A Magyar Mozgókép Díj-nyertes Hat hét című film a VárKERT Moziban
A VárKERT Mozi az elmúlt évek legjobb magyar alkotásaival vár minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen. Június 14-én, a Hat hét esti vetítése előtt Szakonyi Noémi Veronika rendező és a film társalkotója, írója, Vincze Máté enged betekintést a film kulisszái mögé, és mesélnek majd az előkészületről, a forgatásról és a film utóéletéről is.
Zsófi egy érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser, aki későn vette észre terhességét, ezért úgy dönt, örökbe adja kislányát. Édesanyja arra bátorítja, hogy tartsa meg a gyermeket, majd együtt felnevelik. Zsófi tudja, hogy ez lehetetlen, hiszen szerény körülmények között élnek, pultos fizetéséből segít eltartani húgát, Mesit és nehezen kezelhető anyját. Egyetlen kapaszkodója, hogy jó asztaliteniszező, és ha bekerül az országos selejtezőre, nagyobb az esélye, hogy ösztöndíjjal továbbtanulhat. Zsófi ezért higgadtan a nyílt örökbefogadás mellett dönt, és egy régóta várakozó párnak, Emmának és Gábornak adja örökbe gyermekét egy civil szervezet segítségével. Egyedül Bea nem tud belenyugodni a döntésbe, nem látja be, hogy sem ő, sem lánya nem érett az anyaságra.
A film Zsófi szemszögén keresztül követi a szülés utáni hat hetes időszakot, amikor a vér szerinti anyának még joga van az örökbeadás után visszavonni a döntését.
Ez az érzékeny periódus mind az örökbeadó és az örökbefogadó anya életére nagy hatással van, a gyermek szempontjából pedig az egyik legfontosabb, hiszen ekkor alakul ki az alapvető kötődés. Zsófi ugyan intellektuálisan határozott és kifejezetten felnőtt döntést hoz, de a szülés után jelentkező fizikai és emocionális hullámvasútra nincsen felkészülve.
A beszélgetés június 14-én 20 órakor, a film vetítése 21 órakor kezdődik a VárKERT moziban, jegyeket a linkre kattintva lehet vásárolni.
Esőnap: június 21.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
