A magyar irodalom „poeta doctus”-itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó évében a Logodi utcában talált mentsvárra feleségével, Török Sophieval (1895-1955) illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).
100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főépülete. A Budai Vár északi részén, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján, majd az I. világháború miatt elhúzódó beruházás Klebersberg Kuno kultuszminiszter hathatós közbenjárása után fejeződött be.
A szervezők várakozásai szerint az augusztusi atlétikai világbajnokságon az élő televíziós közvetítés jóvoltából – a Giro d’Italia tavalyi, Budapesten megrendezett szakaszához hasonlóan – tízmilliók gyönyörködhetnek majd a Vár, és természetesen a főváros más, ikonikus részeinek látványában.
Az egész világot körbejárta kényszerűségből, de világpolgárként is mindig ide, a Vár alatti gesztenyefákhoz, a Mikó utcába vágyott szívével vissza. "A Várban született ember örökké érzi, hogy nem pesti, még csak nem is budai származású; afféle területen kívüliségi előjogokkal éli várbeli életét" – írta egy helyütt. A XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írója 1989-ben ezen a napon vetett véget életének a kaliforniai San Diegóban. Írásunkkal rá emlékezünk.
Ha mégis, akkor jár érte egy hatalmas kalapemelés, hiszen olyan érdekességekről van szó, amit a magyarok többsége valószínűleg nem ismer. Érdemes őket megjegyezni, hiszen akár egy budavári kocsmatúrán is lehet velük villogni az asztaltársaság előtt.
Éppen napra pontosan 170 éve, 1853. február 18-án, péntek délután fél egy körül történt, hogy Ferenc József (1830-1916), az ifjú császár a szokásos sétáját tette a bécsi bástyasétányon, s éppen a gyakorlatozó katonákat szemlélte, amikor szinte egy semmiből előugró férfi hátulról nyakon szúrta az uralkodót. A merénylő egy magyar szabósegéd, bizonyos Libényi János (1831-1853) volt.
Buda 1686-os visszafoglalásának idejére repítik vissza az embert azok a török sírkövek, amelyek a Várhegy déli csücskében összegyűjtve tanúskodnak azokról az időkről, amikor heves harcok folytak a szövetséges európai csapatok és a török között.
Igen, 1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, a korábban halálra ítélt, így emigrációba kényszerült magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük.
A Vízkereszttől kezdődő farsangi időszak hamvazószerdáig tart. Így 2023-ban a farsangi szezon január 6-án kezdődött és egészen február 23-ig, vagyis jövő csütörtökig tart. Február 19-én, tehát most vasárnap reggel 9 órától farsangi programokkal várják a családokat a Márai Sándor Művelődési Házban.
2023 első nagyszabású Дeva koncertjén a közönség egy különleges koncertműsorra számíthat február 24-én, a Várkert Bazárban. Az új dalok mellett a megszokott Дeva számok is másképp, átdolgozva szólalnak majd meg.
Buda egyik leghangulatosabb boros gasztronómiai-kalandjának soron következő, december 5-i állomásán - az „Apák és fiúk” elnevezésű tematika keretében - egymás egyeneságon követő borásznemzedékek tagjai mutatkoznak be. Ezúttal a mindig nívós rendezvényen a szekszárdi Heimann Családi Birtok két Zoltánja, apa és fia mutatják be csodálatos boraikat a budai borbarátok legnagyobb örömére.
Egy hét múlva, november 23-án rendezik meg – idén immáron tizenkettedik alkalommal - a Hadik András Hagyományőrző Jótékonysági Bált a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium falai között. A jövő hét szombaton, 18 órától kezdődő Bál a Várkerület egyik fontos kulturális és jótékonysági eseménye. A Bál vendégei számos izgalmas program mellett megkóstolhatják az egykori híres huszártiszt, Hadik András kedvenc ételét a budavári Szent István Kávéház tálalásában, illetve megnézhetik a gimnáziumról szóló, általunk készített kisfilmet is.
Hámori Gabriella, Saly Noémi és Temesvári Bence, csakhogy három szereplőt említsünk a kerületi programok közül. Mindhármukkal a Márai Sándor Művelődési Házban találkozhatnak az érdeklődők. Ezeken kívül még számos további rendkívül ígéretes és változatos program közül választhatunk a Várkerület kulturális színtereinek novemberi programrepertoárjából.
Bűnügyi krónika a Budai Várban Ambrus Attilával és Csapó Csabával címmel hirdették meg a szervezők azt a kriminalisztika és bűnözéstörténeti sétát, amelynek a Táncsics börtönétől Mailáth országbíró meggyilkolásáig címet is adhatnánk. Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egykori docense és a „Viszkis rabló” néven elhíresült egykori jégkorongos rendhagyó tematikus sétája a történettudomány és napjaink valóságának jól sikerült, érdekfeszítő kombinációja: hiteles történetmesélés és fesztelen sztorizás.
A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett, fiatal fotográfus lélegzetelállító képeivel egy különleges kiállítás keretében találkozhatunk a Budavári Palotanegyed két helyszínén is: részben a Karakas Pasa tornyában, részben pedig a Savoyai Teraszon. A szerdán megnyílt tárlaton közel száz fényképet csodálhatunk meg a népszerű fotós alkotásai közül egészen a december közepére tervezett finisszázsig.
Rizsavi Tamás, fotográfus képeivel egy különleges kiállítás keretében a Budavári Palotanegyed két helyszínén is találkozhatunk. A 2024. október 30-án 15 órától megtekinthető fotótárlaton közel száz fényképet láthatunk a népszerű fotós alkotásai közül. Spoilerezünk: a „Magasan a legjobb” címre elkeresztelt fotókiállításon biztosan mindenki talál magának egy kedvenc képet.
Az Attila úti kézműves látványpékségben, minőségi és adalékanyag-mentes alapanyagokból készülnek a vadkovászos kenyerek és az egészséges pékáruk. És bár tudjuk, hogy a 16 órán át készülő kenyér nem annyiba kerül, mint a tömegben gyártott „társai”, de nem is olyan az íze. Nagyon nem!
Az ember elsősorban nem azért ül be egy kávézóba, hogy koffeint vegyen magához, hanem azért, hogy a kávézóban ülve vegye magához a koffeint. No meg persze minden mást, süteményt, szendvicset, ami a kávézás élményét még teljesebbé teszi. Ezt kaptuk meg a Budai Várban, a parányi 4minutes kávézóban is.
Szinte alig van olyan hely, amely még képes megidézni a Tabán egykori legendás hangulatát. Ahol újra magad előtt láthatod a hajdani utcákat és azok lakóit, ahol megelevenednek a régi fotók, a fényképekről ránk mosolygó karakterek mai alteregói: járnak, beszélgetnek, nevetnek. Pontosan úgy, ahogyan az egykori tabániak, azok az emberek, akik már nincsennek itt. Kevés ilyen időutazásos hely létezik a Tabánban, de az Asztalka pont ilyen. Gasztromán sorozatunk új cikke róluk szól.
Az eredetileg itt álló, 1944-ben elpusztult klasszicista épületet a méltán híres építész, Ybl Miklós tervezte gróf Lónyay Menyhért, dualizmus kori pénzügy-, honvédelmi miniszter, illetve miniszterelnök számára. A ’20-as években a báró hatvani Hatvany család vásárolta meg, azonban ’44-ben bombatalálatot kapott, majd lebontották. Az épület ma újra eredeti pompájában tündököl, melyben a Batthyány Alapítvány és az Aranybástya étterem kapott helyet.
A Budavári Gasztromán cikksorozatunkban felkeressük a Várkerület vendéglátóhelyeit. Megmutatjuk, hogy hova érdemes beülni egy jó menüre, egy romantikus vacsorára, néhány hűsítő koktélra, esetleg csak egy finom kávéra. I. kerületi gasztrotúránk első állomása a Marischka volt, amely a Budai Várhegy tövében, a Vérmezővel szemben található a Bugát lépcső és az Attila út sarkán, és ami 2021 ősze óta várja vendégeit.
1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
A nagyváradi születésű, méltatlanul elfeledett költőt is megihlette a Várhegy. Máriaremetei otthonából kimozdulva sokszor itt merengett hosszú sétái közben hazánk és nemzetünk múltjáról, jelenéről. Egy ilyen alkalom ihlette egyik gyönyörű versét is.
Az talán köztudott, hogy József Nádort (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) a „legmagyarabb habsburgként” tartja számon a történelmi emlékezet, az viszont már kevésbé ismert, hogy harmadik felesége, Mária Dorottya nemcsak, hogy erősen szimpatizált a magyarokkal, de ezt úgy is kifejezésre juttatta, amit előtte még senki nem tett meg a Habsburg-ház tagjai közül: 1825-ben elsőként magyarul üdvözölte az országgyűlés követeit.
Ma már hihetetlennek hangzik, de a szigorú szabályozás miatt eleinte csak és kizárólag a Budai Várban lehetett farsangi bálokat tartani, egész pontosan az egykori országgyűlés épületében. A farsang idején általánosan az országház terméről Redoute-nak nevezték a jelmezbe öltözött nemesek, a polgárok farsangi helyszínét. Később reduttnak nevezték magukat a rendezvényeket is, amely a XVIII. század végére a városi polgárság számára is a legfontosabb rendezvénnyé vált. De menjünk egy picit vissza az időben: hogy is volt ez?
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein részletek hangzanak el a Márai életműből, ráadásul alig ismert, különleges információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokat vetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész sokszínű zenéi kísérik.
Gondolta volna, hogy a magyar költészet egyik legszebb szerelmes versének múzsája is a budai Várban lakott?
Korábban mi is hírt adtunk az MNG TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001) című kiállításáról. A kiállítás egyik szervezője Petrányi Zsolt, művészettörténész 2011 óta a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, több XX. század második felével foglalkozó, illetve kortárs kiállítás rendezője. Vele beszélgettünk a néhány nap múlva lezáruló kiállítás kapcsán.
A Várkert Bazár Rejtélyes történelem c. programja kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Most éppen a Horthy család van terítéken.
A Tabánban évszázados hagyományokkal rendelkező Mélypince vendéglő, kiskocsma fontos szereplője volt a budai éjszakáknak. Többek között Krúdy Gyula törzshelye volt, de sűrűn járt ide Ady, Márai, Szerb Antal vagy éppen A nap lovagja írója, Bródy Sándor is.
Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.
Már korábban beszámoltunk arról, hogy az idei nyár némiképp eltért az eddigiektől abban, hogy olyan kulturális programokat hirdettek meg a Budavári Palotanegyedben, amelyek végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között az Oroszlános Udvarba szervezett Budavári Kertmozi, ami egy valódi sikertörténet lett és ami holnaptól már biztosan folytatódni fog.
Június 17-én indult útjára a foci Eb alatt nagy sikert arató Oroszlános terasz, ahol hatalmas ledfal előtt élvezhette Budapest a futballmámort. A futballmámor is tart még, de a sport nyújtotta szórakozás mellett szó szerint is bejön a képbe a mozizás élménye.
Nagy Csukás-rajongó vagyok, az egyik kedvencem az a képeskönyv, amikor Oriza Triznyákot keresve egész Budapestet végig nyomozza és egy külön fejezetben kapunk macskás perspektívát a Budai Várról, Mirr-Murr onnan számolja meg a hidakat, és próbálja ki a siklót, amit először mozgó szekrénynek lát. Nekem az valamiért gyerekként nagyon megmaradt. Elképzeltem, hogy én leszek a cica a Várban, és most lassan 30 évvel később tényleg én vagyok a „cica” a Várban – mesélte portálunknak György Flóra, azaz dj Mirmur, aki a Savoyai Terasz berobbanó rendezvénysorozatának már az első alkalommal meghatározó alakja lett. A borszakértőként is tevékenykedő lemezlovas szerint valami elkezdődött itt, ami nagyon hiányzott már a budapesti életből, és ezzel végre a magyar fiatalok is visszatérhetnek a Budai Várba.
A Budai Várban kap helyet az első Salvatorfest, ami nem más, mint egy rendhagyó és hagyományteremtő nyárköszöntő sörfesztivál történelmi környezetben, igazi Oktoberfest hangulattal. Nem véletlenül, hiszen az esemény az Oktoberfest Budapest és a Savoyai terasz közös projektje.
Igen-igen, a Budai Várban. Az idő most még nem a kora nyarat idézi, de jövő héten már minden adott lesz ahhoz, hogy igazán felpörögjön a rövidgatyás, délután koktélozós, aperol spriccezős, tubi szódázós, fröccsözős napsütésben fürdőzés. A Savoyai terasz pedig erre komoly felhozatallal készül: május 1-jén durrantják be a kiülős szezont. Nem is akármilyen programmal.
Onczay Zoltán neves magyar csellóművész nem csupán a hangszer varázslója, hanem a zene elkötelezett híve is. Számára a hangulatot a jó érzés és megfelelő környezet teszi felejthetetlenné. Ezért is találkozhat vele a Vibe & Wine közönsége ismét a Budai Várban. Az elismert művész a nagyonvar.hu-nak beszélt a rendezvénysorozat egyediségéről és arról is, mi inspirálja igazán.
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
