban a sétáról a szervezők. Ennél azonban sokkal többet kaptunk ettől a kulturális kalandtól.
Mert bár Sisi nevét - főként így, a reá ragadt becenévvel - elég sokan, meglepő módon még a fiatalok körében is meglehetősen sokan ismerik, azt azonban kevesen tudják, hogy ki volt Ő valójában. Mi volt Wittelsbach Erzsébet magyar királyné történelmi szerepe? Volt-e ráhatása Ferenc József döntéseire és ezáltal múltunk, közös történelmünk alakulására vagy sem?
Pedig, ha már az életrajzát egy tematikus séta alkalmával valahogyan így kezdik, hogy
Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnőként a bajorországi Münchenben 1837. szentestéjén született.
Nos, akkor bizony tudhatjuk, hogy itt nem egy mesebeli, Hófehérkéhez hasonlatos tündérrel fogunk találkozni, hanem egy hús-vér királyné autentikus portréjával lesz dolgunk. És ez jó!
Szóval, anélkül, hogy spoilereznénk, ezt a sétát elsősorban azoknak ajánljuk, akik nem újabb mesékre vagy az eddigiek megerősítésre vágynak, hanem szeretnének a romantikus díszletek mögé bepillantani.
Azoknak, akiket valóban érdekel, hogy a 16 éves Elisabeth miért és hogyan kötött házasságot I. Ferenc Józseffel, az osztrák császárral 1854-ben. Azoknak, akik kíváncsiak arra, hogy hogyan hatott a fiatal lányra az udvarban uralkodó spanyol etikett. Azoknak ajánljuk, akik meg szeretnék ismerni a részletes étrendjét, kedvenc desszertjeit, tudni akarják, hogy hány kilogramm között mozgott a súlya a saját maga által vezetett mázsakönyv bejegyzései szerint, melyek voltak a kedvenc sportjai. Azoknak, akik még sosem jártak a Várkert Bazárban található Erzsébet-lépcsőn, illetve lépcsőházban és nem tudják, hogy milyen fontos személy született 1868. április 22-én a Budavári Palotában. Azoknak ajánljuk a sétát, akik meg akarják ismerni a később öngyilkosságot elkövetett Rudolf trónörökös valódi kapcsolatát édesanyjával és tudni szeretnék, hogy mi volt Maria von Vetsera szerepe a tragikus döntés meghozatalában. Azoknak, akik tudni szeretnék, hogy 1898. szeptember 10-én pontosan mi és hogyan történt Genfben. Ki volt az a Luigi Lucheni és mi volt a célja?
És sorolhatnánk még így tovább, de talán ízelítőnek elég lesz ennyi is. Ezen a sétán ugyanis a fenti kérdésekre megkapjuk a választ és ezáltal minden résztvevő picit gazdagabban térhet majd haza. A válaszokkal gazdagodva. Éppen úgy, ahogyan mi is.
Szóval, sétára fel!
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Kápolnapuszta egy éppen idén 80 éve kiirtott sváb falu volt. Lakosságának többségét a második világháború végén meggyilkolták a „felszabadító szovjet harcosok”. A túlélők nagy részét a háború után származásuk miatt kitelepítették a kommunisták. A falu és annak lakosságának tragédiáját bemutató dokumentumfilm után történészek beszélgetnek a sokáig nem csak kibeszélhetetlen, de megemlíteni is tilos történtekről. A Saxlehner András Egyesület által 2025. március 12-én 18 órára, a budavári Pasha Caféba szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
