.jpg)
Angyali arc és hang - pokoli sors: róla kapta nevét a Szabó Ilonka utca
Ahány útvonalon feljuthatunk a Budai Várba a Szabó Ilonka utcából, legalább annyi szálon kereshetjük az igazságot a névadó életét és halálát körülvevő legendák és rejtélyek kapcsán. A Várba a Szabó Ilonkából a Fiáth János, a Kagyló utcán, vagy éppen a Linzi-, a Jácint-, a Franklin-, valamint az Ilona-lépcsőn is felmehetünk.
Születési nevén Szabó Ilona 1911. augusztus 18-án, egyes források szerint december 27-én látta meg a napvilágot, Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán végzett, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom szólistája lett.
Az Operaházban első ízben 1934-ben, Rossini A sevillai borbély című operájában Rosina szerepét játszva lépett fel, partnere volt a világhírű magyar operaénekes, Svéd Sándor (1904–1979) és Rösler Endre (1904–1963), a neves tenor is. 1936-ig ösztöndíjas volt, majd egészen haláláig szerződtetett magánénekesként dolgozott, de készített különböző életrajzi rádióműsorokat, valamint színészi tehetségének köszönhetően számos filmszerepet is kapott.
A gyönyörű, művelt operaénekesnő élete utolsó három évében második férjével, Hives Henrikkel a Várköpenyen található Donáti utca 49. szám alatt, annak első emeleti erkélyes lakásában lakott. Hives Henrik egyébként Nagy Ferenc (1903-1979) miniszterelnök, a kommunisták által leszalámizott Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökének miniszteri tanácsosaként, illetve titkárságvezetőjeként dolgozott, majd vele együtt emigrált Svájcba is 1947 nyarán.
Életét, ahogyan halálát is máig legendák övezik. Egyes vélemények szerint a második világháború alatt, miután Magyarországot megszállták a németek, második férjével együtt csatlakozott az ellenálláshoz és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának iratait csempészte.
Akad olyan forrás, mely szerint éppen ez okozta vesztét, és egy titkos iratkézbesítés közben fogták el, majd kínozták halálra a nyilasok. Még egy változat szerint kiütéses tífuszban hunyt el. Megint másik teória alapján Donáti utcai lakásukban tartózkodott, amikor egy közeli lövéstől annyira megijedt, hogy korábban megindult a szülése, és az ellátatlanság vezetett nem sokkal későbbi halálához.
A halotti anyakönyvben a halál okaként mindenesetre gyermekágyi lázat említenek. Ez egy olyan fertőző betegség, ami szülés vagy vetélés után következhet be, különösen abban az esetben, ha hiányos a méhlepény.
Korai halálának dátumában sincs megegyezés, két verzió: 1945. január 27-e és 29-e is fellelhető. A halotti anyakönyve szerint 29-én hunyta le örökre a szemét. Sírja a Farkasréti temetőben található, emlékét a róla elnevezett utcában lévő emléktábla, illetve számos hangfelvétel őrzi.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
