Egy szent köti össze őket: Budavár és Capestrano

Egy szent köti össze őket: Budavár és Capestrano

Ha utunk a Rómától 160 kilométerre fekvő Capestranóba vezetne, és a település magyar vonatkozásáról nem tudnánk, a hangzása alapján akkor is jó eséllyel így asszociálnánk: Capestrano – Kapisztrán. Ha pedig Kapisztrán, akkor Kapisztrán tér, ha Kapisztrán tér, akkor Budavár, ahol Kapisztrán János szobra is áll, talapzatán ezzel a felirattal: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.”

Ki volt Kapisztrán Szent János, és személye hogyan vált Budavár és Capestrano testvértelepülési kapcsolatának alapjává? – sorozatunk (amelynek első két részében az angliai Marlow-t és a muravidéki Lendvát mutattuk be) legújabb részében erre adjuk meg a választ.

Giovanni de Capestrano 1386. június 24-én született a dél-itáliai Capestranóban. Jogot tanult, nagy karrier állt előtte. Perugiában volt bíró, ragyogó állása birtokában eljegyzett egy nápolyi grófi családból való leányt, ám ekkor fordulat következett be az életében.

A Perugia és Malatesta közti háborúban elfogták és börtönbe vetették. Megkísérelte a szökést, de ismét elfogták; ekkor változott meg a lelke úgy, hogy később a megtérését látta benne.

Teljesen szakított a világgal, felbontotta az eljegyzést, s 1416-ban belépett a ferences rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé – olvasható a Magyar Kurír cikkében, amelyből az is kiderül, hogy Kapisztrán János pápai tanácsadó és pápai legátus is volt, a magyar rendek pedig 1452-ben hívták először Magyarországra igét hirdetni.

Kapisztránnak meggyőződése volt, és ennek a nemzetközi színtéren is hangot adott, hogy a török veszedelem árnyékában Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője.

Írt a burgundi fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat, majd pedig elindult Magyarország felé. 1455 májusában Lendva közelében lépte át a határt, majd júliusban a győri országgyűlésen kapta meg III. Kallixtusz levelét, amelyben a pápa megbízta, hogy hirdesse meg a török elleni keresztes hadjáratot.

Kapisztrán Szent János (festményrészlet, Pannonhalmi Főapátság)

Valódi támogatást ehhez csak a magyar néptől és Hunyadi Jánostól kapott. A következő év júliusában, mikor már nyilvánvaló volt, hogy a szultán Nándorfehérvár felé közeledik, 60 ezres sereg gyűlt össze. Valamennyi katona Kapisztrán János gyújtó szava és hite hatására indult hadba. Fontos tudni, hogy Kapisztránt barátság kötötte Hunyadi Jánoshoz, aki a nándorfehérvári diadalból (1456. július 21–22) hadi téren, míg Kapisztrán a lelki támogatás útján játszott vezető szerepet.

A nándorfehérvári csata

Miután II. Mohamed Európa elleni támadása Nándorfehérvárnál összeomlott, a török Magyarországról is távol maradt még mintegy hetven évig.  Kapisztrán és Hunyadi is a harcterek járványának, a pestisnek lett az áldozata még a nagy diadal évében.

Kapisztrán Szent János 1456. október 23-án, éppen 500 évvel az 1956-os forradalom kitörése előtt halt meg a Szerém vármegyei Újlakon található kolostorban. Itt is temették el, azonban sírhelyét 1717-ben feldúlták, testének nyoma veszett. 1690-ben avatták szentté.

Kapisztrán Szent Jánosról Damkó József készített szobrot 1922-ben, amelyet a helyőrségi templom (másik nevén Mária-Magdolna templom) előtt állították fel.

Capestrano város polgármestere 1996-ban levélben kereste meg a Budavári Önkormányzatot, melyben javasolta testvérkapcsolat létesítését a két település között. A javaslat elfogadását követően 2001-ben a Nagy Gábor Tamás akkori polgármester által vezetett delegáció Capestranóban járt, ahol október 23-án együtt emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, illetve Kapisztrán Szent János születésének 545. évfordulójáról.

Nyitókép: capestranodascoprire

„Fehér rózsákként hull alá a hó…” – írta a télesti hóesésről Kosztolányi
„Fehér rózsákként hull alá a hó…” – írta a télesti hóesésről Kosztolányi

A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.

Budavári szenteste az ostrom árnyékában
Budavári szenteste az ostrom árnyékában

Éppen 80 éve 1944. december végén lendültek támadásba a Magyarországot elfoglaló szovjet csapatok a főváros bekerítésére, 23-án elfoglalták Bicskét, majd másnap Budakeszit, amellyel szabaddá vált az útjuk Budapest irányába, így még Szenteste ostrom alá vették a magyar fővárost. Miközben a főpolgármester, a nyilasok és családtagjaik egy része, valamint a Gestapo tagjai elhagyták a várost, addig a férfiak zsúfolásig telt légópincékbe menekítették le szeretteiket, ahol az emberek rettegve, nélkülözve, éhen-szomjan, egymásba kapaszkodva próbálták túlélni a kegyetlen és kíméletlen ostromot.

Száz éve született „a magyar Piaf”
Száz éve született „a magyar Piaf”

A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.