A Magyar Mozgókép Díj-nyertes Hat hét című film a VárKERT Moziban
A VárKERT Mozi az elmúlt évek legjobb magyar alkotásaival vár minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen. Június 14-én, a Hat hét esti vetítése előtt Szakonyi Noémi Veronika rendező és a film társalkotója, írója, Vincze Máté enged betekintést a film kulisszái mögé, és mesélnek majd az előkészületről, a forgatásról és a film utóéletéről is.
Zsófi egy érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser, aki későn vette észre terhességét, ezért úgy dönt, örökbe adja kislányát. Édesanyja arra bátorítja, hogy tartsa meg a gyermeket, majd együtt felnevelik. Zsófi tudja, hogy ez lehetetlen, hiszen szerény körülmények között élnek, pultos fizetéséből segít eltartani húgát, Mesit és nehezen kezelhető anyját. Egyetlen kapaszkodója, hogy jó asztaliteniszező, és ha bekerül az országos selejtezőre, nagyobb az esélye, hogy ösztöndíjjal továbbtanulhat. Zsófi ezért higgadtan a nyílt örökbefogadás mellett dönt, és egy régóta várakozó párnak, Emmának és Gábornak adja örökbe gyermekét egy civil szervezet segítségével. Egyedül Bea nem tud belenyugodni a döntésbe, nem látja be, hogy sem ő, sem lánya nem érett az anyaságra.
A film Zsófi szemszögén keresztül követi a szülés utáni hat hetes időszakot, amikor a vér szerinti anyának még joga van az örökbeadás után visszavonni a döntését.
Ez az érzékeny periódus mind az örökbeadó és az örökbefogadó anya életére nagy hatással van, a gyermek szempontjából pedig az egyik legfontosabb, hiszen ekkor alakul ki az alapvető kötődés. Zsófi ugyan intellektuálisan határozott és kifejezetten felnőtt döntést hoz, de a szülés után jelentkező fizikai és emocionális hullámvasútra nincsen felkészülve.
A beszélgetés június 14-én 20 órakor, a film vetítése 21 órakor kezdődik a VárKERT moziban, jegyeket a linkre kattintva lehet vásárolni.
Esőnap: június 21.
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
