Duna-parti testvérvárosok: Budavár & Regensburg
Budavár és a németországi Regensburg között létrejött testvérvárosi kapcsolatnak nem az adja az elsődleges kapcsolódási pontot, hogy a saját nyelvén mindkettőben szerepel a Vár szó. A magyarázat sokkal inkább abban keresendő, hogy a magyar-bajor kapcsolatok ezer évnél is régebbre nyúlnak vissza.
A Budavári Önkormányzat testvértelepüléseit bemutató sorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy az angliai Marlow hogyan kapcsolódik Budavárhoz, ezután a muravidéki Lendva, az olaszországi Capestrano, legutóbb pedig a délvidéki Zenta következett a sorban.
Ezúttal Németországba, azon belül is Bajorországba, a 150 ezer lelkes Regensburgba látogatunk el.
A turisták körében is népszerű város szerencsésnek mondhatja magát, mert a II. világháborúban megkímélték a szövetségesek bombái, így Németországban egy helyben itt találhatók legnagyobb számban épen maradt középkori épületek.
Mint az az utikritika.hu vonatkozó szócikkéből kiderül, a középkori városmag a Stadtamhof negyeddel együtt az UNESCO kulturális világörökségének a része, valamint Rgensburg az első német város, amelynek az óvárosa az UNESCO világörökségi listájára került.
A Budavári Önkormányzat honlapján elérhető információkból kiderül, hogy a testvértelepülési kapcsolat első hivatalos mozzanataként 2004 augusztusában érkezett delegáció Regensburgból az I. kerületbe, hogy a két város közötti kapcsolatfelvételről tárgyaljon. A regensburgi Önkormányzat vezetői javaslatot tettek a testvérvárosi együttműködésre, a szerződést végül a két polgármester – Nagy Gábor Tamás és Hans Schaidinger 2005. május 25-én írta alá Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében.
Az elmúlt 1000 évben a bajorok és a magyarok közötti kapcsolat szoros volt, ami egészen első királyunkig vezethető vissza: I. István magyar király 996-ban Gizella bajor hercegkisasszonyt vette feleségül.
További közös pont, hogy a kései középkorban a Regensburgban és Budán vert érmék Európa szerte megbecsült fizetőeszközöknek számítottak, és a testvérvárosi kapcsolat alapját erősítette az is, hogy Buda török alóli felszabadításában bajor csapatok is részt vettek.
Ön tudta, hogy a budai Várnegyed tövében elterülő Krisztinavároshoz kötődik az első pest-budai karácsonyfa-állítás eseménye is? Pedig igen, ugyanis itt, a Várkerületben, a mai Mikó utca 8. szám alatti Angyalkertben állíttatta fel az első karácsonyfát Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő 1828. december 24-én az itt megőrzött gyermekek nagy örömére.
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai.
A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
