Így fog kinézni a Budavári Palotanegyed főtere, a Szent György tér

Mára eldőlt, hogy a Karmelitával szemben visszaépülő József főhercegi palota is kiemelt közjogi funkciót kap majd, hiszen ide költözik az Alkotmánybíróság és annak hivatala, míg a tér másik újjászülető ingatlanába, a Honvéd Főparancsnokság épületébe pedig a Hadtörténeti Intézet és Múzeum költözik majd. A Szent György tér rekonstrukciója 2025 első felében veszi kezdetét és a projekttel megbízott szakemberek pár éven belül már egy újjászületett teret ígérnek a látogatóknak.

‍

A tér megújítása - a tervek szerint – követni fogja a történelmi hagyományokat, mégis megfelel majd a XXI. századi látogatói igényeknek. A tér legfontosabb dísze, központi alkotása a Szabadságoszlop lesz, amely Marco Casagrande (1804-1880) olasz szobrászművész tervei alapján készül. A közel két évtizedig hazánkban élt szobrász soha el nem készült alkotásának tervét az 1848-as forradalom és szabadságharc ihlette.  Az olasz művész az egri székesegyház, majd az esztergomi bazilika díszítésén is munkálkodott. Olyannyira, hogy a bazilika négy monumentális szobrát is ő készítette el 1856-ban.

‍

‍

A most felállítandó „Szabadságoszlopon” allegorikus formában jelenik meg majd március idusának követelései, a 12 pont; az oszlop tetején pedig a magyar nemzetet megjelenítő nőalak, Hungária istennő lesz látható. Hungária a régmúltban sokszor jelent meg köztéri szobrokon és úgy egyébként is, mint a magyar nemzet egységét megjelenítő műalkotás meglehetősen fontos szerepet játszott a nemzeti panteonban. Hungária volt például a főalakja a Budapesten, a Szabadsági téren álló egykori revizionista emlékmű Észak-szobrának, illetve Sopronban az 1921-es népszavazásnak emléket állító Hűségkapunak is, de Hungária vagy másnéven Hunnia eddigi legjobb ábrázolása az Országház lépcsőházában látható.

‍

A szobrot egy 12 szögletű, vízzel teli márványmedence veszi majd körül három oroszlán faragvánnyal. A Szabadság oszlopa történelmi ellenpontja lesz a sokáig a téren álló Hentzi-emlékműnek, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után évtizedeken át hirdette a budai Vár osztrák megszállóinak nyomasztó emlékét. A magyarok számára az emlékmű még a kiegyezés után is az elnyomás és a császári hatalom megtestesítője maradt. A lakosság szégyenoszlopként emlegette és olyan mély ellenszenvet érzett iránta, hogy rendőri védelem ellenére is több esetben próbálták megrongálni, felrobbantani. (…) A várfal mentén egy széles sétautat alakítunk ki a Tóth Árpád sétány folytatásaként. A polgárváros északi csatlakozásánál nagyobb fogadóteret hozunk létre, középpontjában a nemzeti lobogóval. A tervek szerint visszahelyezzük a korábban is a téren álló szobrokat és műalkotásokat, méltó és végleges helyszínt biztosítunk számukra.  (…) A zöldfelületeket harmonikus elrendezésben újítjuk meg, a növényzet a tér középső része helyett a széleken kap nagyobb hangsúlyt. Új fasorok és ligetes facsoportok színesítik majd a teret, több mint 160 fát fogunk ültetni, ezzel több mint tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint most. A József főhercegi palota melletti jelenlegi köves romterületen új parkot alakítunk ki, így összeségében a zöldfelület aránya növekszik majd a jövőben.

- írják a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.

‍