Sisi, Magyarország szerelmese – tematikus séta a valódi Erzsébet királyné nyomában
Elmentünk egy a budaivarsetak.hu által meghirdetett tematikus sétára, ahol végre nem a romantikus Romy Schneider által – egyébként zseniálisan – alakított Sissi szerepet kaptuk vissza, hanem bekukkantva a pompás és parádés díszletek mögé, megpillanthattuk a valódi Erzsébet királynét. Azt az Erzsébet királynét, aki 1837 és 1898 között valóban élt és létezett, s aki élete egy jelentős részét itt töltötte a magyar emberek között, a Budai Várban.
Hogyan lett Erzsébet a magyarok kedvenc királynéja? Miként zajlottak budai tartózkodásai és mi őrzi ma is Sisi emlékét az egykori Királyi Palota környékén? Sétánkon minden kiderül!
– ígérik a honlapjukon szereplő beharangozójukban a sétáról a szervezők. Ennél azonban sokkal többet kaptunk ettől a kulturális kalandtól.
Mert bár Sisi nevét - főként így, a reá ragadt becenévvel - elég sokan, meglepő módon még a fiatalok körében is meglehetősen sokan ismerik, azt azonban kevesen tudják, hogy ki volt Ő valójában. Mi volt Wittelsbach Erzsébet magyar királyné történelmi szerepe? Volt-e ráhatása Ferenc József döntéseire és ezáltal múltunk, közös történelmünk alakulására vagy sem?
Pedig, ha már az életrajzát egy tematikus séta alkalmával valahogyan így kezdik, hogy
Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnőként a bajorországi Münchenben 1837. szentestéjén született.
Nos, akkor bizony tudhatjuk, hogy itt nem egy mesebeli, Hófehérkéhez hasonlatos tündérrel fogunk találkozni, hanem egy hús-vér királyné autentikus portréjával lesz dolgunk. És ez jó!
Szóval, anélkül, hogy spoilereznénk, ezt a sétát elsősorban azoknak ajánljuk, akik nem újabb mesékre vagy az eddigiek megerősítésre vágynak, hanem szeretnének a romantikus díszletek mögé bepillantani.
Azoknak, akiket valóban érdekel, hogy a 16 éves Elisabeth miért és hogyan kötött házasságot I. Ferenc Józseffel, az osztrák császárral 1854-ben. Azoknak, akik kíváncsiak arra, hogy hogyan hatott a fiatal lányra az udvarban uralkodó spanyol etikett. Azoknak ajánljuk, akik meg szeretnék ismerni a részletes étrendjét, kedvenc desszertjeit, tudni akarják, hogy hány kilogramm között mozgott a súlya a saját maga által vezetett mázsakönyv bejegyzései szerint, melyek voltak a kedvenc sportjai. Azoknak, akik még sosem jártak a Várkert Bazárban található Erzsébet-lépcsőn, illetve lépcsőházban és nem tudják, hogy milyen fontos személy született 1868. április 22-én a Budavári Palotában. Azoknak ajánljuk a sétát, akik meg akarják ismerni a később öngyilkosságot elkövetett Rudolf trónörökös valódi kapcsolatát édesanyjával és tudni szeretnék, hogy mi volt Maria von Vetsera szerepe a tragikus döntés meghozatalában. Azoknak, akik tudni szeretnék, hogy 1898. szeptember 10-én pontosan mi és hogyan történt Genfben. Ki volt az a Luigi Lucheni és mi volt a célja?
És sorolhatnánk még így tovább, de talán ízelítőnek elég lesz ennyi is. Ezen a sétán ugyanis a fenti kérdésekre megkapjuk a választ és ezáltal minden résztvevő picit gazdagabban térhet majd haza. A válaszokkal gazdagodva. Éppen úgy, ahogyan mi is.
Szóval, sétára fel!
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítása feltehetően az egész 2025. év legnagyszerűbb magyar képzőművészeti kiállítása lesz. A századforduló Magyarországa hazánk egyik legsikeresebb korszaka volt, a Monarchia „második fővárosaként”, a Bécshez rohamléptekkel felfejlődő, s az egyhangú osztrák városnál jóval izgalmasabb, sokszínűbb Budapest - egy kis túlzással élve - hasonlóan eleven, nyüzsgő, s élettel telt világvárossá lett, mint Berlin, Párizs vagy éppen New York. Nos, e büszke korszak kicsúcsosodása volt a képzőművészetekben a magyar népi kultúrát még gyökereiben őrző, de már az európai kulturális vérkeringésbe bekapcsolódó és onnan merítő magyar szecesszió. A plakátokon, tárgyakon bemutatott kiállítás bennünket lenyűgözött.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkostőló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Idén, a magyar költészet napján két jubileumot is ünneplünk majd, az egyik a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének, József Attila születésének 120 évfordulója lesz, a másik pedig a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulója, ugyanis mindkét géniuszunk, öt év eltéréssel ugyan, de április 11-én született. Április 8-án, 18 órától egy különleges irodalmi programra invitáljuk olvasóinkat, ahol fiatal művészek fogják kedvenc Márai-idézeteiket előadni 125 percen keresztül a Budavári Palotanegyedben található Pasha Caféban. A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Érdemes most biztosítanod a helyed!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
